Tokaj

Tokaj (németül: Tokey, latinul: Tokaeum) észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál. A Tokaji járás központja.

A Tokaji borvidék névadó települése, amiben nemcsak a bortermelésben és -kereskedelemben játszott szerepe, hanem stratégiai, közlekedési csomóponti fekvése is szerepet játszik.

Fekvése, földrajza A Taktaköz keleti peremén, a megye székhelyétől, Miskolctól mintegy 54 kilométerre keletre helyezkedik el, a Tokaji borvidéken, a Tisza és a Bodrog összefolyásánál, a Kopasz-hegy lábánál. Fejlődésében nemcsak a bortermelésben és borforgalmazásban játszott szerepe, hanem közlekedési csomóponti fekvése is közrejátszott, hiszen itt volt a Kelet-Felvidék és a Kelet-Alföld között zajló szekérforgalom legfontosabb kapuja. A tokajihoz mérhető jelentőségű és szerepkörű átkelőhely a Tiszán csak Szolnokon és Szegeden volt. A két folyó találkozásától északra elterülő Bodrogzug vadregényes vízivilága a Tokaj–Bodrogzug Tájvédelmi Körzet része.

Megközelítése Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 38-as főút, ezen érhető el Szerencs és Nyíregyháza térsége felől is. Bodrogkeresztúrral a 3838-as út, Taktabájjal a 3619-es út, a Taktaköz más kisebb településeivel pedig a 3621-es út köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Tokaj vasútállomás a belterület nyugati szélén helyezkedik el, közúti elérését a 36 308-as számú mellékút biztosítja. Az állomáson InterCity járatok is megállnak.

A várost érintő regionális autóbusz-közlekedés szolgáltatója a Volánbusz, mely járatokat közlekedtet többek között Szerencs (3853), Sárospatak (3885), illetve Nyíregyháza (4243) felé.

bélyegkép|jobbra|300px|A közúti Tisza-híd A Tisza túlsó partján fekvő Rakamazzal közúti és vasúti híd köti össze. Tokaj és a Bodrogzug között komp közlekedik.

A város megközelítésében szerepet játszik a vízi közlekedés is – sok tiszai vízitúra-útvonalnak van Tokajban a kezdő-vagy végpontja, illetve pihenőhelye –, ezzel függ össze, hogy itt létesült a Közlekedési Hatóság Tokaji Hajózási Hatósági Szolgálati És Ellenőrzési (HHSZE) Pontja.

Történelem bélyegkép|160px|Gabriel Bodenehr: Tokaj 1684-ben bélyegkép|160px|Georg Hoefnagel:Tokaj a 16. század végén Árpád fejedelemnek Tarcal nevű vezére kapta adományba azt a földet, mely a tokaji hegy tövében a Bodrog és Tisza összefolyásánál elterül. Ezen helyen épített Tarcal vezér a honfoglaláskor egy földvárat, melyet Anonymus „Hymesudvarnak” nevezett.

Tokajt, mint a környék nevét először 1067-ben említi ismert, írott forrás, ekkor már szőlőtermesztő vidék volt. Majd (talán) 1074-ben említik, amidőn Salamon király a kemeji csata után Cothoydnál menekült át a Tiszán, amely nevet sok történetíró Tokajnak véli.Szabó Károly: Márk krónikájának fordítása. A magyarok viselt dolgairól az ősidőktől MCCCXXX. évig. «Az ő kibékülésük» 58. fejezet, LXVII. lapon és Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt I. 162; lásd továbbá Rónai Horváth Jenő: Magyar hadi krónika, I. 51., 52. és Tudományos gyűjtemény 1823. évi IV. köt. 5. lap

A földvára a tatárjárás során elpusztult.

Magát a települést 1353-ban említik először Tokaj néven. A 14. századra már kővár állt a településen, mely a diósgyőri uradalom része volt.

1450 után Tokaj a Hunyadiaké, majd a Szapolyaiaké volt. Szapolyai János egy időre elveszítette a birtokot, de fia, János Zsigmond idejében már ismét a családé volt, így királyi uradalommá vált. A borvidék bevételének köszönhetően Tokaj mezővárossá fejlődött, népessége növekedett. 1705-ben II. Rákóczi Ferenc leromboltatta a várat nehogy idegen kézre kerüljön.

Leírás a településről a 18. század végén: "Elegyes lakosú Magyar Mezőváros, és hajdani Vár Zemplén Várm. földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai külömbfélék, fekszik B. Keresztúrhoz 1 mértföldnyire, a’ híres Tokaji hegy alatt, Bodrog vizének, a’ Tisza vizébe való folyásánál. Eredete bizonytalan; külömbféle ostromlásokat szenvedett 1523, 1563, 1566. 1605-dikben Bocskainak bírtokába jutott, majd Turzóé is vólt. 1645. Rákóczié vala; 1682. Tökölyié; 1685. ismét a’ Tsászáré leve. 1697 Tokai Ferentz foglalta-el magának, de a’ Harangodi pusztán torkára forrott ragadozása. 1705-dikben Rákóczi elrontatta, hogy Patak Várának lerontatásáért a’ Tsászáron boszszút állhasson. Melly viszontagságokban a’ Városnak lakosai is részesek vóltak. Díszesíti a’ városnak Szentegyháza, a’ Kaputzinusoknak, Piáristáknak Szentegyházaik, de a’ több Lakosoknak is vagynak itten tulajdon Templomaik, és számos Uraságoknak szabad udvaraik. Terézia hegyén Kápolnát építtetett itten néhai M. TERÉZIA. Lakosai nem olly tehetősek, mint hajdan; szántóföldgye, és legelője is szűk; igen híres szőlőhgye tágas, és jó, de nem mindenütt; piatza, és eladásra módgya van helyben, országos vásárjai meglehetősek; a’ Tiszán is van módgya a’ keresetre." (Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796–1799)

A kiegyezés utáni békés évtizedekben Tokaj fejlődött, polgárosodott, a két világháború azonban ezt félbeszakította. 1944-ben először a német, majd a szovjet hadsereg foglalta el Tokajt.

A második világháború után Tokaj csak lassan fejlődött, még a borkereskedelemben betöltött központi szerepét is egyre inkább Sátoraljaújhely vette át. 1952. február 1-jén elveszítette járási székhely szerepét. Városi rangját csak 1986-ban kapta vissza. Ekkortól újra dinamikus fejlődésnek indult. Tokaj a turisták kedvelt úticélja. A borvidék a Világörökség része.

Közélete A település vezetői 1950-ig

Tanácselnökök 1950-1990 közt 1986–1990: Májer János

Polgármesterei 1990–1994: Májer János (FKgP-VP-MDF) 1994–1998: Májer János (független) 1998–2002: Májer János (független) 2002–2006: Májer János (független) 2006–2010: Májer János (független) 2010–2014: Májer János (független) 2014–2019: Posta György (független) 2019–2024: Posta György (független) 2024– : Posta György (független)

Népesség

Népcsoportok 2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A nemzetiségi népesség száma településenként

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,3%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,6% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (14,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

2022-ben a lakosság 93,1%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% németnek, 0,2% ukránnak, 0,2% görögnek, 0,2% cigánynak, 0,1-0,1% horvátnak, románnak, ruszinnak és szlováknak, 3,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallás A vallási megoszlás 2011-ben a következő volt: római katolikus 29%, református 20%, görögkatolikus 10,1%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 8,6% (31% nem nyilatkozott).Tokaj Helységnévtár

2022-ben vallásuk szerint 24,1% volt római katolikus, 19,9% református, 8,2% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 0,6% evangélikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 8,5% felekezeten kívüli (37% nem válaszolt).Tokaj Helységnévtár

300px|bélyegkép|jobbra|Egykori tokaji zsinagóga Tokajban hat felekezetnek van temploma, és ebből ötnek élő gyülekezete is.

Kultúra A Serház utcában található Tokaji Kulturális és Konferencia Központ két létesítményből áll: a régi Tokaji zsinagóga felújított történelmi épületéből, valamint a modern épületben helyet kapó Paulay Ede Színházból. Ugyancsak itt áll, de az intézménynek nem része az egykori Serház. A kulturális épületegyüttes három ütemben megvalósult beruházásán belül a központ kialakítása – melyet az tett szükségessé, hogy a rossz állapotú művelődési ház kicsinek bizonyult a helyi kulturális rendezvényekhez – két ütemben valósult meg, harmadik ütemnek pedig a Serház felújítása tekinthető. Elsőként a zsinagóga helyreállítása történt meg 2006-ra, az eredeti térrendszer és tömegforma visszaadásával, ahhoz illeszkedő funkciókkal.

A több mint egymilliárd forintos beruházással, Farkas Pál építész tervei alapján felépült színház, mely nevét a város szülöttéről, Paulay Ede színész–rendezőről kapta, 2008 óta működik. A 300 fő befogadására alkalmas, önálló társulat nélküli (befogadó) kamaraszínház az előadóművészetek mellett nemzetközi konferenciáknak és rendezvényeknek is helyet ad. A Serházzal egy kiállítótérként működő épületszárny köti össze.

Harmadik, záró ütemként 2015-ben a Serház felújítása készült el 600 millió forintos költséggel, mely a Tokaji Múzeum részeként működő Világörökségi Bormúzeumnak ad otthont. Ezzel párhuzamosan a Tokaj Alapítvány kezdeményezésére szoborpark létrehozásába fogtak a színház udvarán; elsőként a Tokaj-hegyalja első földtani térképét megrajzoló Szabó József mellszobrát avatták fel 2015 szeptemberében.

A kulturális és konferenciaközpont szervezeti keretei között működik a Németi Ferenc Városi Könyvtár is.

1985 óta működik a belvárosi, 1790 körül épült Karátsony-házban a Tokaji Múzeum, mely Tokaj és Tokaj-Hegyalja történetét mutatja be régészeti, a néprajzi és helytörténeti szempontból. 2016-ban az intézmény és az állandó tárlat felújításon esett át. 2015 óta működő telephelye a Világörökségi Bormúzeum, mely az európai világörökségi borvidékeket mutatja be interaktív tárlatokkal.

A Fesztiválkatlan, mely egy használaton kívüli, külszíni bányában került kialakításra, 2580 fő befogadására alkalmas, szezonálisan működő nagyszínházzal, valamint a nézőtér alatt 1000 m²-es rendezvénytérrel rendelkezik. Áprilistól szeptemberig különböző műfajú előadásokat (musical, tánc, koncert, kamaraelőadás, humorest) tartanak.

Rendezvények Tokaji Borfesztivál – Orbán-nap környékén Tokaj-hegyaljai Szüreti Napok – ősszel Tokaji művésztelep Tokaji írótábor (1972 óta)

Turizmus

bélyegkép|jobbra|250px|Utca Tokajban bélyegkép|jobbra|250px|A tokaji városháza Látnivalók: A történelmi belváros Borospincék A Tisza és a Bodrog összefolyása Tokaji Kulturális és Konferencia Központ régi Tokaji zsinagóga Paulay Ede Színház egykori Serház, Világörökségi Bormúzeum Szent Miklós ortodox templom Tokaji Múzeum (volt Karácsony-ház) Tokaji Borok Háza Jézus szíve templom Szent Miklós püspök görögkatolikus templom Városháza Köztéri szobrok Finánc-dombi kilátó Erzsébet királyné hídja Rákóczi–Dessewffy-kastély Rákóczi-pince Széchenyi sétány Bán Ferenc saját tervezésű nyaralója a kortárs magyar építészet egyik legérdekesebb épülete. Rákóczi-kút Az elpusztult tokaji vár (Rákóczi-vár) maradványai Fesztiválkatlan Tokaji tévétorony

Személyek Itt tanulmányozta Paracelsus a tokaji bor gyógyító erejét. Itt élt egy rövid ideig Balassi Bálint. Tokaj várkapitánya volt a zsoltáríró Némethi Ferenc, aki 1565-ben hősi halált halt a vár ostromakor. Itt született 1720-ban Újhelyi János tápéi plébános Nikolaus Lenau költő gyermekkorának egy részét Tokajban töltötte 1815–1816 között, életének 15. és 16. évében. E két év kitörülhetetlen nyomokat hagyott életén és költészetén. Itt vésődtek lelkébe a magyar föld, a magyar puszta, a magyar élet képei és a magyar népdalok ritmusa, melyek később költészetének olyan különös hatást és olyan elragadó varázst kölcsönöztek. Itt született 1821-ben Prámer Alajos sátoraljaújhelyi plébános, a kassai püspöki szentszék tagja Itt született Urházy György (1823–1873) újságíró, író, országgyűlési képviselő, honvédtiszt, az MTA tagja Itt született Paulay Ede (1836–1894) színész, rendező Itt született 1842-ben Aradvári báró König Károly, a cs. és kir. kabinetiroda magyar ügyeinek előadója Itt született Záborszky József (1918–2015) karmester, zenetanár, zeneszerző Itt született Kilián József (1925–1976) magyar építőmérnök, egyetemi oktató Itt született Bán Ferenc (1940–) építész Itt született Nagy Attila (1975–) újságíró, főszerkesztő, dunaszerdahelyi helytörténész Éltető Daniella K1 és MuayThai profi világbajnok, K1, kick-boksz, kempo karate, thai boksz amatőr Európa bajnok Kovács Péter Freestyle foci világbajnok Mozgi Milán Ifjúsági olimpiai ezüstérmes kajakozó

Testvérvárosai Binyamina, Izrael Cormons, Olaszország