Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom

A Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom – közkeletű nevén Nyilaskeresztes Párt (rövidítve: NYKP) – magyarországi, vezérelvű, szélsőjobboldali, hungarista és nemzetiszocialista párt volt. Ideológiájához az ultranacionalizmus, az antiszemitizmus, az antikommunizmus, az irredentizmus és a revizionizmus is hozzátartozott. A párt a korábbi szálasista, illetve hungarista pártszervezetek betiltása után 1939. március 8-án szervezetileg, majd 1939. március 15-én nyilvánosan alakult újjá. 1944. augusztus 24-én a Sztójay-kormány betiltotta, majd a nyilas hatalomátvételt követően, 1944. október 16-ától ismét de facto működött, és kormányzó párttá vált. A pártot az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. február 26-án de jure feloszlatta; de facto működése a Szálasi-kormány 1945. március 28-i megszűnésével ért véget.

Története Szálasi Ferenc az 1935. március 4-én megalapított, majd a Darányi-kormány által 1937. április 16-án rendeletileg feloszlatott Nemzet Akaratának Pártja (NAP) után, 1937. október 24-én a budai Vigadóban tartott gyűlésen deklarálta a Magyar Nemzeti Szocialista Párt (MNSZP) megalakítását. 1938. február 21-én a belügyminiszter az MNSZP-t – arra hivatkozva, hogy azonos a korábban betiltott Nemzet Akaratának Pártjával – szintén feloszlatta, Szálasit pedig letartóztatták. Ezt követően a szálasista mozgalom Nemzeti Szocialista Magyar Párt – Hungarista Mozgalom néven folytatta működését, majd ezt a szervezetet 1939. február 23-án ismét betiltották.

A betiltás után Hubay Kálmán 1939. március 8-án szervezetileg újjászervezte a mozgalmat, amely 1939. március 15-én Nyilaskeresztes Párt néven nyilvánosan is újjáalakult. Így részt vehetett az 1939. május 28–29-én, pünkösdkor tartott, ezért „pünkösdi választásnak” nevezett országgyűlési választáson. A párt neve a magyar szélsőjobboldali mozgalmakban korábban is használt nyilaskereszt jelképből alakult ki.

1939-es választások

bélyegkép|jobbra|250px|A Szálasi-kormány miután a nyilaskeresztes párt 1944. október 15-én puccsal magához ragadta a hatalmat: álló sor, balról jobbra: dr. Rajniss Ferenc vallás- és közoktatásügyi miniszter, gróf Pálffy Fidél földművelésügyi miniszter, Vajna Gábor belügyminiszter, Jurcsek Béla közellátási miniszter, Kovarcz Emil országmozgósítási- és hadfelszerelési miniszter, Kassai Ferenc propaganda- és nemzetvédelmi miniszter, Szakváry Emil iparügyi miniszter, Szöllősi Jenő miniszterelnök helyettes Ülő sor, balról jobbra: Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter, dr. báró Kemény Gábor külügyminiszter, Szálasi Ferenc nemzetvezető, Beregffy Károly honvédelmi miniszter, dr. Szász Lajos kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter A képről hiányzik Budinszky László igazságügyminiszter. A Nyilaskeresztes Párt az 1939. május 25–26-án, pünkösdkor tartott (és ebből kifolyólag pünkösdi választásnak nevezett) országgyűlési választásokon a szavazatok 15,41%-át (338 049 szavazat) szerezte meg, és 29 mandátumhoz jutott az akkor 260 tagú Országgyűlésben. 1939 nyarára kb. 300 000 tagja lett a pártnak, annak ellenére, hogy sajtóját folyamatosan betiltották, és a vezetőit rendszeresen internálták.

1940-ben több kisebb nemzetiszocialista párt is beolvadt a Nyilaskeresztes Pártba, mint például a Keresztény Nemzeti Szocialista Front, vagy a Pálffy Fidél vezette Nyilaskeresztes Front (hivatalos nevén Egyesült Nemzeti Szocialista Párt).

A párt 1942. február 24-én fölvette a Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom nevet.

Hatalomátvétel, Szálasi-kormány bélyegkép|jobbra|250px|Nyilaskeresztes honvédtisztek 1944. október 16-án Budapesten. Háttérben egy őrséget adó német ejtőernyős

A Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom nevű pártot 1944. augusztus 24-én a Sztójay-kormány is betiltotta. Ezután „Hungarista Mozgalom” néven két hónapig illegálisan működtek, mígnem 1944. október 15-én este, nem sokkal Horthy Miklós lemondatása, majd letartóztatása után újjáalakult, és puccsal magához ragadta a hatalmat. A nyilas karhatalmisták még aznap este a Dunába lőttek munkaszolgálatos zsidókat a budapesti Lánchídnál és Margit hídnál.A holokauszt Magyarországon – A nyilas puccs és a zsidók

bélyegkép|250px|A szegedi 9. „Hunyadi János” gyalogezred II. zászlóaljának honvédjei 1944. október 16-án a Budai-várban, miután kötelezően feleskették őket Szálasira.|alt=

A 170 napnyi nyilas uralom során a Horthy által július 7-én leállíttatott deportálások újraindultak Adolf Eichmann vezetésével, és a nyilas kormány hozzájárulásával és támogatásával zsidók és cigányok tízezreit hurcolták kényszermunkára, illetve haláltáborokba.A holokauszt Magyarországon – A halálmenetek A Budapesten maradt zsidók túlnyomó részének vagyonát és lakásait a nyilas kormány elkobozta, az embereket gettóba zsúfolta. A fegyveres nyilasok zsidók ezreit gyilkolták meg a budapesti gettóban, illetve a város egyéb pontjain.Magyar holokauszt-kronológia – 1944 A nyilas kormány alapvető stratégiája volt a szovjet csapatokkal szembeni feltétlen ellenállás. Ennek nyomán az ország egész területe hadszíntérré vált, és hetekig tartó ostrom alá került Budapest is, továbbá megsemmisültek a főváros Duna-hídjai.

A háború utáni időszak A háborút követően az új, kommunista vezetésű Magyarország karhatalmának, az ÁVH-nak a működésében sok egykori nyilas is (gúnynevükön „kisnyilasok”) részt vett, akik egy része önkéntesen, míg más része valamilyen külső „ösztönzés” hatására oda csatlakozott.

1990 után Az 1990-es évektől Magyarországon nem jött létre a Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom jogfolytonos utódpártja. A rendszerváltás utáni nyíltan hungarista, nemzetiszocialista vagy neonáci csoportok ezért nem a párt jogutódai, hanem a szélsőjobboldali szubkultúra és a hungarista hagyomány későbbi, részben egymással rivalizáló szerveződései voltak. Nem tartozik ide a teljes radikális jobboldali pártpolitikai mező; az alábbi táblázat csak azokat a rendszerváltás utáni szervezeteket említi, amelyeket a források kifejezetten hungarista, nemzetiszocialista vagy neonáci jellegűként írnak le.

Szervezet Időszak Jelleg Kapcsolódás / megjegyzés Magyar Nemzeti Arcvonal 1989 / 1992– hungarista, neonáci-hungarista, félkatonai jellegű szervezet Eredetileg Magyar Nemzetiszocialista Akciócsoportok néven alakult, majd 1992-ben vette fel a Magyar Nemzeti Arcvonal nevet. Vezető alakja Győrkös István volt. A szervezetet a sajtó és elemzői források a rendszerváltás utáni hungarista mozgalmak egyik központi szervezeteként írták le. Világnemzeti Népuralmista Párt 1993 körül hungarista párt Szabó Albert nevéhez kötött, rövid életű hungarista párt. A rendszerváltás utáni korai hungarista szervezkedések egyik legismertebb példája volt; Szabó később a Magyar Népjóléti Szövetség nevű szervezet körül is feltűnt. Vér és Becsület Kulturális Egyesület 1990-es évek vége–2005 neonáci, hungarista szervezet A nemzetközi Blood and Honour hálózat magyarországi ágaként ismert szervezet. Rendezvényei, szkinhed kapcsolatai és neonáci kötődése miatt vált ismertté. A Fővárosi Ítélőtábla 2005-ben jogerősen feloszlatta; az indoklás szerint rendezvényein a zsidóság és a cigányság méltóságát sértő kijelentések hangzottak el. Pax Hungarica Mozgalom 2008–2017 hungarista szervezet 2008-ban alakult, 2017-ben megszűnt hungarista szervezet. Több sajtóforrás szerint magát a Szálasi-féle hungarista nyilaskeresztes párt szellemi örökösének tekintette. Vezetője, Domokos Endre János 2017-ben a tagság elfogyásával és a mozgalom kiürülésével indokolta a megszűnést. NS-Front / Hazáért Egység Mozgalom 2010-es évek neonáci szervezői kör A 2010-es évek elején a Becsület napja körüli szervezői hálózatban említették. A sajtó a korábban Hazáért Egység Mozgalom néven ismert NS-Frontot a Pax Hungarica Mozgalommal, a Vér és Becsület körével és más szélsőjobboldali csoportokkal összefüggésben írta le. Hungária Skins 1990-es évektől / 2010-es évek neonáci-szkinhed szubkulturális szerveződés Nem klasszikus párt, hanem szkinhed szubkulturális közegként és szervezői körként jelent meg. Egyes jelentések szerint a Becsület napja rendezvényein a Magyar Nemzeti Arcvonallal és a Pax Hungarica Mozgalommal együtt is feltűnt szervezőként.

A Becsület napja nem párt vagy szervezet, hanem a budapesti kitörési kísérlethez kapcsolódó, a szélsőjobboldali és neonáci szubkultúrában fontos emlékezeti esemény. Egyes években a rendezvényhez a Magyar Nemzeti Arcvonal, a Pax Hungarica Mozgalom, a Hungária Skins, az NS-Front és más szélsőjobboldali csoportok is kapcsolódtak, de ezek között nem állt fenn egységes szervezeti vagy jogi folytonosság.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Mi Hazánk Mozgalom, a Magyar Önvédelmi Mozgalom, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Betyársereg vagy a Légió Hungária a magyar radikális jobboldal és szélsőjobboldali szubkultúra tárgyalásánál külön említhető, de ebben a szakaszban nem célszerű őket a nyíltan hungarista vagy nemzetiszocialista szervezetekkel egy táblázatba vonni, mert az pontatlan jog- és eszmetörténeti összemosást eredményezne.

A Szálasi-kormány tagjai Kép Név Pozíció Hivatal kezdete Hivatal vége Párt Megjegyzés 80px Szálasi Ferenc MiniszterelnökNemzetvezető 1944. október 16. 1945. március 28. Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom 1944. november 4.-től nemzetvezető; 1945. március 7.-től ideiglenesen a vallás- és közoktatásügyi tárcát is vezette. 80px Szöllősi Jenő Miniszterelnök-helyettes 1944. október 16. 1945. március 28. Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom Szálasi helyettese a kormányban. 80px Vajna Gábor Belügyminiszter 1944. október 16. 1945. március 28. Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom A belügyi tárca vezetője a nyilas uralom alatt. 80px Kemény Gábor Külügyminiszter 1944. október 16. 1945. március 28. Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom A külügyi tárca vezetője. 80px Reményi-Schneller Lajos Pénzügyminiszter 1944. október 16. 1945. március 28. pártonkívüli A pénzügyi tárca vezetője; korábbi kormányokban is miniszteri tisztséget viselt. 80px Budinszky László Igazságügyi miniszter 1944. október 16. 1945. március 28. Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom A nyilas kormány igazságügyi minisztere. 80px Beregfy Károly Honvédelmi miniszter 1944. október 16. 1945. március 28. pártonkívüli Vezérezredes; a katonai vezetés egyik kulcsszereplője. 80px Rajniss Ferenc Vallás- és közoktatásügyi miniszter 1944. október 16. 1945. március 7. Magyar Megújulás Pártja Lemondása után a tárcát ideiglenesen Szálasi Ferenc vette át. 80px Pálffy Fidél Földművelésügyi miniszter 1944. október 16. 1945. március 28. Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom A földművelésügyi tárca vezetője. 80px Szász Lajos Kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 1944. október 16. 1945. március 28. pártonkívüli A kereskedelmi és közlekedési tárca vezetője. – Szakváry Emil Iparügyi miniszter 1944. október 16. 1945. március 28. pártonkívüli Az iparügyi tárca vezetője. 80px Jurcsek Béla Közellátásügyi miniszter 1944. október 16. 1945. március 28. pártonkívüli A közellátásügyi tárca vezetője. – Kovarcz Emil Tárca nélküli miniszter 1944. október 16. 1945. március 28. Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom A nemzet totális mozgósításával és harcba állításával megbízott miniszter. – Kassai-Schallmayer Ferenc Tárca nélküli miniszter 1944. október 16. 1945. március 28. Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom Nemzetvédelmi és propagandaügyekért felelős miniszter. – Hellebronth Vilmos Tárca nélküli miniszter 1944. október 16. 1945. március 28. pártonkívüli A termelés folyamatos vezetésével megbízott miniszter. – Henney Árpád Tárca nélküli miniszter 1945. január 4. 1945. március 28. Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom A nemzetvezető személye körüli miniszter; később került be a kormányba.

Ideológiája