Kernstok Károly, Kernstok Károly József, névváltozat: Kernstock (Budapest, 1873. december 23. – Budapest, 1940. június 10.)Halálesete bejegyezve a Bp. VI. ker. állami halotti akv. 532/1940. folyószáma alatt. magyar festő- és grafikusművész, a magyar avantgárd egyik tehetséges képviselője, ifj. Kernstok Károly festőművész apja.
Életpályája Kernstok Károly építész és Kellendorfer Mária elsőszülött fiaként született. Tanulmányait az Iparművészeti Iskolában kezdte. 1892-től Münchenben Hollósy Simonnál, 1893–1895-ben a párizsi Julian Akadémián tanult. 1896-ban hazatért és három évig a Benczúr Gyula mesteriskolájának növendéke lett. 1899. november 5-én Kispesten feleségül vette Ujváry Ilonát, Ujváry Ignác orvos és Kernstoch Katalin lányát.A házasságkötés bejegyezve a kispesti állami házassági akv. 99/1899. folyószáma alatt. (Neje 1925. október 6-án 53 éves korában Budapesten elhunyt.Bp. IX. ker. állami halotti akv. 3026/1925. folyószám.) 1901 elején felvették a Reform szabadkőműves páholyba, de később átlépett a Petőfi, majd a Március páholyba. 1906-ban Párizsba utazott, ahol megismerkedett az új stílus irányzatokkal. 1907-ben alapítója lett a Nyolcak csoportjának. 1919-ben a Tanácsköztársaság művészetpolitikai, és a képzőművészeti szabadiskola vezetője volt. A bukás után Berlinbe emigrált, ahol 1926-ig élt, majd visszatért Budapestre, de ideje nagy részét Nyergesújfalun töltötte. Gyakori vendég volt a Szolnoki művésztelepen is. A Képzőművészek Új Társasága (KUT) művésztanácsának elnöke volt.
Munkássága Kernstok Károly a modern festői törekvések egyik fő képviselője, kétségkívül a 20. század elejének legnagyobb jelentőségű, meghatározó egyéniségű, új utakat kereső festője. Pályafutásának kezdetén még naturalista képeket festett. Párizsi utazásai a kor ottani új törekvéseivel ismertették meg, ezek az új irányzatok nagy hatással voltak rá, meghatározták későbbi festészetét.
Kifejezésmódja egyedi, alakjai szinte szoborszerűek. Korai műveiben még a színek harmóniáján van a fő hangsúly. Hamarosan megjelennek művein a rajzos elemek, a tömör formák, az erőteljes színek. Párizsban csatlakozott a Vadak (Fauves) csoportjához. Ez a csoport volt a kubizmus előfutára. Jogosan emlegetik mint a Nyolcak csoportjának egyik legjelentősebb képviselőjét. Akkoriban Párizs volt a művészetek forradalmi csomópontja. Kernstok a többi magyar művésszel együtt innen hozta be Magyarországra az ottani törekvéseket, mint a kubizmus vagy a fauvizmus. Mindezek későbbi képein is látszódnak. Műveiben egyre gyakrabban jelenik meg az erőteljes vonal, a kemény formák, szinte plakátszerű ábrázolási mód. Alakjai atlétaszerűek és erőteljesek.
Az első világháború ideje alatt visszatért a líraibb képekhez, ahol közeledett az expresszionista stílushoz. 1912-ben a debreceni vármegyeháza számára festett üvegablakokat. Későbbi képei eltávolodtak a kor vezető stílusirányzataitól: rajzos felfogású figurális kompozíciókat festett, amelyek stílusukban a klasszicizmus felé közelednek. Grafikai munkássága is igen jelentős. Erőssége volt a figurális kompozíció, portrék, aktok, állatok ábrázolása.
Legtöbb alkotását a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, de vannak művei a Deák Gyűjteményben Székesfehérvárott és a Janus Pannonius Múzeumban Pécsett, továbbá magántulajdonban is.
Kernstok és Derkovits Derkovits Gyulát Kassák Lajos ajánlotta be Kernstok szabadiskolájába, ahol a tehetséges ifjú festő első ízben folytathatott komolyabb művészeti stúdiumokat.
Derkovits iránt Kernstok megkülönböztetett figyelmet tanúsított,Kernstok Károly (1873–1940) – Fővárosi Képtár ismertetője Kernstokról (forrás: fovarosikaptar.hu) s akkor, amikor a Tanácsköztársaság idején megbízták a nyergesújfalui művésztelep megszervezésével, Derkovits is leutazott oda pihenni és dolgozni.Az a bizonyos ötven nap Nyergesújfalun – Gréczi Emőke írása az Artmagazinban (2014. november 19.)
Nyergesújfalun Derkovits idilli tájba helyezett aktokat rajzolt, s ez később „jól jött”, amikor a Tanácsköztársaság bukása után éppen Kernstok közvetítésével – az eredetileg kiszemelt ifjabb Kernstok Károly helyett – megbízták egy erotikus album, a Pandämonium elkészítésével, amit el is vállalt a megélhetés érdekében.
Derkovits Kernstok-szabadiskolájában ismerkedett meg későbbi feleségével, az aktmodell Dombai Viktóriával (Vikivel). A házasságot Kernstok hozta tető alá. A Pesti Napló egyik 1922-es, Látogatás híres modelleknél című interjújában Viki az újság kérésére elmesélte, hogy a Kernstok mester »kért, hogy menjek hozzá, és segítsem ezt a fiút, mert magában bizony nem él meg. Így lettem én az uram első mecénása.«Kedvenc képeink a salgótarjáni Mihályfi-gyűjteményből (A Mi ketten című kép keletkezéséről adott háttér-információk, kultura.hu, 2022. december 4.)
Galéria
Kiállításai 1911, Művészházban 1917, Ernst Múzeum 1922, Kassai Múzeum 1928, Ernst Múzeum 1951, Fővárosi Népművelési Központ, Emlékkiállítás
Főbb művei Agitátor, 1897 Hajóvontatók, 1897 Szilvaszedők, 1901 Lovasok a víz partján, 1910 Zivatar, 1919 Szép Heléna elrablása, 1933 Sírbatétel, 1934
Társasági tagság MIÉNK Nyolcak KÚT
Díjai, elismerései Rudits-ösztöndíj (1904) Ráth-díj (1898)
Jegyzetek
Források P. Brestyánszky Ilona: Kernstok, Derkovits, Dési Huber (Az én múzeumom c. sorozat), Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest. 1967, 7-8. p. Passuth Krisztina: A Nyolcak festészete, Corvina Kiadó, 1972, 25-29. p. Magyar művészeti kislexikon : kezdetektől napjainkig. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2002. Kernstok Károly festő lásd 179-180. p.
Körmendi Andor: Kernstok Károly (Budapest, 1936) Horváth Béla: Kernstok Károly (Művészettörténeti Értesítő. 1961. 2–4. sz.) Horváth Béla: Kernstok Károly dokumentumok (Művészettörténeti Tanulmányok. 1959–1960. Budapest, 1961) Bóka László: Arcképvázlatok és tanulmányok (Budapest. 1962) Lyka Károly: Kernstok Károly. (Élet és Tudomány. 1962. 33. sz.)
További információk Életrajza, művei, hung-art.hu Közel 80 millió forint Kernstok Károly festményéért A rekord aukción készült videó
Kapcsolódó szócikkek Magyar Vadak
Kategória:Magyar festők Kategória:Magyar grafikusok Kategória:Avantgárd Kategória:Magyarországi szabadkőművesek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:1873-ban született személyek Kategória:1940-ben elhunyt személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek