Bortnyik Sándor (Marosvásárhely, 1893. július 3. – Budapest, 1976. december 31.) magyar festő, grafikus. A magyar absztrakt konstruktivizmus egyik jelentős képviselője.

Életpályája bélyegkép|jobbra|220px|Bortnyik Sándor sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/2-1-30. Alkotás: Gyurcsek Ferenc „Lámpagyújtogató”, 1981.

A marosvásárhelyi református kollégium tanulója volt. Reklámgrafikával kezdett foglalkozni. 1910-ben készítette első plakátját a Reményi-bazárnak, plakáttervének a sikere tette lehetővé, hogy Budapestre költözzön, a Savoly illatszergyártó cég meghívására, ahol házi grafikusként dolgozott. 1913-ban beiratkozott a Rippl–Rónai−Kernstok−Vaszary által vezetett szabadiskolába. A szabadiskolában megismerkedett Mattis Teutsch Jánossal, aki 1916-ban bemutatta Kassák Lajosnak, és itt találkozott 1918-ban Derkovits Gyulával, akiknek munkássága nagy hatással volt rá.

1918-tól a Kassák-kör tagja lett, részt vett a Ma kollektív kiállításán. Később a folyóirat rendszeresen közölte grafikáit, és még 1920 után is a Ma munkatársa maradt, amikor Bécsbe emigrált. Bécsben könyvcímlapokat tervezett. 1921-ben megjelentette első Albumát absztrakt sablonnyomatokkal. 1922-ben Weimarba költözött, majd 1925-ben visszatért Budapestre. Hazatérte után 1925−1926-ban alapító tagja lett a Zöld Szamár abszurd színháznak. 1927-ben az Új Föld című folyóirat szerkesztője és grafikai tervezője. 1930-ban a Magyar Könyv- és Reklámművészek Társasága alapító tagja volt. 1932-ben a Magyar Műhely-Szövetség választmányi tagja lett.

1928–1938-ban Műhely néven grafikai magániskolát nyitott, ahol a Bauhaus elvei szerint tanított. A Rekláméletben és a Magyar Grafikában írásban népszerűsítette tervezői elveit. 1933-ban saját folyóiratot adott ki Plakát címmel. A Dante Könyvkiadónak számos címlapot készített.

1946-ban a Művészeti Tanács tagja volt. 1947–1949 között a Szabad Művészet főszerkesztője. 1948-1949 közt a Magyar Iparművészeti Főiskola tanára. 1949-1956-ig, a Magyar Képzőművészeti Egyetem/Főiskola igazgatója volt.

Stílusa

Első, autodidakta munkái újságillusztrációk modorában készültek. Későbbi rajzait feszesebb kompozíciójú, allegorikus tusrajzok váltották fel. 1915-től tárgyilagos és dekoratív, hatásos kereskedelmi plakátokat tervez. Az aktivisták mozgalmának kiemelkedő tehetségű tagja volt. Sikeresen ötvözte a futurizmus eszközeit az expresszionizmus és a kubizmus jeleivel. Linóleum és fametszeteiben kubisztikus elemet alkalmaz. Művei ebben a korban főleg a fekete-fehér foltkontrasztjaira épülnek. Szélpál Árpád, Barta Sándor és Újvári Erzsi verseihez készített illusztrációi pedig, erősen groteszk formavilágúak. Leninről, Liebknechtről és Kassákról készített metszetportréiban egyesíti az aktivista emberideált és az egyénített portrét. A kompozíció erejét festményein erőteljesen kiemeli egyedi színdinamikája (Sárga-zöld tájkép, Konstruktív kompozíció három alakkal, Kompozíció hat figurával). Az 1918–1919 közt készült művei főleg geometrikus formákra épülnek. Az 1930-as években könnyedebb, dekoratív stílusú, a polgári életet megörökítő zsánerképeket festett.

Később a városi és falusi emberek életét bemutató képeket festett. 1945 után is ezt az utat folytatta. Élete végéig elkötelezett híve maradt a kommunista művészetpolitikának.

Kiállításai Egyéni kiállítások 1916, Nemzeti Szalon 1919, Ma helyiségei, Budapest 1922. december, Galerie Der Sturm, Berlin, 114. kiállítás, Paul Fuhrmann és Oscar Nerlinger társaságában 1923. március, J. P. Neumann Graphisches Kabinett (Karl Nierendorf igazgatósága alatt), Berlin 1924. szeptember-október, Vychodoslovensky Múzeum, Kassa 1925. március, Mentor könyvkereskedés, Budapest 1930, Tamás Galéria, Budapest 1969, Gyűjteményes kiállítása, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1977, Emlékkiállítása, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1978, Emlékkiállítása, Uitz Terem, Dunaújváros 1993, A grafikus és könyvművész, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest

Válogatott csoportos kiállítások

1916, Nemzeti Szalon, Budapest 1918, Ma III. demonstratív kiállítása 1919, A Ma grafikai kiállítása, Budapest 1923-1924, Galerie Der Sturm, Berlin ("Die Schöne Melusine", valamint "Der Tunnel" c. képeivel) 1923, Eeckeren-Antwerpen (nincs fellelhető forrása) 1925, 1-я Всеобщая германская художественная выставка (Első általános német művészeti kiállítás), Moszkva-Leningrád (Szentpétervár)-Saratov ("Polgári Tavasz" c. képével) 1927, Stadtische Kunsthalle, Mannheim 1929, 1930, Képzőművészek Új Társasága, Budapest 1930, Könyv- és Reklámművészek Társasága bemutatkozó kiállítása, Iparművészeti Múzeum, Budapest • Nemzetközi plakátkiállítás, Bolzano 1931, 1933, Művészcsoportok kiállítása, Műcsarnok, Budapest 1931, Bortnyik-növendékek kiállítása, Országos Műszaki Ismeretterjesztő Társaság, Budapest 1933, Milánói Iparművészeti Triennálé, Milánó • Györgyi Kálmán emlékkiállítás, Iparművészeti Múzeum, Budapest 1937, Magyar nemzeti nyomtatványkiállítás, Műcsarnok, Budapest 1945, Első Szabad Nemzeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1954–1955, Korszerűsített klasszikusok, Budapest-Moszkva 1961, Herwarth Walden und die osteuropäische Avantgarde 1912–1932, Berlin 1967, Avantgarde in Osteuropa 1910–1930, Berlin 1971, Internationale Plakate 1871–1971, Haus der Kunst, München, Ungarische Avantgarde 1909–1930, Galerie del Levante, München, Osteuropäische Avantgarde, Galerie Gmurzynska-Bargera, Köln 1973, Magyar aktivizmus, Janus Pannonius Múzeum, Pécs 1981, Nyolcak és aktivisták, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.

Kötetei Bortnyik Sándor–Hevesy Iván–Rabinovszky Máriusz: Kétezer év festészete; Dante, Bp., 1943 Masereel; Corvina, Bp., 1965 (A művészet kiskönyvtára)

Díjak Milánói Iparművészeti Triennálé ezüstérme (1933) Magyar Népköztársaság Érdemérem arany fokozata (1950) Munka Érdemrend ezüst fokozata (1953) Munkácsy Mihály-díj (1955) Érdemes művész (1956) Munka Érdemrend arany fokozata (1964, 1968) Kiváló művész (1970) Kossuth-díj (1973)

Művek közgyűjteményekben Fővárosi Képtár, Budapest Herman Ottó Múzeum, Miskolc (A pacsirta halála, Állatok tánca – Néger kórus, Arany futballista, Céllövölde, Eris almája, Külvárosi táj, Nő geometrikus formák között, Nő virággal) Janus Pannonius Múzeum, Pécs László Károly Gyűjtemény, Veszprém Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Országos Széchényi Könyvtár, Budapest Thyssen-Bornemisza Gyűjtemény, Madrid Museum of Modern Art, New York The Yale University Art Gallery, New Heaven

Jegyzetek

További információk

BudapestAukcio ingyenes adatbázisban Bortnyik Sándor aláírásai és 233 festménye, grafikája fotókkal Festmények Magyar életrajzi lexikon Bortnyik művei a Kieselbach Galéria honlapján https://www.wikiart.org/en/sandor-bortnyik Bortnyik Sándor kiállítása. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria. 1969. márc.–ápr.; szerk. N. Pénzes Éva, Pogány Ö. Gábor; MNG, Bp., 1969 Borbély László: Bortnyik; Corvina, Bp., 1971 (A művészet kiskönyvtára) Bortnyik Sándor emlékkiállítása. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 1977. március–június; szerk. Borbély László; MNG, Bp., 1977 Bakos Katalin: Bortnyik Sándor és a Műhely. Bortnyik Sándor tervezőgrafikai munkássága (1914–1947) és a "magyar bauhaus" (1928–1938); L'Harmattan–Kossuth Klub, Bp., 2018

Kategória:Magyar festők Kategória:Marosvásárhelyiek Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Munkácsy Mihály-díjasok Kategória:1893-ban született személyek Kategória:1976-ban elhunyt személyek Kategória:A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze díjasok Kategória:A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok Kategória:Magyar rektorok Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek Kategória:Magyar grafikusok Kategória:Magyar díszlettervezők Kategória:Magyar jelmeztervezők Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók