Apahida (románul Apahida, németül Bruckendorf, latinul Pons Abbatis) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
Fekvése Kolozsvártól négy kilométerre északkeletre, a Kis-Szamos jobb partján fekszik.
Nevének eredete Neve onnan származik, hogy a kolozsmonostori bencés apátság itteni birtokán híd vezetett át a Kis-Szamoson. Az apát és a híd főnévnek birtokos személyjellel ellátott összetétele. Először egy 1326-os oklevélben említik, Apathyda néven, mai nevén 1469-ben fordul elő (Apahyda).
Története Jelentős régészeti lelőhely, közelében dák temetőt és római villát tártak fel. Az 1889-ben és 1968-ban megtalált két gepida uralkodói sír a legjelentősebb népvándorláskori leletek közé tartozik Erdélyben.
A kolozsmonostori apátság vámszedő helye volt. Határában feküdt a középkorban az 1326-ban említett Misketelke falu.
1381 és 1497 között a faluban tartotta ítélőszékeit Kolozs vármegye.https://adatbank.ro/vendeg/htmlk/pdf8694.pdf W. Kovács András: Megyeszékhelyek a középkori Erdélyben. In Pál Judit – Sipos Gábor szerk.: Emlékkönyv Egyed Ákos születésének nyolcvanadik évfordulójára. Kolozsvár, 2010, 183. o. 1660 körül elpusztult, az 1708–1711-es pestisjárványban elnéptelenedett, majd 1775-ben ismét csak puszta. Teleki Sándor még a szabadságharc után is úgy találta, hogy „Apahida már nem arab-duár, de még nem falu.”Teleki Sándor: Utazás a Kis-Szamostól a Nagy-Szamosig. T. S.: Emlékeim. II. Bp., 1880, 189. o. 1870-ben azonban megépült a Szászrégen–Mócs–Apahida kövezett út, 1881-ben pedig vasúti csomóponttá vált, ami lökést adott a fejlődésének. Egy áttérést követően 1877-ben alakult meg görögkatolikus egyháza.Șematismul veneratului cler al Archidiecesei Metropolitane Greco-catolice Române de Alba-Iulia și Făgăraș pre anul domnului 1900. Blaș, 233. o. 1911-ben gyógyszertárat nyitottak benne. Itt volt a Kolozsvárról induló távgyalogló versenyek célpontja. Közelében 1944 őszén harcok dúltak.
Népessége 1910-ben 1517 lakosából 1137 volt román, 235 magyar és 137 cigány anyanyelvű; 719 görögkatolikus, 587 ortodox, 103 zsidó, 51 római katolikus és 46 református vallású. 2002-ben 4582 lakosából 4121 volt román, 304 cigány és 152 magyar nemzetiségű; 4025 ortodox, 111 pünkösdista és 110 református vallású.
Gazdasága Hullámkartongyár Nyílászárók, műanyag padlók, szaniterek gyártása A község 7822 hektáros mezőgazdasági területéből 4136 ha szántó, 2781 ha legelő és 683 ha kaszáló. Erdeje nincs.
Nevezetességek Ortodox fatemplomát 1806-ban egy szilágynádasdi mester építette és 1808-ban egy alsóegregyi mester festette ki. 1839-ben itt megtalált gepida fejedelmi sír
Híres emberek Itt született 1914. május 14-én Ștefan Pascu történész. Itt született 1900. december 10-én Gspann Károly orvos, orvosi szakíró. E településen él családjával Martin Codoba „Florin” (Kodoba Florin, 1977) a Magyarpalatkai Banda cigányprímása.
Képek
Hivatkozások
Források Az Erdély története a két apahidai kincsről
További információk Leletek az első apahidai kincsből Falutérkép
Kategória:Kolozs megye települései Kategória:Kolozs vármegye települései