A magyarországi ruszinok vagy magyarországi rutének Magyarország 13 törvényileg elismert nemzetiségének egyike. A mai Magyarország területén ruszinok főleg Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében élnek, leginkább Komlóskán és Múcsonyban, de megtalálhatjuk őket Budapesten és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében is. A 2022-es népszámláláskor 7111 fő vallotta magát ruszinnak Magyarországon.
Történetük A ruszinok az évszázadok folyamán mindig is a rusz népnévvel jelölték magukat, de saját nemzeti tudatuk csak a 19. század második felében alakult ki. Alekszander Duhnovics eperjesi ruszin görögkatolikus lelkész megírta a ruszin himnuszt, és arra buzdította a Kárpátok vidékén élő görögkatolikus ruszinokat, hogy legyenek önálló nép. Ez a ruszin nemzeti ébredés a történelmi Magyarországon történt, a felvidéki szláv lakosság szlovák nemzetté formálódásával és a Habsburg uralom alatt álló Galícia keleti-szláv lakosságának ukrán néppé válásával egyidőben. Ekkor a magyarországi ruszinoknál még nem terjedt el az ukranizmus, tehát a mai ruszinok, a mai oroszok és a mai ukránok nemzeti öntudata nem azonos, mert a hajdani keleti szláv Ruszból más-más területen és úton alakultak ki. A ruszin népnek soha nem volt vezetői rétege, többségük alacsony osztályba tartozó jobbágy, zsellér és pásztor volt, emiatt nehéz volt azonnal összefogni az egész kárpáti ruszin népet. A 19–20. század közötti orosz és ukrán nacionalisták ezért a ruszinokra is igyekeztek kiterjeszteni a befolyásukat, teljes mértékben azonban máig sem sikerült beolvasztani őket. A görögkatolikus vallás hagyományait és sajátos népi kultúrájukat sokan erősen őrizték, és így mindmáig sikeresen megmaradt a ruszin nemzeti öntudat is.
bélyegkép|jobbra|250px|Ruszin néprajzi csoportok A ruszinok eredetüket tekintve mind a Kárpátokhoz kötődtek: a történelmi Magyar Királyságban élő keleti szláv csoportjaik a mai Kárpátalja és Kelet-Szlovákia területén voltak megtalálhatók. Egyes csoportjaik onnan vándoroltak el a 18. században a mai Magyarország északkeleti vidékeire. A ruszin aratók évszázadokon át az Alföldön vállaltak aratási munkákat, vagy éppen Tokaj-Hegyalján szüreteltek.
Magyarországon a Kádár-korszakban a ruszinokat a magyarországi szlovákságba sorolták, emiatt nem volt saját szervezetük és iskolájuk, így nem alakulhatott ki sem a ruszin értelmiség réteg, sem a ruszin kultúra művelése. A komlóskai születésű ruszin költő, Hattinger-Klebaskó Gábor – aki szlovákosítás ellenére ruszinnak vallotta magát – saját erőfeszítésével buzdította a ruszinságot. Ruszin nyelvű irodalmat alkotott, majd társa, Csépányiné Kiss Judit is követte őt. A rendszerváltás után, 1991-ben a magyar kormányzat is elismerte a hazai ruszin kisebbséget, megalakultak a ruszin helyi kisebbségi önkormányzatok és szervezetek. Azóta biztosított a ruszin nyelvű irodalom és kultúra művelése, Komlóskán létrejött a Komlóskai Ruszin Nemzetiségi Általános Művelődési Központ, egy nemzetiségi óvoda és iskola is.
A ruszinság az asszimiláció ellenére megőrizte az identitását. Rendszeresen járnak misére és a görögkatolikus egyház ruszin nyelvű miséket celebrál.
Jelenleg Magyarország mellett több más országban is – ahol ruszinok élnek – elismerték a ruszin kisebbséget, Ukrajna kivételével. Az ukránok a kárpátaljai ruszinokat, annak néptörzseit (bojkó, dolisnyán, hucul és lemkó) az ukrán nép néprajzi csoportjához sorolják. Nem létezik nemzetközi jogilag rögzített meghatározás a kisebbségekre vonatkozóan, így a kisebbségek elismerése még mindig elsősorban egyes államok belügyének számít. Kárpátalján a ruszinok nemegyszer követelték nemzetiségük hivatalos elismerését az ukrán államtól, de nem jártak sikerrel.
Oktatás bélyegkép|jobbra|250px|A világ ruszinjainak zászlaja Komlóskán volt található az ország egyetlen ruszin nemzetiségi általános iskolája.Öt diáknak és két tanárnak csengetnek be az ország legkisebb iskolájában – Hír24, 2014. augusztus 30. Az ország legkisebb iskolájaként nyilvántartott intézmény a biztosított támogatások ellenére 2020. augusztus 31-ével megszűnt. A nemzetiségi nevelést a Komlóskai Ruszin Nemzetiségi Óvoda és Konyha működtetésével sikerült továbbra is ellátni, a ruszin nemzetiségi nyelv oktatását pedig a Miskolci egyházmegye által fenntartott múcsonyi Szent Péter Görögkatolikus Általános Iskola valósítja meg.
Média Újság: Ruszin Világ Újság: Országos Ruszin Hírlap Televízió: A Magyar Televízió havonta a Rondó c. magazinjában enged ruszin nyelvű műsort.
Jegyzetek
További információk Magyarországi Ruszinok Kulturális és Információs Központ Magyarországi ruszinok Popovics Tibor Miklós: A magyarországi ruszinok identitásmegőrzési törekvései – 2011. augusztus 31.
Kapcsolódó szócikkek Ruszinok Ruszinföld Ruszin himnusz Ruszin görögkatolikus egyház Vlach jog Ruszin települések Magyarországon
Kategória:Magyarországi nemzetiségek