A montenegrói nyelv (helyi nyelven црногорски jeзик, crnogorski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához. A szociolingvisztika szempontjából egyrészt a hagyományosan szerbhorvát nyelvnek nevezett, a szerbek, a horvátok, a bosnyákok és a montenegróiak közös abstandnyelvének egyik változata, másrészt különálló, saját sztenderddel rendelkező ausbaunyelv. Montenegróban hivatalos nyelv.
A nyelv beszélői és státusza
bélyeg|bal|250px|Montenegró lakosságának eloszlása anyanyelve szerint (2011)
A 2011-ben elvégzett népszámlálás alkalmával a személyből álló összlakosságból személy, azaz a lakosság 44,98%-a montenegróinak vallotta magát, miközben -en (28,73%) szerbnek. Ami a nyelvet illeti, -en (42,88%) jelölték meg a szerbet anyanyelvükként, és -en (36,97%) a montenegróit. Következésképpen, a montenegróiak egy része szerbül beszélőnek tekinti magát.Az adatok forrása: Zavod za Statistiku (a montenegrói statisztikai hivatal 2011. július 12-i közleménye a népszámlálás eredményéről. (Hozzáférés: 2018. április 30.)
Vannak még statisztikai adatok a montenegróiakról a következő országokban: + Ország Személyek száma Személyek státusza Szerbia montenegrói nemzetiségűekA 2011-es népszámlálás adatai, 21. o. (Hozzáférés: 2019. április 13.). Megjegyzendő, hogy a szerb hatóságok nem végezték el a népszámlálást Koszovóban is. Itt ezt a helyi hatóságok tették. 2519 montenegrói anyanyelvűekA 2011-es népszámlálás adatai, 16. o. (Hozzáférés: 2018. április 30.). Horvátország 4517 montenegrói nemzetiségűekA 2011-es népszámlálás] adatai – Lakosság nemzetisége szerint (Hozzáférés: 2018. április 30.). 876 montenegrói anyanyelvűekA 2011-es népszámlálás] adatai – Lakosság anyanyelve szerint (Hozzáférés: 2018. április 30.). Szlovénia 2667 montenegrói nemzetiségűekA 2002-es népszámlálás adatai (Hozzáférés: 2018. április 30.). Albánia 366 montenegrói nemzetiségűekA 2011-es népszámlálás adatai, 71. o.
A különböző országokban végzett népszámlálások adai szerint a montenegróit anyanyelvüknek valló személyek összesített száma .
A montenegrói csak Montenegróban hivatalos nyelv, ahol a nemzeti kisebbségek nyelvei (szerb, bosnyák, albán és horvát) is hivatalos használatúak.Ustav Crne Gore (Montenegró alkotmánya), 13. cikkely. (Hozzáférés: 2018. április 30).
A montenegrói nyelv fogalma körüli vita
A montenegrói nyelv fogalmának hívei ugyanakkor Montenegró függetlenségének hívei is. Amikor a montenegrói PEN-központhoz tartozó értelmiségiek a Montenegrói Köztársaság 1992-es alkotmánya ellen tiltakoztak, amelyben a szerb volt megjelölve hivatalos nyelvként, fő érvük az volt, hogy minden nemzetnek joga van saját nyelvhez. Ezt megerősítendő, a horvát és a bosnyák nyelv példáját hozták fel. Nem tagadták, hogy a montenegrói ugyanahhoz a közép-délszláv diarendszerhez tartozik, mint a többi három nyelv, de azt követelték, hogy nyelvüket hivatalosan montenegróinak nevezzék.Jezik kao domovina. Deklaracija crnogorskog P.E.N. centra o ustavnom položaju crnogorskog jezika (A nyelv mint haza. A montenegrói PEN-központ nyilatkozata a montenegrói nyelv alkotmányos helyzetéről) (Hozzáférés: 2018. április 30.).
A montenegrói nyelv eszméjének legfőbb szószólója Vojislav Nikčević volt, a Nikšići Egyetem professzora, aki 1968 óta foglalkozott ezzel. Ugyancsak ő volt a szerzője az első montenegrói nyelvre vonatkozó normatív munkáknak (lásd lentebb #A montenegrói nyelv intézményesítése). Támogatói közé tartoztak Vuk Minić, Sreten Zeković, Jevrem Brković , Rajko Cerović stb.Általuk írt cikkek a Montenegrina portál Nauka. Jezik (Tudomány. Nyelv) honlapján (Hozzáférés: 2018. április 30.).
Egyik érvük a „montenegrói nyelv” szócsoport létezése többé-kevésbé régi dokumentumokban.
A montenegrói nyelv első megemlítése Vuk Stefanović Karadžićtól származik, aki egyébként azt vallotta, hogy az egész közép-délszláv területen beszélt nyelv a szerb. 1837-ben leírta egy 1813-ban Montenegrót látogató francia ezredes szavait, aki azt hitte, hogy a „montenegrói nyelv” a görög nyelv egyik dialektusa.Az 1837-ben Stuttgartban megjelent, német nyelven írt és utólag szerbre lefordított Montenegro und die Montenegriner (Montenegró és a montenegróiak) című munkájában (Hozzáférés: 2018. április 30.). 1857-ben, Ljubomir Nenadović szerb író a következőket jegyezte meg egy montenegrói utazás kapcsán: „Minden iskolában a nyelv a montenegrói, ami különbözik attól a szép elismert nyelvtől, amelyre a Biblia le van fordítva.A Vuk Karadžić által sztenderdizált szerb nyelvről van szó. Ha a montenegróiak így folytatják iskoláikban, akkor száz év múlva a két nyelv között nagyobb különbség lesz, mint a portugál és a spanyol között.”Eredeti szöveg itt (Hozzáférés: 2018. április 30.). A „montenegrói nyelv” elnevezés egy másik szerb írónál is megjelent. Simo Matavulj idézte egy montenegrói szavait, aki azt mondta, hogy a legjobb szerb színészek sem tudnak beszélni po naški („a mi nyelvünkön”), čisto crnogorski („tisztán montenegrói nyelven”).A belgrádi Letopis Matice srpske folyóiratban 1898 és 1903 között folytatásokban megjelent Bilješke jednog pisca (Egy író jegyzetei) című befejezetlen életrajzában (Montenegrina) (Hozzáférés: 2018. április 30.). Helén, montenegrói hercegnő, aki 1896-ban Olaszország királynéja lett, Janjić szerb miniszterrel beszélgetett egy alkalommal, aki megdicsérte a szép szerb beszédéért. A királyné azt válaszolta neki, hogy montenegrói nyelven beszél.Prvi pomen crnogorskog jezika (A montenegrói nyelv első megemlítése). Montenegrina (Hozzáférés: 2018. április 30.). Az Encyclopædia Britannica 1911-es kiadása is montenegrói nyelvről ír, bár rögtön megjegyzi, hogy ez gyakorlatilag azonos a szerbhorváttal.Encyclopedia Britannica. 18. kötet, 773. o.; az interneten: XVTII (Hozzáférés: 2018. szeptember 6.).
A montenegrói nyelv eszméjének ellenzői ugyanakkor a Szerbiával való egység hívei is, például Mihajlo Sćepanović,Vö. Mihajlo Sćepanović és Vojislav Nikčević vitája. Radio-Most. 1998. április 5. (Hozzáférés: 2018. április 30.). Branislav Brborić, Slobodan Remetić, Drago Ćupić, Mato Pižurica Violeta Arsenić. Govorite li crnogorski? (Beszél-e montenegróiul?). Vreme. 478. sz. 2000. március 4. (Hozzáférés: 2018. április 30.). és Ranko Bugarski Tóth Elvira. A montenegrói nyelv elismerése par excellence politikai döntés. VÁLASZ. Vajdaságma. Délvidéki hírportál. 2018. január 18. (Hozzáférés: 2018. április 30) nyelvészek. Fő érvük az, hogy nincs jelentősebb különbség a Montenegróban és a Szerbiában beszélt nyelv között.
Más érvük az, hogy az egész történelmük során a montenegróiak általában szerbeknek tekintették magukat, bár országuk hosszú időszakokban független volt. Valóban, Montenegrónak sikerült megőriznie autonómiáját az Oszmán Birodalom keretén belül, sőt, gyakorlatilag független lett a 17. század végén, miközben Szerbia tényleges török megszállás alatt állt, mielőtt a 19. század elején autonóm lett. A két ország függetlenségét az 1878-ban megtartott berlini békekongresszuson ismerték el, és Montenegró 1918-ig volt független, amikor a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (a későbbi Jugoszlávia) része lett. Az, hogy a montenegróiak általában szerbeknek tekintették magukat abból is kitűnik, hogy az 1911-es oktatásügyi törvény értelmében kötelező volt a szerb állami vagy magán elemi iskola, és a legfontosabb tantárgyak között a szerb történelem és a szerb nyelv volt.Az 1911-es Zakon o narodnijem školama u Kraljevini Crnoj Gori (A Montenegrói Királyság népi iskoláiról szóló törvény) (Hozzáférés: 2018. április 30.).
Általában a volt Jugoszlávián kívüli nyelvészek, akik nem érzelmileg közelítik meg a kérdést, világosan elkülönítik a szociolingvisztikai szempontot a tisztán nyelvészetitől. Például Paul-Louis Thomas professzor, a Párizs-Sorbonne Egyetem tanára, akinek szakterületei hivatalosan a „bosnyák, horvát, montenegrói és szerb nyelv és irodalmak (BHMSz)”,Paul-Louis Thomas oldala az egyetem honlapján (Hozzáférés: 2018. április 30.). 2001-ben elfogadta a montenegrói nyelv fogalmát, megjegyezve, hogy ez csupán a szociolingvisztika területéhez tartozik, és hogy nyelvészeti szempontból a szerbhorvát nyelv fogalmat preferálja, mely már meghonosodott a nyelvészetben.Aleksandar Manić. Crnogorski na Sorboni (A montenegrói nyelv a Sorbonne-on) (interjú Paul-Louis Thomas-val). Glas javnosti. Belgrád. 2001. június 5. (Hozzáférés: 2018. április 30.).
A montenegrói nyelv intézményesítése
A montenegrói nyelv normáinak kialakítása 1997-ben kezdődött, amikor megjelent az első helyesírást szabályozó munka.Nikčević, Vojislav P. Pravopis crnogorskog jezika (A montenegrói nyelv helyesírása). Cetinje: PEN-központ. 1997 Ezt az első nyelvtan követte.Nikčević, Vojislav P. Gramatika crnogorskog jezika (A montenegrói nyelv grammatikája). Podgorica: Dukljanska akademija nauka i umjetnosti. 2001.
2003-ban megalakult Cetinjében a Montenegrói Nyelv és Nyelvészet Intézete, Vojislav Nikčević igazgatása alatt. Ez kormányon kívüli szervezet volt, de a művelődésügyi minisztérium támogatta anyagilag.
2004-ben a kormány módosította az iskolák tantervét, így az addig „szerb nyelv” elnevezésű tantárgy neve „anyanyelv (szerb, montenegrói, horvát, bosnyák)” lett. Mirko Boskovic. Montenegro Says Farewell to ‘Mother Tongue’ (Montenegró búcsút mond az 'anyanyelv'-nek). BalkanInsight.com. 2010. szeptember 14. (Hozzáférés: 2018. április 30.).
2005-ben nemzetközi tudományos konferenciát tartottak a montenegrói nyelv sztenderdizálásáról Podgoricában.Međunarodni naučni skup Norma i kodifikacija crnogorskog jezika. Zbornik radova („A montenegrói nyelv sztenderdizálása” nemzetközi tudományos konferencia. Közlemények gyűjteménye). Cetinje: Institut za crnogorski jezik i jezikoslovlje. 2005.
A függetlenségről szóló népszavazás és a függetlenség kikiáltása után, 2007. október 22-én elfogadott új alkotmány hivatalos nyelvként a montenegróit nevezte meg.
2008-ban az oktatásügyi minisztérium bejelentette, hogy az iskolai tankönyveket 2009-től már montenegrói nyelven nyomtatják. Ugyanabban az évben megalakították A montenegrói nyelv sztenderdizálásának a tanácsát.Odluka o obrazovanju Savjeta za standardizaciju crnogorskog jezika (Határozat A montenegrói nyelv sztenderdizálása tanácsának a megalakításáról). Službeni list Crne Gore (Montenegró Hivatalos közlönye). 2008. 10. sz. (Hozzáférés: 2018. április 30)
2009-ben megjelent a helyesírást szabályozó hivatalos dokumentum (lásd #Források).
2010 augusztusában a kormány elfogadta a hivatalos montenegrói grammatikát, és az ezt összefoglaló kötet szeptember 4-én jelent meg (lásd #Források).
2016 áprilisában megjelent a montenegrói nyelv első szótárának első kötete, a Montenegrói Tudományos és Művészeti Akadémia kiadásában,Majda Šabotić. CANU objavila prvi dio Rječnika crnogorskog narodnog i književnog jezika (Az MTMA megjelentette a Montenegrói népi és irodalmi nyelv szótárának első részét). Vjesti online. 2016. április 8 (Hozzáférés: 2018. április 30.). amely felháborodást keltett. Egyrészt az előbb megjelent helyesírást és grammatikát szabályozó munkák egyik fő szerzője, Adnan Čirgić nyelvész szerint tudománytalan,Adnan Čirgić. Rječnik CANU – crnogorskoj nezavisnosti na dar (Az MTMA szótára – ajándék a montenegrói függetlenség jubileumára). Matica. 2016. 66. sz. 526–532. o. (Hozzáférés: 2018. április 30.). másrészt a montenegrói muszlimok (bosnyákok és albánok) őket sértő, soviniszta elemeket találtak benne, és 114 montenegrói muszlim és nem muszlim értelmiségi nyílt levélben kérte a kötet visszavonását.Otvoreno pismo CANU: izvinite se gradjanima i povucite rjecnik (Nyílt levél az MTMA-hoz: Kérjetek bocsánatot a polgároktól, és vonjátok vissza a szótárt!). ULINFO. 2016. június 7. (Hozzáférés: 2018. április 30.).