Árkos (más néven Sepsiárkos, románul Arcuș) falu Romániában Kovászna megyében, 2004-től az azonos nevű község központja, korábban Sepsikőröspatak község része volt.
Nevének eredete Nevét egyesek a régi avar kori sáncokból, mások egy Árkos nevű székely őstől származtatják.
Fekvése Sepsiszentgyörgytől 4 km-re északnyugatra a Baróti-hegységben eredő Árkos-patak völgyében fekszik, nem messze Málnástól.
Népessége A 2002-es népszámláláskor Árkos község még nem létezett; a megfelelő falvak népessége összesen volt, míg a 2011-es népszámlálás szerint lakott a község területén. 2011-ben a következő volt a nemzetiségi megoszlás: (%) magyar, (%) román, roma, míg (%) ismeretlen nemzetiségű. Felekezeti szempontból a népesség összetétele a következő volt: (34,3%) unitárius, (30%) református, (%) római katolikus, (%) ortodox, (%) hetednapi adventista, 4–4 fő (%) lutheránus illetve jehovista, (%) egyéb felekezetű, (%) vallás nélküli és (%) ismeretlen felekezetű.
A 2021-es népszámláláskor lakos lakott a községben (nemzetiség szerint magyar, román, cigány, nem nyilatkozott).
Története 1332-ben Arkus néven említik először. 1802-ben, 1829-ben és 1838-ban földrengés pusztította. 1910-ben 1721 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 1992-ben 1248 lakosából 1222 magyar és 26 román volt.
2004-ben önálló községgé alakult az addig Sepsikőröspatakhoz tartozó Árkos, Bedőháza és Pincehely falvakból.
Látnivalók Unitárius vártemploma az Árkos patak völgyében egy magaslaton áll. 13. századi templomát a 16. században átépítették, védőfalai 17. századiak (1640), 5 saroktornya és harangtornya volt. Délkeleti tornya a 19. századi földrengésekben ledőlt, harangtornya megrongálódott. 1830-ban a régi templomot lebontották és 1830 és 1833 között újat építettek helyébe. 1844-ben épült mai harangtornya. Református temploma 1750-ben épült, 1998-ban tornyot építettek hozzá. A faluban áll br. Szentkereszti Zsigmond kastélya, nagy park közepén. A kastély 1870-ben épült, 1980-ban átalakították. Határában az Égevesze és a Súgó-patak által közrefogott hegyfokon vár nyomai látszanak. A vár valószínűleg a falu lakóinak menedékhelye volt. A hagyomány a Pisztrángos-patak feletti gerincen még több várat is feltételez: Macskavár a Macskaponk tetején, feljebb Kisasszonyvár és a mai Kovácsmás nevű helyen Kovácsvár állott. A település egyik különleges látnivalója a Vasaló Ház és múzeum. A néprajzi gyűjtemény tizezres nagyságrendű, köztük legérdekesebb a szenes vasaló gyűjtemény. A gyűjtemény és a múzeum Bálinth Zoltán munkája, aki már lassan 30 éve töretlenül végzi a tennivalókat.
Híres emberek Árkosi Gelei Benedek unitárius tanár, orvos. Árkosi Mihály Benedek református tanár. Árkosi Tegző Benedek unitárius tanár, teológus. Itt született Daniel Gábor, az agyagfalvi székely népgyűlés résztvevője, Udvarhely vármegye főkirálybírája és főispánja, az Unitárius Egyház főgondnoka, a Magyar Történelmi-, Genealógiai és Heraldikai Társulat tagja. Itt született Gelei József zoológus, egyetemi tanár, az MTA tagja. Itt született Kiss Ernő geológus. Árkosi Geley Antal főhadnagy, az "Előre" című ifjúsági folyóirat felelős szerkesztője. Itt született Kisgyörgy Zoltán geológus. Itt élt Seres András néprajzkutató. 2011-től nevét viseli az utca, melyben a háza állt. Itt született (1967) Máthé Árpád Árkos falu első és még mindig hivatalban levő polgármestere.
Hivatkozások
Források
További információk Képek az árkosi Szentkereszty-kastélyról Horváth Ferenc (Nagykörű) által készített fényképek Szász András: Árkos Képgaléria Árkosról a www.erdely-szep.hu honlapon
Kapcsolódó szócikkek
Nemzetközi Shakespeare Alapítvány és Shakespeare Ház
Kategória:Háromszék települései Kategória:Kovászna megye települései