bélyegkép|265px|Vitális István: Andrusoviconcha balatonica Vitális István: A balatonvidéki kecskekörmök és lelőhelyeik, library.hungaricana.hu A balatoni kecskeköröm a mintegy 5 millió évvel ezelőtt, a fokozatosan kiédesedő Pannon-tengerben élt Andrusoviconcha balatonica nevű kagyló lekoptatott fossziliáinak népies elnevezése.
Keletkezés balra|bélyegkép|A Pannon-tenger A miocén és pliocén időszakban (25–5 millió évvel ezelőtt) a mai Kárpát-medence területén a kéregmozgás igen erős volt. A Pannon-tenger a Tethys-óceán medencéjének feldarabolódása során jött létre; a környező hegyek kiemelkedésével párhuzamosan lefűződött, majd vizét a beömlő folyók fokozatosan elédesítették. A Kárpát-medence teljes egészében brakkvízzel telt medence lett. Az így kiédesedett vízben már meg tudott telepedni a Andrusoviconcha balatonica, ami a "kecskeköröm"-nél jóval nagyobb méretű volt.
A pleisztocén korszakban a Balatonnak hosszú időn keresztül sokkal magasabb vízállása volt, mint ma. A hullámok alámosták a partot, kimosták a rétegekből a Congeria-kagyló héját, mely a hullámzás koptató hatása révén felvette a sajátos "kecskeköröm" formát. A víz sok más kövületet is kimosott a partfalból és turzást épített belőlük a hegy lába elé. A ma előkerülő kecskekörmök ezekből a pleisztocén-kori turzásokból származnak.Cholnoky Jenő: Balaton
Lelőhely
A "kecskekörmök" legfőbb előfordulási helye a Tihanyi-félsziget, ahol nagy számban kerültek elő a Gödrösben és a Fehérparton, néhány méterrel a mai Balaton vízszintje fölött. Főleg a gödrösi kecskekörömbányák voltak gazdagok, ahol egymást érték a tihanyi gyerekek által vájt gödrök (innen származik a mai elnevezés is).
A "kecskekörmök" a Balaton déli partján is többfelé megtalálhatók; például Szántódon és Fonyódon.
Mondák, legendák A „kecskekörmök” – a számos változatban elterjedt monda szerint – egy, a gőgjéért megbüntetett királylány Balatonba veszett aranyszőrű kecskenyájának maradványai.
A monda továbbél többek között Garay János Balatoni kagylókból című regéjében, amelyben a tihanyi visszhang és "kecskeköröm" keletkezésének meseszerű története elevenedik meg. A monda szereplői az aranyszőrű kecskéket őrző királyleány és a Tókirály érte epedő fia.
A monda egyik másik feldolgozása Babits Mihály A második énekBabits Mihály: A második ének , mek.oszk.hu című négy részes mesedrámája, ami a balatoni kecskekörmökről szóló népmese történetet vallomásos lírai drámává teszi. Az első felvonásban a dalos pásztor „aranyszőrű kecskéket őriz Tihany fokán".
Érdekességek bélyegkép|Cardium apertum Más kagyló- és csigamaradványok is megmaradtak a pannóniai rétegekből, bár olyan nagy népszerűségre, mint a "kecskekörmök", egyikük sem tett szert. Ilyen maradvány a Fehérparton fellelhető Cardium apertum nevű kagyló, amelyet a két világháború között úri főkötő, vagy menyasszonyfőkötő néven árulták a tihanyi gyerekek.
A Tihany Turizmusáért Egyesület évente megrendezi a Kecskeköröm ünnepet.
2016-ban a Congeria kagylónemet is jelölték a 2017-es év ősmaradványa díjára a barlangi medve és a Parascutella nevű tengerisün-nem mellett, de a barlangi medve győzött a szavazáson. A 2021-es szavazáson már magát a fajt, azaz a Congeria ungula caprae-t jelölték a 2022-es év ősmaradványának a Tetractinella nevű brachiopoda-nem és az óriásszarvas mellett, de ismét alulmaradt, miután az óriásszarvas került ki győztesen.
Jegyzetek
Források Kecskeköröm, tihany-info.hu Katona Lajos - Magyar Imre - Berta Tibor - Varga András - Sztanó Orsolya: A Balaton környékén előforduló pannon-tavi üledékek földtana VI., real.mtak.hu Földtani Közlöny, A Tihanyi Formáció a Balaton környékén: típusszelvény, képződési körülmények, rétegtani jellemzés, epa.oszk.hu http://evosmaradvanya.hu/
További információk A tihanyi kecskeköröm, tudtad.com A három legjobb legenda a Balatonról, origo.hu A Pannon-tó emlékei a magyar tenger partján, bfnp.hu
Kategória:Őslénytan Kategória:Európa állatvilága a pliocénben Kategória:Tihanyi-félsziget Kategória:Balaton