bélyegkép|jobbra|200px bélyegkép|jobbra|210px bélyegkép|jobbra|200px bélyegkép|jobbra|200px bélyegkép|jobbra|200px
A szajkó, más néven európai szajkó (Garrulus glandarius) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a varjúfélék (Corvidae) családjába tartozó faj. Közismert népies neve mátyásmadár vagy mátyásszajkó, egyes vidékeken mátyás, illetve matyimadár.
Rendszerezése A fajt Carl von Linné svéd ornitológus írta le 1758-ban, a Corvus nembe Corvus glandarius néven.
Alfajai Európai alfajcsoport – csíkos fej jellemző rájuk ír szajkó (Garrulus glandarius hibernicus) – Írország és Észak-Írország angol szajkó (Garrulus glandarius rufitergum) – Anglia, Skócia, Wales és Franciaország északi része európai szajkó (Garrulus glandarius glandularius) – Észak- és Közép-Európa keletre az Urál-hegységig ibériai szajkó (Garrulus glandarius fasciatus) – az Ibériai-félsziget korzikai szajkó (Garrulus glandarius corsicanus) – Korzika szardíniai szajkó (Garrulus glandarius ichnusae) – Szardínia olasz szajkó (Garrulus glandarius albipectus) – Olaszország, Szicília és Dalmácia balkáni szajkó (Garrulus glandarius graecus) – Szerbia, Montenegró, Észak-Macedónia, Albánia és Görögország Garrulus glandarius ferdinandi – Bulgária keleti része és Észak-Törökország krétai szajkó (Garrulus glandarius cretorum) – Kréta ciprusi szajkó (Garrulus glandarius glaszneri) – Ciprus Észak-afrikai alfajcsoport – vöröses tarkó, nagyon világos fej és fekete vagy csíkos fejtető jellemző rájuk marokkói szajkó (Garrulus glandarius whitakeri) – Észak-Marokkó és Algéria északnyugati része atlasz-hegységi szajkó (Garrulus glandarius minor) – Atlasz-hegység algériai szajkó (Garrulus glandarius cervicalis) – Algéria északkeleti része és Tunézia Nyugat-ázsiai alfajcsoport – egyszínű, nem csíkozott hát, fekete fejtető és nagyon világos fej jellemző rájuk számosz-szigeti szajkó (Garrulus glandarius samios) – Számosz anatóliai szajkó (Garrulus glandarius anataliae) – nyugat-Törökország, észak-Irán krím-félszigeti szajkó (Garrulus glandarius iphigenia) – Krím-félsziget kaukázusi szajkó (Garrulus glandarius krynicki) – Kaukázus közel-keleti szajkó (Garrulus glandarius atricapillus) – Szíria nyugati része, Libanon, Izrael és Jordánia nyugati része Kászpi-tenger vidéki alfajcsoport – fejtető első része fekete, a többi része erősen csíkozott kászpi-tenger vidéki szajkó (Garrulus glandarius hyrcanus) – Azerbajdzsán délkeleti része és Irán északi része Észak-ázsiai alfajcsoport – csíkos fejtető, vörös fej és szürke hát jellemző rájuk észak-orosz szajkó (Garrulus glandarius severtzowi) – Oroszország északi része szibériai szajkó (Garrulus glandarius brandtii) – Szibéria déli része, Mongólia északi része, Kína északi része, a Koreai-félsziget, Szahalin, a Kuril-szigetek és Japán északi része kanszui szajkó (Garrulus glandarius kansuensis) – Közép-Kína kelet-kínai szajkó (Garrulus glandarius pekingensis) – Kína keleti része Himalájai és dél-kínai alfajcsoport – csíkmentes vörös fejtető jellemző rájuk nyugat-himalájai szajkó (Garrulus glandarius bispecularis) – Himalája nyugati része kelet-himalájai szajkó (Garrulus glandarius interstinctus) – Himalája keleti része dél-kínai szajkó (Garrulus glandarius sinensis) – Mianmar északi része és Dél-Kína Garrulus glandarius oatesi – Mianmar északnyugati része Garrulus glandarius haringtoni – Mianmar nyugati része tajvani szajkó (Garrulus glandarius taivanus) – Tajvan Délkelet-ázsiai alfajcsoport – elöl fehér, hátul fekete fejtető és nagyon világos fej jellemző rájuk fehérarcú szajkó (Garrulus glandarius leucotis) – Mianmar középső része, Thaiföld északi része és észak-Vietnám Japán alfajcsoport – nagy fehér szárnyfolt, fekete pofa jellemző rájuk japán szajkó (Garrulus glandarius japonicus) – Honsú és Oshima szado-szigeti szajkó (Garrulus glandarius tokugawae) – Szado kjúsú-i szajkó (Garrulus glandarius hiugaensis) – Kjúsú jakusima-szigeti szajkó (Garrulus glandarius orii) – Jakusima bélyegkép|230px|Garrulus glandarius glandulariusbélyegkép|210px|Garrulus glandarius japonicus Előfordulása Európában, Ázsiában és Afrika északnyugati partvidékén fészkel. Lombos, elegyes és tűlevelű erdőkben, parkokban él. Kimondottan erdei madár. A hegység, dombvidék és síkság erdős részein országszerte megtalálható, ahol kisebb és közepes nagyságú lombos- vagy fenyves erdők vannak. Megtalálható a nagy kiterjedésű erdőkben is, ezeket azonban kevésbé szereti, mint a ligetes, mezőgazdaságilag művelt területekkel és tisztásokkal megszakított kisebb erdőket. Fátlan területeken nem él meg, lételeme a tölgy vagy a bükk jelenléte.
Kárpát-medencei előfordulása Magyarországon rendszeres fészkelő. Állandó madár, bár a költési időszak után csapatokba verődve nagyobb távolságokra is elkóborolhat. A középhegységi és dombsági tölgyesekben fordul elő, de az alföldi erdőkben, parkokban és kertvárosokban is megtalálható.
Megjelenése Testhossza 34–35 centiméter, szárnyfesztávolsága 52–58 centiméter, testtömege 140–190 gramm. A tojó kisebb, mint a hím. Rövid, erős csőre van. A Magyarországon élő varjúfélék között a legkisebb. Tollazata rózsaszínes világosbarna. Farka fekete, míg farkcsíkja és alsó farkfedői fehérek. Feketés szárnyán a széles fehér folton kívül szembetűnő bélyeg a fekete vonalas égszínkék szárnytükör. A szép fedőtollak gyakran díszítik a vadászok kalapját is. Izgalmi állapotban gyakran felmereszti fekete-fehér vonalkázású fejtollait. Szeme világoskék. Hangja messze hangzó, éles „sksék”. Éneke nagyon változatos, érdes, nyávogó, fütyülő hangok keveréke. Kitűnő hangutánzó, élethűen utánozza az egerészölyv nyávogás-szerű kiáltását, a holló mély korrogását, a varjak károgását és a fácánkakas kakatolását is. Nemcsak más madarak hangját, hanem például a szekérnyikorgást, a kutyaugatást is híven utánozza („szajkózza”). Éles, riasztó hangjára az erdő minden vadja figyel.
Életmódja A lehetőségeken belül szinte mindent megeszik. Nyáron inkább rovarokkal táplálkozik, de a fészekrablástól sem riad vissza. Elkapja a gyíkokat, a békákat, az apró rágcsálókat és a csőrével agyonveri őket. Ősszel áttér a növényi táplálékra. Télen táplálkozásában a növényi eredetű anyagok dominálnak. Ilyenkor „előveszi éléskamráiból” az ősszel szorgalmasan begyűjtött és eldugdosott, főleg makkból álló csemegéit. Ám a rejtekhelyeket – például fatuskók, avar – nem mindig találja meg, s ezzel mintegy erdőgazdasági tevékenységet folytat, biztosítva a magok kikelését, ily módon elősegítve a természetes erdőfelújítást. Tölgymakk, bükkmakk, kukorica, gabonafélék magvai, dió, mandula, alma, szőlő, barack, erdei gyümölcsök egyaránt szerepelnek az étlapján.
thumb|250px|right Tavasszal és nyáron ritkán hagyja el az erdőt, de ősztől tél végéig nyíltabb tájakon, szőlőkben, gyümölcsösökben is megfordul. Ilyenkor laza csoportokban található. Bizalmatlan, óvatos, mozgékony madár. Hangos riasztása miatt a cserkelő vadászok nemigen kedvelik. Ilyenkor ugyanis az erdő őreként az összes vad figyelmét felhívja a közeledő veszélyre. Vadgazdálkodási szempontból kártétele elenyésző, állományának apasztása elsősorban az énekesmadarak védelme érdekében szükséges. Hazai állománynagyságáról pontos adatok nincsenek. Alkalmas területen 3-6 pár is költhet tízhektáronként. Védettséget nem élvez, állományának gyérítése egész évben lehetséges.
Szaporodása thumb| Garrulus glandarius tojásai Májusban költ. Fészekalja 5-6 tojásból áll, melyen 16-17 napig kotlik. A kikelés után a fiókák, még 19-21 napot töltenek a fészekben, és azt gyakran még teljes röpképességük elérése előtt elhagyják. Elsősorban lomberdőkben költ, különösen kedveli a tölgyeseket, de a gyertyánosokban, fenyvesekben, esetleg tujasorokban is megtalálhatjuk fészkét. Gallyfészkét gyökerekkel, növényi szálakkal béleli.
Természetvédelmi helyzete Elterjedési területe, mintegy 21 800 000 négyzetkilométer. Európai populációja mintegy 6 000 000 és 13 000 000 költőpárra, azaz mintegy 18 000 000-39 000 000 egyedre tehető. Európai állománya a világ szajkópopulációjának 25-49 százalékát képezi. A világon a becslések szerint egyedszáma 36 700 000 és 156 000 000 közé tehető. Állománya stabil, ezért a Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján a nem fenyegetett fajok közé sorolták.
Jegyzetek
Források
Díszmadár Magazin
További információk Képek az interneten a fajról Ibc.lynxeds.com – videók a fajról Xeno-canto.org – a faj hangja és elterjedési területe
Kategória:Garrulus Kategória:Madárfajok Kategória:A Kárpát-medence madarai Kategória:Magyarország madarai Kategória:Albánia madarai Kategória:Algéria madarai Kategória:Andorra madarai Kategória:Ausztria madarai Kategória:Azerbajdzsán madarai Kategória:Fehéroroszország madarai Kategória:Belgium madarai Kategória:Bhután madarai Kategória:Bosznia-Hercegovina madarai Kategória:Bulgária madarai Kategória:Ciprus madarai Kategória:Csehország madarai Kategória:Dánia madarai Kategória:Dél-Korea madarai Kategória:Észak-Korea madarai Kategória:Észtország madarai Kategória:Finnország madarai Kategória:Franciaország madarai Kategória:Görögország madarai Kategória:Grúzia madarai Kategória:Hollandia madarai Kategória:Horvátország madarai Kategória:India madarai Kategória:Irán madarai Kategória:Irak madarai Kategória:Írország madarai Kategória:Izrael madarai Kategória:Japán madarai Kategória:Jordánia madarai Kategória:Kazahsztán madarai Kategória:Kambodzsa madarai Kategória:Kína madarai Kategória:Laosz madarai Kategória:Lettország madarai Kategória:Libanon madarai Kategória:Liechtenstein madarai Kategória:Litvánia madarai Kategória:Luxemburg madarai Kategória:Észak-Macedónia madarai Kategória:Moldova madarai Kategória:Mongólia madarai Kategória:Montenegró madarai Kategória:Marokkó madarai Kategória:Mianmar madarai Kategória:Nepál madarai Kategória:Németország madarai Kategória:Norvégia madarai Kategória:Pakisztán madarai Kategória:Lengyelország madarai Kategória:Olaszország madarai Kategória:Oroszország madarai Kategória:Örményország madarai Kategória:Portugália madarai Kategória:Románia madarai Kategória:Szerbia madarai Kategória:Szlovákia madarai Kategória:Szlovénia madarai Kategória:Spanyolország madarai Kategória:Svédország madarai Kategória:Svájc madarai Kategória:Szíria madarai Kategória:Tajvan madarai Kategória:Thaiföld madarai Kategória:Tunézia madarai Kategória:Törökország madarai Kategória:Ukrajna madarai Kategória:Az Egyesült Királyság madarai Kategória:Vietnám madarai Kategória:Gibraltár madarai Kategória:Málta madarai Kategória:Vadászható fajok Magyarországon