A katalán nyelv (katalánul català, IPA: vagy ) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek nyugati csoportjába tartozik. Legközelebbi rokonságban a Franciaország déli részén beszélt okcitán (régebbi nevén: provanszál) nyelvvel áll, amellyel történeti egységet alkot. Hivatalos nyelv Andorrában, valamint Spanyolországban Katalónia, Valencia (valenciai, valencià) és a Baleár-szigetek (baleári, balear) autonóm közösségekben. Andorrában az egyetlen hivatalos nyelv (bár sokan használják a spanyolt és a franciát is), míg Spanyolországban regionálisan – a fenti autonóm közösségekben – második hivatalos nyelv a kasztíliai spanyol mellett.
Beszélői száma mintegy 10 millió fő, többségük Spanyolország területén, mások Andorrában, ill. Franciaországban élnek. A nyelv Valenciában beszélt nyelvjárását valenciainak nevezik (katalánul valencià); noha politikai okokból a valenciaiak sokszor különálló nyelvnek tekintik, nyelvészetileg nem mutat nagyobb eltéréseket a katalóniai változattól, mint például a Kasztíliában beszélt spanyol az andalúztól.
Katalán nyelvű a Bobobók (Bobobobs) című rajzfilmsorozat is, amelyet a 90-es években Magyarországon is sugároztak.
Történet A katalán a 9. század során fejlődött ki a vulgáris latin nyelvből, a Keleti-Pireneusok mindkét oldalán (Roussillon, Empuries, Besalú, Cerdanya, Urgell, Pallars és Ribagorça megye területe). Egyaránt mutat galloibér és iberoújlatin jellegeket, tehát a kezdeti állapotában nem volt más, mint csupán az okcitán egy különcködő nyelvjárása. Később fokozatosan önállósodott, és évszázadokra a helyiek közlési eszközévé vált. Az első írásos szövegek a 13., 14. századból származnak, ellenben az 1600-as évekre a katalán irodalom visszaszorult, a spanyol, francia vagy olasz nyelvű alkotások javára. A nemzeti katalán irodalom a 19. század során kapott újra erőre.
A francoista Spanyolországban (1939-1975) a katalán helyett a spanyol használatát javasolták – a nyelv nyilvános használata elnyomottá, gyakorlatilag tiltottá lett. Francót megelőzően az 1923-ban hatalomra került Miguel Primo de Rivera is egyszer már betiltotta a katalán nyelv használatát.Martin, Benjamin (2019): The Agony of Modernization. Labor and Industrialization in Spain. Cornell University Press. . 265-266. o. Ennek ellenére sikerült néhány ezer katalán könyvet megjelentetni, ugyanis Franco tábornok azon véleménye, ami szerint a katalán egy régies nyelvjárás, lehetővé tette például a régi költészet ismételt kiadását. Egyes jelenkori munkáknak is sikerült kikerülni a cenzúrát azzal, hogy réginek állították be őket.
Franco 1975-ös halála után a demokrácia helyreállásával együtt a katalán újjászületés is bekövetkezett. Ma a nyelvet használják a politikai életben, az oktatásban és a médiában is.
Földrajzi elterjedés A katalánt az alábbi területeken beszélik: NévOrszágKatalán névKatalóniaSpanyolországCatalunyaValenciaSpanyolországValènciaFranja d'Aragó, AragóniaSpanyolországFranja d'AragóBaleár-szigetekSpanyolországIlles Balears i PitiüssesAndorraAndorraPrincipat d'AndorraÉszak-KatalóniaFranciaországCatalunya NordMurcia kis részeSpanyolországel Carxe Alghero város, SzardíniaOlaszországl'Alguer Noha közülük csak Andorra egy valódi ország, a fenti területeket köznyelvileg "katalán országoknak" szokás nevezni közös történelmük és hagyományaik miatt. Beszélői száma Ahol a katalán hivatalosTerületÉrtiBeszéliKatalónia (Spanyolország)5 837 8744 602 611Baleár-szigetek (Spanyolország)733 466504 349Valencia (Spanyolország)3 512 2361 972 922Andorra62 381 49 519Összesen10 145 9577 129 401 A világ más részeinTerületÉrtiBeszéliAlghero (Szardínia, Olaszország)20 00017 625Észak-Katalónia (Franciaország)203 121125 622Franja de Ponent (Spanyolország)47 25045 000Carxe (Murcia, Spanyolország)Nincs adatNincs adatA világ többi részeNincs adat350 000Összesen270 371538 247 ÖsszesítveTerületÉrtiBeszéliKatalán országok (Európa)10 416 3287 317 648A világ többi részeNincs adat350 000Összesen10 416 3287 667 648
Nyelvjárások bélyegkép|250px|A katalán változatai
1861-ben Manuel Milà i Fontanals két fő csoportra osztotta a katalán nyelvjárásokat: keleti katalán és nyugati katalán.
Az egyes nyelvjárások között nem vonható kézzelfogható földrajzi határ, mivel a szomszédok általában fokozatosan alakulnak át az egyikből a másikba, átmeneti jellegeket hordozva. A két fő csoport legfontosabb jellemzői: Nyugati katalán Hangsúlytalan magánhangzók: . Különbségtétel e és a valamint o és u között. szóeleji vagy mássalhangzó utáni x egy affrikátává () alakul. Magánhangzóközi helyzetben, vagy i által követve ellenben . Az első személy kijelentő mód jelen idő jele -e vagy -o. Sajátos elemek a szókincsben: espill, xiquet, granera, melic stb. Keleti katalán Hangsúlytalan magánhangzók: . Ha az e és az a hangsúlytalan, -vé, illetve az o és u -vá változik. Az x mindig a frikatívát jelöli. Az első személy kijelentő mód jelen idő jele -o, -i, vagy . Sajátos szókincs: mirall, noi, escombra, llombrígol''' stb. Az egységesített irodalmi nyelv a középső katalán nyelvjáráson, a keleti dialektusok egyikén alapul. A főnyelvjárások további alnyelvjárásokra oszthatók. Ezek az alábbiak:
nyugati katalán északnyugati katalán ribagorzai pallarsi lleidai átmeneti valenciai tortosai matarranyai vinaròsi maestrati valenciai (Valencia egy vidékén) valenciai castellóni apitxat dél-valenciai alicantei majorcai keleti katalán északi katalán középső katalán salat barcelonai tarragonai xipella baleári mallorcai menorcai ibizai algherói A valenciain kívül más beszélők is szeretnek különálló ibizai, illetve mallorcai nyelv-ről beszélni, s különösebb megalapozottság nélkül óhajtják ezen nyelvjárások külön nyelvként történő elismerését.
Nyelvtan Kiejtés és írás
Névelők és főnevek Határozott névelőkSzámHímneműNőneműegyes számel, l'la, l'többes számelslesHatározatlan névelőkegyes számununa A főnevek lehetnek hím- vagy nőneműek, ugyanis mint a többi újlatin nyelv, a katalán is ismeri a nyelvtani nem fogalmát. Hímnemű például az el llibre 'a könyv', nőnemű a la taula 'az asztal'.
A latin illeből és unusból származtatott névelők a jobb oldalon látható alakokat vehetik föl. A felsorolt alakok az irodalmi nyelvváltozatban használatosak – néhány nyelvjárásban más alakokra is rá lehet bukkanni. Például Nyugat-Katalóniában a hímnemű névelők el és els formája helyett a lo és los használatos. Még meglepőbb, hogy Baleár-szigeteken a határozottak egészen máshonnét erednek: egy latin kifejezésből, az ipseből, ami megközelítőleg "az az egy" jelentéssel bír. Ennek megfelelően az ottani dialektusban a következők a határozott névelők: es, s´ (E/hn), sa, s´ (E/nn), ses (T/hn), ses (T/nn).
A nyelvtani nem a katalánban megkülönböztető szereppel bír. Azok a szavak, amik egy nem-katalánnak csupán egy szó hím- és nőnemű módosulatainak tűnnek, valójában akár teljesen mást is jelenthetnek: el cap 'a fej' – la capa 'a réteg'; el roc 'hitregebeli óriásmadár' – la roca 'a szikla'. Vannak köztük olyanok is, amelyek a névelőn kívül semmiben sem különböznek egymástól, például el pols 'a pulzus' – la pols 'a por'. Főnévi igenévcant-ar 'énekelni'Gerundiumcant-antMelléknévi igenévcant-atRagozás kijelentő mód jelen időbenSzemélyEgyes számTöbbes szám1.cant-ocant-em2.cant-escant-eu3.cant-acant-en
Igék Az ige cselekvést, létezést vagy történést fejez ki, illetve funkcionálhat kopulaként is. A katalán igéknek van igeideje. Egy igeidő jellemezhető annak módjával (kijelentő, kötő, valamint felszólító), idejével (múlt, jelen, továbbá jövő), és aspektusával. Az aspektus a cselekvés vagy történés időtartamára utal, például különbséget tesz a pillanatnyi és folyamatos műveletek között.
Az igéket ragozni kell mindezek kifejezéséhez. Az igéket háromféle csoportba lehet osztani ez alapján. Az első igeragozás azokon az igéken érvényesül, amiknek a végződése főnévi igenévként -ar (például cantar 'énekelni'), a második a -re vagy -er végűeké (például batre 'ütni'), míg a harmadik az -ir végűeké (például sentir 'érezni'). Ahogy más nyelvekben is, a katalánban is vannak rendhagyó igék, de még ezek is viszonylagosan igazodnak a ragozási paradigmákhoz.
Az első igeragozásra látható egy tömör példa a jobb oldali táblázatban.
Nyelvi példák Néhány mondat és kifejezés Néhány mondat és kifejezés a katalán irodalmi változatából (középső nyelvjárás): Katalán: Català Szia!: hola Viszlát!: adéu (egyes szám); adéu siau (többes szám) Kérlek: si us plau Köszönöm: gràcies ; mercès Sajnálom: perdó , ho sento Az (mutató nm.): aquest (hímnemű); aquesta (nőnemű) Mennyi?: quant val? ; quant és? Igen: sí Nem: no Nem értem: No ho entenc Hol van a fürdő?: on és el bany? ; on és el lavabo? Egészségedre!: salut! ; Beszélsz angolul?: Que parla l'anglès? Beszélsz katalánul?: Que parla el català?''
Hangminta Idézet az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatából:
Barcelonai nyelvjárásban: Sergi Giménez Palomo Valenciai nyelvjárásban: Margarita Gracia Sanz
Jegyzetek
Források
Intézmények Institut d'Estudis Catalans Acadèmia Valenciana de la Llengua Direcció General de Política Lingüística (DGPL)
A katalán nyelvről Az Ethnologue a katalánról Katalán anyagok a világhálón Gramàtica essencial de la llengua catalana (Katalán nyelvtan) Kapcsolódó szócikkek Gramàtica del català contemporani Valenciai nyelv
Kategória:Újlatin nyelvek Kategória:Természetes nyelvek Kategória:Katalán nyelv