Szerda: a kedd és a csütörtök közé eső nap, a hét harmadik napja. (Azokban az országokban, ahol a hét a vasárnappal kezdődik, ott a negyedik.)
Az elfogadott értelmezés szerint a magyar 'szerda' szó szláv eredetű. A szláv nyelvekben etimológiailag a 'közép' jelentésű szóra vezethető vissza, ami arra utal, hogy a hét közepe. Körmendi Ferenc ezzel szemben arra hívja fel a figyelmet, hogy szerda szavunk a türk nyelvekben is megvan."A (...) szerda szavunkat a szláv sreda=középső (nap) szóból eredeztetik, de itt is fenntartásaink vannak. A szerda szó az oszmán és belső-ázsiai török nyelvekben egyaránt parancs, a szerdár parancsoló jelentésű. Ezt a szót a magyarok átvehették még abban az időben valamelyik török néptől, amikor a vasárnap napnevünkben levő vásár szó átkerült az alán nyelvből, vagy később az avaroktól, s megfelelő értelemmel bírhat, éppúgy, mint a görögben a hét első napja, a Küriaké=Úr napja. A Kárpát-medencében a nagyszámú Szerdahely nevű település között több olyan lehet, mely a valamikori avar (katonai) parancsnokság helyét jelöli (hasonlóan a már tárgyalt Becsehely névhez), hiszen a középkori bizánci íróktól tudjuk, hogy a népvándorlás korában a katonai igazgatás ilyen parancsnokságokra volt alapozva. Mivel e napnévvel kapcsolatban még több tényt kívánunk feltárni, ennek eredményét máshol fogjuk részletesebben tárgyalni." http://szgnye.vmmi.org/kormendi2006.htm
Az asztrológiában a szerdát a Merkúr bolygóhoz, illetve az azt megszemélyesítő Merkúr római istenhez (görög megfelelője Hermész) kötik.
A szerda más nyelvekben Azokban az országokban, ahol a hét a vasárnappal kezdődik, a hét negyedik napja a szerda.
Újlatin nyelvekben olasz: mercoledì spanyol: miércoles francia: mercredi román: miercuri katalán: dimecres
Germán nyelvekben angol: Wednesday német: Mittwoch holland: woensdag svéd: onsdag norvég: onsdag dán: onsdag
Szláv nyelvekben orosz: среда bolgár: сряда lengyel: środa cseh: středa szlovák: streda horvát: srijeda
Jegyzetek
Kategória:A hét napjai