Az emberi jogok azok a jogok és szabadságjogok, amelyek minden embert születésüktől fogva egyenlően megilletnek. Olyan alapvető polgári és politikai jogokat foglalnak magukba, mint az élethez vagy a szabadsághoz való jog, a vélemény és kifejezés szabadsága, a törvény előtti egyenlőség, valamint gazdasági, szociális és kulturális jogokat, mint a kulturális életben való szabad részvétel joga, élelemhez, neveléshez és munkához való jog.
Az ENSZ Közgyűlése 1950-ben december 10-ét jelölte ki az emberi jogok napjának, annak emlékére, hogy 1948. december 10-én fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát.
Az emberi jogok történeti fejlődése
Az angol fejlődés
Az első jogok biztosítása először az 1215-ben kiadott Magna Carta Libertatum, illetve az 1225-ös megújítása következtében jelent meg. Négy évszázaddal később, az 1628-ban megjelent Petition of Rights a kényszerintézkedések ellen tiltakozva követelte annak biztosítását, hogy törvényes ítélet nélkül senkit ne lehessen letartóztatni, illetve bebörtönözni. Az 1689-es Bill of Rights a parlament jogainak biztosítását tartalmazta. 1689 a Jognyilatkozat megszületésének éve, mely máig érvényben van Nagy-Britanniában.
Az Egyesült Államok Az Egyesült Államok jogrendjében kezdetektől, vagyis az 1776-ban elfogadott függetlenségi nyilatkozattól fogva jelen volt az alapvető szabadságjogok biztosítása és az egyenlőség elve.
Franciaország Franciaországban a francia forradalom után, 1789 augusztusában létrejött Emberi és polgári jogok nyilatkozata deklarálta először (és azóta is maradandóan) az emberi jogok sérthetetlenségét. A dokumentum a következő alapvetéssel kezdődik: „Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulnak.”
Magyarország Magyarországon a kiegyezés után lendült fel az emberi jogok védelme. 1878-ban a Büntető Törvénykönyv módosításával bevezették a személyes szabadság és sérthetetlenség elvét. 1895-ben törvény született a vallásszabadságról, 1914-ben pedig a sajtószabadságról. A II. világháború után az 1946. évi I. törvény, a köztársasági törvény foglalkozik az emberi jogok védelmével. Az 1949-ben elfogadott szovjet típusú alkotmány általánosítva tartalmazta a legfontosabb szabadságjogokat.
Az emberi jogok újkori fejlődése Eredetileg a nemzetek saját maguk számára próbálták deklarálni az emberi jogokat, később azonban megjelent a törekvés a nemzetköziségre. Ez a törekvés a világháborúk miatt ugyan visszaesett, azok befejeztével azonban még erőteljesebben folytatódott. Ezen folyamat legfontosabb pontja az ENSZ 1945-ös alapokmánya illetve az 1950. november 4-én aláírt Római egyezmény.
A legfontosabb emberi jogi dokumentumok
Az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata A nemzetközi közösség 1948-ban, az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatának elfogadásával tett tanúbizonyságot az emberi jogokkal kapcsolatos elkötelezettségéről. Az ENSZ-dokumentum alapvetéseit számos nemzeti és nemzetközi jogszabályba átültették azóta, a benne foglalt normák jogi ereje ma már megkérdőjelezhetetlen.
Az Emberi jogok európai egyezménye Az Emberi jogok európai egyezményét, amelyet 1950-ben fogadtak el Rómában, az Európa Tanács összes tagországa megerősítette, és rendelkezéseinek aláveti magát. Mind a 27 uniós tagállam részes fele az egyezménynek. Az elfogadása óta 16-szor módosították a jogszabályt, azaz kiegészítő jegyzőkönyvekkel toldották meg az alapszöveget.
Ez az egyezmény hozta létre az Emberi Jogok Európai Bíróságát, közkeletű nevén a strasbourgi bíróságot, amelyhez mindenki fordulhat, akinek az egyik tagállam megsérti az emberi jogait, és az adott országban nem kap elégtételt. Magyarország 1992 végén írta alá az egyezményt.
A Helsinki záróokmány Európa és Észak-Amerika kormányai 1975. augusztus 1-jén írták alá a Helsinki záróokmányt, amelyben kötelezettséget vállaltak arra, hogy tiszteletben tartják az emberi jogokat. Helsinki azóta az emberi jogok és egy tekintélyes civil emberi jogi mozgalom védjegye. Ennek az emberi jogi dokumentumnak a nyomán alakultak meg azok a nevükben a záróokmányra utaló öntevékeny csoportok (Magyarországon a Magyar Helsinki Bizottság), amelyek saját államaikon kérték számon az egyezményben garantált jogokat.
Az első teljes áttörés
2010-ben Mexikó Chiapas szövetségi állama, 2011. július 19-én pedig Felipe Calderón elnök aláírásával az egész ország a Földön elsőként az Alkotmányába foglalta az összes emberi jogot a Fiatalok az Emberi Jogokért emberi jogi kampánya hatására.
Az emberi jogok világnapja December 10. az emberi jogok világnapja, amikor az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 1948. évi elfogadásának évfordulóját ünnepeljük.
Jegyzetek
További információk KOMPASZ - Kézikönyv a fiatalok emberi jogi neveléséhez, Első kiadás, 2004 KOMPASZ - Kézikönyv a fiatalok emberi jogi neveléséhez, Második, átdolgozott kiadás, 2020 Együtt az Emberi Jogokért Fiatalok az Emberi Jogokért Alapjogok. Az emberi jogok alkotmányos védelme Magyarországon; szerk. Bódi Stefánia, Schweitzer Gábor; Ludovika Egyetemi, Budapest, 2021
Kapcsolódó szócikk
Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata