Oszáma bin Láden, teljes nevén Oszáma bin Mohammed bin Avad bin Láden (arab betűkkel: أسامة بن محمد بن عوض بن لادن; Szaúd-Arábia, Rijád, 1957. március 10. – Pakisztán, Abbotábád, 2011. május 2.)Adam Brookes, "US forces kill Osama Bin Laden in Pakistan", May 2, 2011, BBC News. Accessed May 2, 2011. szaúd-arábiai származású militáns iszlamista, az al-Káida terrorszervezet egyik alapítója.
Kezdetben a Szovjetunió ellen harcolt Afganisztán 1979-es lerohanása idején, majd az amerikai agressziót követően a Nyugat ellen fordult és 1996-ban és 1998-ban fetváiban felszólította a muzulmánokat, hogy addig öljenek meg amerikai egyesült államokbeli és a vele szövetséges országokból származó civileket és katonákat, amíg azok vissza nem vonják támogatásukat Izraeltől és ki nem vonulnak az általuk megszállt iszlám országokból. Az al-Káida vezetőjeként számtalan terrorakció fűződik a nevéhez. Ő állt az Egyesült Államok ellen elkövetett, 2995 áldozatot követelő 2001. szeptember 11-ei terrortámadások hátterében.
Míg a nyugati országok terrorszervezet alapítójaként és vezetőjeként azonosítják, a muszlim világ bizonyos köreiben a szovjetek elleni afganisztáni ellenállás (mudzsáhidok) kulcsfigurájaként és a vallási értékek védelmezőjeként tekintenek rá. Mielőtt teljesen a terrorizmus felé fordult, Szudánban és Afganisztánban jelentős infrastrukturális beruházásokat hajtott végre (utak, kórházak, mezőgazdaság).Lawrence Wright: The Looming Tower, Al Qaeda's Road to 9/11, A 2000-es évek közepén a támogatottsága és népszerűsége egyes országokban (pl. Jordánia, Pakisztán, Indonézia stb.) meglepően magas volt.
2011 májusában az amerikai haditengerészet egyik kommandós alakulata a pakisztáni otthonában rajtaütött és végzett vele.
Jelentősége Oszáma bin Ládenről feltételezik, hogy 1998-ban részt vett Dar es-Salaamban (Tanzánia) és Nairobiban (Kenya) az amerikai követség felrobbantásában. Szerepelt a tíz legkeresettebb bűnözőt tartalmazó FBI-listán (Ten Most Wanted Fugitives) is.http://www.fbi.gov/wanted/topten/
Igazán ismertté a 2001. szeptember 11-i terrortámadások tették, amelyekért vállalta a felelősséget.http://www.origo.hu/nagyvilag/20011111binladenmagara.html Ekkor már ő volt az első számú gyanúsítottja a Nairobiban elkövetett terrorakciónak is. Neve először a Clinton-kormányzat idején, Madeleine Albright külügyminiszter 1999-es sajtótájékoztatóján került a média figyelmébe.
2011. május 2-án egy pakisztáni rejtekhely ellen indított támadásban bin Ládent megölték. Barack Obama amerikai elnök azt mondta, hogy ez volt az addigi legjelentősebb esemény az al-Káida elleni harcban. Obama közölte: 2010 augusztusában jelentették neki, hogy feltehetően Oszáma bin Láden nyomára bukkantak, aki a hírszerzési jelentések szerint egy pakisztáni létesítményben bujkál. Megtervezték az akciót, hónapokig figyelték a búvóhelyet, majd Obama engedélyezte a célpont kiiktatását.
A kezdetek Oszáma bin Láden 1957-ben született a Szaúd-arábiai Rijádban. Apja Muhammad bin Láden,A név helyesen ibn. Oszáma bin Láden esetében a helytelen bin honosodott meg. az 1930-as években Jemenből áttelepült építőipari mágnás volt, anyja, Allia Ganem pedig egy szíriai származású asszony, Muhammad több feleségének egyike. A családnak ötvenöt gyermeke született – huszonkét fiú és harminchárom lány –, a 18. gyermek volt Oszáma. Muhammad bin Láden 1967. szeptember 3-án hunyt el egy repülőgép-szerencsétlenségben, és az egykori szegény paraszt mintegy 300 millió dollárt hagyott örökségül – több milliárd dolláros összvagyonából – az akkor tízéves Oszáma bin Ládenre. A vagyonból rá eső részt Oszáma bin Láden sohasem használhatta teljesen szabadon, mert az a Láden-birodalom része maradt, miután 1994-ben befagyasztották számláit és visszavonták szaúdi állampolgárságát.
Nem kapott különösebben mély vallási nevelést és sohasem nélkülözött. A vallással kapcsolatos szélsőséges meggyőződése azonban már kamaszkorában is megvolt, tizenhat évesen egy iszlamista szervezet tagjává lett.
A fiú, amint megnyílt számára a lehetőség, Drezdába utazott, és mérnöki tanulmányokba kezdett az egyetemen (az afganisztáni háború miatt azonban végül soha nem fejezte be tanulmányait, pedig már csak egy szemesztere hiányzott a diplomáig). 1973-ban átvette a családi építőipari vállalkozás irányítását, közben pedig kapcsolatépítésbe kezdett a különböző szélsőséges muzulmán csoportokkal. Maga is hat nőt vett feleségül (ezek közül a másodiktól és az ötödiktől elvált) – az első házasságát tizenhét évesen kötötte –, akiktől legalább húsz gyermeke született.
Feleségei és gyermekei
1. Nadzsva Ganem (1958-). Házasságkötés: 1974; gyermekeik:
Abdullah (Szaúd-Arábia, Dzsidda 1976-) Abdul Rahman (Szaúd-Arábia, Dzsidda 1978-) Szaad (Szaúd-Arábia, Dzsidda 1979-) Omar (Szaúd-Arábia, Dzsidda 1981-) Oszman (Szaúd-Arábia, Dzsidda 1983-) Mohamed (Szaúd-Arábia, Dzsidda 1985-) Fatima (Szaúd-Arábia, Medina 1987-) Iman (Szaúd-Arábia, Dzsidda 1990-) Ladin (más néven Bakr) (Szaúd-Arábia, Dzsidda 1993-) Ruhaija (Afganisztán, Dzsalalabad 1997-) Nour (Szíria, Latakia 1999-).
2. Hádidzsa Sarif (1948-). Házasságkötés: 1983, válás: 1993; gyermekeik:
Ali (Szaúd-Arábia, Dzsidda 1985-) Amer (Szaúd-Arábia, Dzsidda 1990-) Ajsa (Szudán, Kartúm 1992-).
3. Hairiah Szabar. Házasságkötés: 1985; gyermekük:
Hamza bin Láden (Szaúd-Arábia, Dzsidda 1989-).
4. Sziham Szabar. Házasságkötés: 1987; gyermekeik:
Kadzidzsa (Szaúd-Arábia, Dzsidda 1988-) Halid (Szaúd-Arábia, Dzsidda 1989 - Pakisztán, Abbotábád, 2011) Miriam (Szaúd-Arábia, Dzsidda 1990-) Szumaija (Szudán, Kartúm 1992-).
5. házasságát 48 órán belül érvénytelenítették, a feleség kilétét és a válás okát homály fedi.
6. Amal Ahmad Abdul Fattah (1984-). Házasságkötés: 2000; gyermekeik: Szafia (Afganisztán, Kandahár 2001-) Aisa (Pakisztán, Haripur 2003-) Ibrahim (Pakisztán, Haripur 2004-) Zainab (Pakisztán, Abbottábád 2006-) Huszain (Pakisztán, Abbottábád 2008-).
Harcban a Szovjetunióval
1979. december 26-án a szovjet csapatok megszállták Afganisztánt, tíz évig tartó véres harcokat indítva az országban. A térségben élő fiatal iszlamista generáció, köztük bin Láden is, az események hatására háborúba kezdett a megszállók ellen. Bin Láden Afganisztánba utazott, hogy részt vegyen a szovjetek elleni harcban, amelyet azóta is úgynevezett „szent dzsihádnak” neveznek.
Az iszlám jog megkülönbözteti a támadó és védekező dzsihádot. A jogi hagyomány szerint a támadó dzsihád megváltható helyettesekkel vagy anyagi javakkal, ellenben a védekező dzsihád, mely minden esetben az iszlám fennhatósága alá eső területek védelmét szolgálja, minden muszlim hitű lakos megtagadhatatlan kötelessége. Ez utóbbi elv szolgált alapul Oszáma bin Láden ideológiájának kialakításához is.
A háborúban bin Láden egy iszlamista fiatalokból álló, húszezer fős alakulatot állított fel, amelynek tagjait a világ több országából toborozta, elsősorban arab országokból, a Közel-Keletről, vagy a Maghrebből, de akadtak között más ázsiai vagy európai országok muszlimjai is. A harc a megszálló Szovjetunió és a helyi kommunisták, valamint a helyi felkelők és iszlamisták között zajlott, de az afgán ellenzéket ekkor az Amerikai Egyesült Államok is támogatta. A Szovjetunió végül 1989-ben kivonta a csapatait Afganisztánból.
A nemzetközi ismertséget, főleg az iszlamisták között, az afganisztáni események hozták meg bin Láden számára. A nyolcvanas évek végén elismert nemzeti hősként tért vissza Szaúd-Arábiába, ahol ismét az üzleti élettel foglalkozott. Az öbölháború után politikai nézetei megváltoztak: míg Afganisztánban szívesen vette az amerikai segítséget, addig 1991-ben felháborodott azon, hogy Szaúd-Arábia a Kuvaitot védő Amerika oldalára állt Irakkal szemben (Szaddám Husszein ekkor a szaúdi határokat fenyegette, és bár Oszama felajánlotta segítségét és mudzsahid katonái szolgálatát az ország védelmének érdekében, a király visszautasította őt az amerikai segítséggel szemben). Ekkor fordult szembe az Amerikai Egyesült Államok hadseregével, és tulajdonképpen magával az Amerikai Egyesült Államokkal. Az iszlámista dzsihád itt is érvényesült: Bin Laden szerint azzal, hogy az Egyesült Államok megtámadta Irakot, az iszlám államokat védekezésre késztette, ami minden muszlim hitű ember megtagadhatatlan kötelessége.
1988 augusztusában megalapította az al-Káida (eredetileg al-Kaida al- Aszkaridzsa: katonai bázis) nevű szervezetet, amely azonban egyelőre nem Amerika ellen, hanem az iszlám vallás és az iszlám országok védelmében létezett. A szervezet arab neve magyarul „A bázis”-t jelenti, miközben az al-Kaid szó jelentése „A Vezér”. A központot Afganisztánban, Pesavarban állították fel, s a szervezet hamarosan világméretű iszlamista hálózattá vált, amelynek egyes feltételezések szerint közel hatvan országban vannak tagjai. Az 1990-es évek elején Boszniában és Csecsenföldön is feltűntek Oszáma bin Láden emberei.
Az Amerikai Egyesült Államok ellen 1991-ben az Amerikai Egyesült Államok vezette szövetséges erők katonai akciót indítottak az Irak által egy évvel korábban megszállt Kuvait felszabadítására. Bin Láden ekkor újra szent dzsihádot hirdetett, most az Amerikai Egyesült Államok ellen, mivel az amerikai csapatok a szülőföldjén, Szaúd-Arábiában is katonai bázisokat állítottak fel. 1992-ben visszatért Szaúd-Arábiába, ám egyiptomi és algériai szélsőséges csoportok támogatása miatt bevonták az útlevelét. Ekkor Szudánba költözött. Mivel az iszlámisták által szervezett szabadságharc nem vezetett eredményre, radikálisabb eszközökhöz folyamodtak. Folytonos fenyegetettség rémével tartották félelemben a megszálló országokat, majd végül 1993. február 26-án az al-Kaida robbantásos merényletet követett el a New York-i World Trade Center mélygarázsában. A terrorakcióban hatan meghaltak, s mintegy ezer ember megsebesült.
Az ENSZ nyomására a szudáni hatóságok 1996-ban kiutasították az országból bin Ládent, aki ekkor visszatért Afganisztánba (először Szaúd-Arábiának szerették volna kiadni, de az ottani kormány félt, hogy zúgolódásokat okozna, ha egy még mindig hősként tisztelt személy kerülne bíróság elé; ezek után felmerült a kiadatás Amerikának is, de itt még nem tudtak volna hivatalos vádat emelni ellene). Ugyanazon év szeptemberében a pakisztáni támogatású iszlamista csoport, a tálibok vették át az irányítást az ország fővárosában, Kabulban. Az iszlamista vezetés a következő hat év alatt az ország kilencven százalékát ellenőrzése alá vonta. 1998 augusztusában az al-Kaida merényleteket követett el különböző afrikai országokban lévő amerikai fennhatóságú nagykövetségek ellen. Válaszul az Amerikai Egyesült államok hadserege támadást intézett bin Láden afganisztáni és szudáni kiképzőbázisai ellen. A tanzániai és kenyai robbantások miatt egy New York-i bíróságon vádat emeltek bin Láden ellen, az FBI pedig felvette őt a tíz leginkább keresett bűnöző listájára. 2000-ben az al-Kaida egyik tagja öngyilkos merényletet követett el egy Jemenben állomásozó amerikai hadihajó ellen.
2001. szeptember 11.
2001. szeptember 11-én az al-Kaida minden korábbinál nagyobb terrorakciót követett el az Amerikai Egyesült Államok területén: tagjai két eltérített amerikai utasszállító repülőgépet vezettek a New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba, egyet pedig a Pentagon központi katonai támaszpontjába. A negyedik eltérített gép lakatlan területen zuhant le Pennsylvaniában, így nem érte el a negyedik célpontot. A merényletekben közel háromezer ember vesztette életét.