Dell’Adami Rezső Gusztáv, Rudolf Dell’Adami (Pest, 1850 – Budapest, 1888. május 20.)Budapest-krisztinavárosi római katolikus plébánia halotti anyakönyve, 143/1888. jogász, ügyvéd, egyetemi és magántanár.
Életpályája Dell’Adami Ágoston/Gusztáv gyámhivatali ellenőr és Nedeczky Malvina fia. Iskoláit 1872-ben végezte; ezután a francia, angol, német, olasz és spanyol nyelveket sajátította el, mire hosszabb tanulmányútra ment Olaszországba, Belgiumba, Svájcba, Francia- és Németországba. Innen visszatérvén, azonnal a jogi szakirodalomra adta magát. Mindenütt talált munkásságának teret; forgott a törvényszéki termekben, oktatta az ifjúságot a tanszékről, munkálkodott a tudományos társulatokban, a szakirodalom terén és a napi sajtóban. A jogászgyűléseken kiváló szerepet vitt. Bár a politikában a Függetlenségi és Negyvennyolcas Pártnak volt a híve, a kormány mégis szívesen fordult a szakképzett jogászhoz, így az ügyvédi rendtartásról szóló törvényjavaslat is az ő munkája. Sokáig kínozta az idegbaj; évekig szenvedett tőle, annyira, hogy utóbb járni sem tudott. Elmegyógyintézetben hunyt el; a németvölgyi sírkertben helyezték nyugalomra 1888. május 22-én.
Felesége Beke Mária volt, akivel 1879. április 5-én kötött házasságot a budapest-belvárosi római katolikus plébánián.A budapest-belvárosi r.k. plébánia házassági anyakönyve, 48/1879. folyószám.
Munkái Az anyagi magyar magánjog codificatiója. I. A nemzeti eredet problémája. Budapest, 1877. (Különnyomat a M. Themisből. Ism. Magyar Nyelvőr 351. l.) A kötelesrész. Budapest, 1879. (Különnyomat a Themisből.) A jogtudományi oktatás reformjának kérdéséhez. Budapest, 1879. (Különnyomat a M. Themisből. Igazságszolgáltatásunk reformja az államhatalmak megosztása szempontjából. Budapest, 1880. (M. Jogászegyleti Értekezések 1.) Gedichte. Budapest, 1881. Olasz ügyvédi rendtartás. Ford. Budapest, 1882. (Külföldi Törvények II.) Az örökjog alapelvei a Magyar Polgári Törvénykönyv tervezetében. Budapest, 1883. (Magyar Jogászegyleti Értekezések X.) Hozzászólásai a vitában. Online Magánjogi codificatiónk és régi jogunk. Budapest, 1884. (M. Jogászegyleti Értekezések 23.) Választóimhoz. Budapest, 1884. A találmányi szabadalmak reformja. Budapest, 1885. (M. Jogászgyűlés Évkönyvéből.) A magyar polgári törvénykönyv tervezete és a modern jogtudomány. Budapest, 1885. (M. Jogászegyleti Értek. 9.) Az ügyvédségről. Budapest, 1887. Magánjogi codificatióm. Budapest, 1887. A nemzetközi magánjog haladása. Budapest, 1888. (M. Jogászegyleti Értekezések XXXVII.)
Első cikkei a Törvényszéki Csarnokban (Szokolay István szerkesztése alatt) és a Magyar Themisben (1874–80) jelentek meg; jogtudományi cikkeket és értekezéseket írt még A Magyar Jogászgyűlés Évkönyveibe (1874–85) és a Magyar Jogászgyűlés kiadványaiba (1882–84); továbbá a Pesti Naplóba (1872, 1880–85), Egyetértésbe (1880–85), Pester Lloydba (1880–85), a Jogtudományi Közlönybe (1880–84, 1887), a Budapesti Hírlapba (1881, 25. sz.), a Büntetőjog Tárába (1882), a Nemzetgazdasági Szemlébe (1882), az Ügyvédek Lapjába (1885–86) és a Nemzetbe (1887).
Jegyzetek
Források
Gyászjelentése
További információk
Magyar életrajzi lexikon I–II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967–1969. Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1–5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8.–). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993–. A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1–16 k. (17–18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas–Révai, 1893–1904. Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911–. Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
Kategória:Magyar jogászok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Magyar újságírók Kategória:Pestiek Kategória:Magyar poliglottok Kategória:1850-ben született személyek Kategória:1888-ban elhunyt személyek