Sajóvámos

Sajóvámos község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.

Fekvése A település viszonylag sík területen helyezkedik el. Határában több patak is folyik, így Diós-patak, a Hosszúvölgyi-patak és a Kis-Sajó. A község felszínének legelterjedtebb képződménye a folyami kavics.

A közúti kapcsolatok terén is szomszédosnak tekinthető települések: északnyugat felől Sajósenye (1 km), dél felől Sajópálfala (1 km), délnyugat felől pedig Szirmabesenyő (4 km).

Az előbbieken túlmenően határos még észak felől Boldvával, északkelet felől Alsóvadásszal, kelet felől Szikszóval, nyugat felől pedig Sajókeresztúrral is, de ezekkel nincsenek közvetlen közúti kapcsolatai.

Megközelítése Csak közúton érhető el, Felsőzsolca-Sajópálfala vagy Edelény-Boldva-Sajósenye felől egyaránt a 2617-es, Szirmabesenyő felől pedig a 2619-es úton.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Szirmabesenyő megállóhelye kínálja, mintegy 6 kilométerre délnyugatra.

Története A település első ismert említése 1219-ből, a Váradi regestrumból való. Az írott neve villa Vamus. A község az Ákos nemzetségbeli Bebek családnak a birtoka. A család Pelsőczi Bebeknek nevezte magát, de Sajóvámosról Vámosi előnevet is használt. A település a Bebekek uradalmának központja volt, várát is ők építették.

A 14. században a község neve nem változott: Vamus vagy Wamus névalakokat találunk a korabeli forrásokban, azonban megkülönböztetnek Bel- és Külvamust. 1320-ban a Bebekek birtokát felosztották, a későbbi időkben már több birtokosa volt a településnek. A község a 14. században már jelentős vámszedőhely. Jellemző fontosságára, hogy a vármegye többször is – 1343-ban, 1353-ban – itt tartotta közgyűlését. 1445. évi törvény is megengedte a Bebekeknek a vár fenntartását, a család továbbra is ura a településnek.

A 15. században a Csetneki család is birtokos lett, mert 1492-ben örökjogon magáénak mondta Vámost és tiltakozik az ellen, hogy ezt Szapolyaiak II. Ulászlótól vagy Beatrixtől elkérjék vagy megvásárolják. A tiltakozás eredménytelen volt, mert 1500-ban Szapolyai János birtokában találjuk Vámost.

Amikor I. Ferdinánd jutott trónra, Mária királyné Bethlenfalvi Thurzó Eleknek adományozta a Szapolyai-birtokokat. Sajóvámos ekkor már mezővárosi rangú település, s mint ilyet a következő évben Ferdinánd Azzwpathaki Hencz Máténak adományozta. A Bebek családon kívül tehát még két birtokosa lett a településnek, akik nemcsak a maguk birtokát igyekeztek megtartani, hanem erőszakkal is foglaltak el részeket, többek között Dercsényi Miklós birtokát. 1582-ben Rudolf magyar király Sajóvámost és Sajópálfalát Gyulay Jánosnak adta.

A 16. században a földesurai közül nagy szerepet játszott Mágócsy Gáspár, akinek a nevéhez fűződik a reformációnak a településen való nagyméretű elterjedése is.

Sajóvámos a török időben hódoltsági terület volt, bár egy része a szendrői várhoz tartozott, de a töröknek adózott. Bár a község rendszeresen fizette az adót, mégsem tudta elkerülni a legrosszabbat: 1599-ben Sajóvámos határában ütközet zajlott le a kassai parancsnok seregei és a törökök között. A csatát a törökök nyerték és Sajóvámost is feldúlták. A 17. századot követően a Mágócsyak mellett még több birtokosról emlékeznek meg a feljegyzések.

A 20. század első felében az Edelsheim-Gyulai család volt a község birtokosa. Ebben az időben a lakosság mezőgazdasági termelésből élt, felvevő piacot a közeli Miskolc jelentett. A község birtokosa, Edelsheim-Gyulai Lipót hatalmas gyümölcskertészetet is kialakított birtokain.

Néprajz bélyegkép|260x260px|A műemlék református templom Ipolyi Arnold szokás- és népmesegyűjteményéhez, Csaplár Benedeken keresztül Büttner Géza is szolgáltatott adatokat, nyitrai piarista diák korában.ŠA Nitra, Piaristi v Nitre, zápisné matriky; Benedek Katalin 2006: A tengeri kisasszony - Ipolyi Arnold kéziratos folklórgyűjteménye egész Magyarországról 1846-1858. Budapest, 41, 230-235, 244.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Komjáthy Lajosné (független) 1994–1998: Komjáthy Lajosné (független) 1998–2002: Komjáthy Lajosné (független) 2002–2006: Komjáthy Lajosné (független) 2006–2010: Komjáthy Lajosné (független) 2010–2014: Komjáthy Lajosné (független) 2014–2019: Váradi Lajos (független) 2019–2024: Váradi Lajos (független) 2024– : Váradi Lajos (Fidesz-KDNP)

Népesség Sajóvámos a Miskolci járás tizenhatodik legnépesebb települése, kilencedik legnépesebb falva (39 településből).

A település népességének változása:

ÉvNépességLakások száma2020 2 127 fő 780 2019 2 132 fő 780 2018 2 134 fő 780 2017 2 150 fő 780 2016 2 156 fő 779 2015 2 200 fő 779 2014 2 201 fő 779 2013 2 203 fő 779 2012 2 227 fő 776 2011 Népszámlálás 2 186 fő 776 2010 2 227 fő 779 2009 2 247 fő 778 2008 2 256 fő 776 2007 2 279 fő 775 2006 2 266 fő 773 2005 2 294 fő 772 2004 2 303 fő 768 2003 2 250 fő 763 2002 2 243 fő 763 2001 Népszámlálás 2 246 fő 764 2000 2 198 fő 771 1999 2 195 fő 766

Népcsoportok A település lakosságának 93%-a magyar, 0,8%-a cigány, 0,7%-a német és 0,6%-a más hazai nemzetiségűnek vallja magát, továbbá a település lakóinak 6,8%-a nem válaszolt a nemzetiségét firtató kérdésre. A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39,6%, református 28,1%, görögkatolikus 11,8%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 4,5% (14,6% nem válaszolt)Helységnévtár és a nemzetiségi népesség száma településenként

2022-ben a lakosság 95,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% románnak, 0,2% ruszinnak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28,7% volt római katolikus, 23,4% református, 11% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 6,2% felekezeten kívüli (29,7% nem válaszolt).Sajóvámos Helységnévtár

Galéria

Vallás A község lakóinak:http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=20738 39,6%-a római katolikus 28,1%-a református 11,8%-a görögkatolikus 0,4%-a evangélikus 1%-a egyéb vallási közösséghez, felekezethez tartozik 4,5%-a vallási közösséghez, felekezethez nem tartozik 14,6%-a nem kívánt válaszolni, nincs válasz

Testvértelepülés Vámosladány, Szlovákia (2011).

Nevezetességei Gótikus eredetű műemlék református templom, épült a 15. században

Jegyzetek

Források Hivatalos honlap A sajóvámosi református egyházközségről A református templom a Műemlékem.hu-n Az Edelsheim kastély története 1944 után (Joó Tibor)

Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései Kategória:Borsod vármegye települései