Badalik Sándor Bertalan magyar domonkos szerzetes, katolikus pap, veszprémi püspök.
Pályafutása Ifjúsága Édesapja Badalik Lajos bognár,Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár URL hozzáférés – 2009. január 14. édesanyja Farkas Julianna. Középiskoláit szülővárosában és Szombathelyen, a premontrei gimnáziumban végezte.mek.iif.hu URL hozzáférés – 2009. január 14. 1908-ban lépett a domonkos-rendbe; egyszerű fogadalmat 1909. augusztus 22-én tett. Filozófiát és teológiát már a rendtartomány anyaházában, Grazban tanult, ahol 1914. július 19-én szentelték pappá.
Egyházi szolgálatban 1915 augusztusától Budapesten a Rózsafüzér Társulatok országos igazgatója, október 3-ától az új Rózsafüzér Királynéja-templom, 1929-től a szombathelyi Szent Márton-templom plébánosa, valamint a városi szegényügyek vezetője és perjel volt. 1929 és 1931 között megnagyobbíttatta a templomot és megépíttette a művelődési házat. Az ő ideje alatt létesült a rendi növendékek intézete Szombathelyen. 1927-ben és 1932-ben meglátogatta az észak-amerikai magyar kolóniát.
1934–1936 között osztrák–magyar rendtartományi főnökként szolgált. Budapesten megépíttette a rendi főiskolát (1936) és átépíttette a bécsi zárdát. 1938. május 15-től a visszaállított ősi magyar domonkos rendtartomány első tartományfőnöke volt; 1942-ben újraválasztották, így 1946-ig töltötte be a tisztséget. Kontuly Béla festővel készíttette el a rend budapesti templomában Árpád-házi Szent Margit és Szent Domonkos óriási freskóit. 1945-től az Actio Catholica hitbuzgalmi szakosztályának elnöke, a rádióbizottság egyházi elnöke volt. 1946-tól a budapesti rendház perjele és a Credo egyesület vezetője volt.
Püspöki pályafutása 1949. június 10-én XII. Piusz pápa veszprémi püspökké nevezte ki. Grősz József kalocsai érsek szentelte püspökké Meszlényi Zoltán esztergomi segédpüspök és Kovács Vince váci segédpüspök segédletével 1949. augusztus 24-én Budapesten, a Thököly úti Rózsafüzér Királynéja-templomban. Székét augusztus 30-án foglalta el.
1950. január 1-jén a budapesti Szent István-bazilikában Magyarországot Jézus Szent Szívének ajánlotta fel. Veszprémben szorgalmazta Szent Margit kultuszának elmélyítését, a székesegyház részére új színes ablakokat készíttetett, Árkayné Sztehlo Lili tervei szerint.
200px|bélyegkép|jobbra|A Badalik Bertalan Közösségi Ház Balatonlellén
Utolsó évei Az állami szervek 1957. augusztus 15-én a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hejcét jelölték ki tartózkodási helyéül (internálták), ahol az egyházi jellegű Szociális Otthonban lakott. 1964 októberében költözhetett Budapestre. Szívgyengeségben halt meg. Hódmezővásárhelyen a családi sírboltban helyezték nyugalomra október 15-én.
Művei Engesztelő szentségimádás a katolikus nagygyűlés alkalmából. Összeáll. Budapest, 1942 Istennek Szent Anyja; magánkiadás, Szeged, 1991
Szerkesztette 1922-ben, 1925-ben és 1926-ban A budapesti Szent Domonkos-rendi plébánia egyházközségi tudósítója és naptárát, valamint 1915–1927 között a Rózsafüzér Királynéja című hitbuzgalmi lapot.
Jegyzetek
További információk Bishop Bertalan Badalik, O.P., Catholic-Hierarchy Badalik L. M. Jácinta: Badalik Bertalan O. P., 1890–1965, veszprémi püspök életútja; Szent Domonkos Rend Magyarországi Tartományfőnöksége, Hódmezővásárhely, 1999 A Magyar Katolikus Egyház huszadik századi történetéből. Badalik Bertalan veszprémi püspök elhurcolásának 50. évfordulójára. Egyháztörténeti konferencia. Veszprém, 2007. november 22.; szerk. Trosits András; Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola, Veszprém, 2008 (Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola. Konferencia sorozat)
Kategória:Veszprémi püspökök Kategória:Magyar dominikánus szerzetesek Kategória:Hódmezővásárhelyiek Kategória:1890-ben született személyek Kategória:1965-ben elhunyt személyek