A kék pingvin vagy törpe pingvin (Eudyptula minor) a madarak (Aves) osztályának pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába és a Spheniscinae alcsaládjába tartozó faj. Maori nyelven ezt a kismadarat, kororā-nak nevezik.
Az Eudyptula madárnem típusfaja.
Rendszertani besorolása és kifejlődése A kék pingvint először 1781-ben Johann Reinhold Forster, német természettudós írta le, illetve nevezte meg; ő ekkor az Aptenodytes minor névvel illette, ámbár az évben át is nevezte. Ennek a fajnak több alfaja is van, azonban a kutatók nem értenek egyet az alfajok számában. Az Eudyptula minor variabilis és Eudyptula minor chathamensis nevű alfajok holotípusait az új-zélandi Te Papa Tongarewa múzeumban őrzik. Az úgynevezett fehérszárnyú pingvint egyesek önálló fajként, mások a kék pingvin alfajaként, míg megint mások a szóban forgó pingvinfaj színváltozataként tartják számon. Az eddigi genetikai vizsgálatok szerint az ausztráliai és az Új-Zélandhoz tartozó Déli-sziget Otago régiójában élő pingvinek talán külön fajt alkotnak;Banks, Jonathan C.; Mitchell, Anthony D.; Waas, Joseph R. & Paterson, Adrian M. (2002): An unexpected pattern of molecular divergence within the blue penguin (Eudyptula minor) complex. Notornis 49(1): 29–38. PDF fulltext rájuk illene a minor megnevezés. A fehérszárnyú rokon, habár a látszatok szerint külön fajt alkot, nem olyan szinten, mint ahogy azt korábban elképzelték.
A sejtmag- és a mitokondriális DNS-vizsgálatok azt mutatták, hogy az Eudyptula és a rokon Spheniscus pingvinnemek, körülbelül 25 millió évvel ezelőtt váltak szét, míg a két Eudyptula-faj 2,7 millió éve vált ketté.
Előfordulása Ausztrália déli és délkeleti partjain, a környező szigeteken (beleértve Tasmániát és a Chatham-szigeteket), valamint Új-Zélandon él. A telet a tengereken tölti.
Alfajai
Eudyptula minor chathamensis Eudyptula minor iredalei Eudyptula minor minor Eudyptula minor novaehollandiae Eudyptula minor variabilis
Fehérszárnyú pingvin (Eudyptula albosignata) – egyes rendszerekben Eudyptula minor albosignata néven a kék pingvin alfajának vélik.
Megjelenése, felépítése 30–40 centiméter magasra nő, testtömege mintegy 1,5 kilogrammig gyarapodhat; a legkisebb pingvinfaj. Tollazata felül sötétkék, illetve kékesszürke, alul fehér. Csőre 3-4 centiméter hosszúra nőhet.
Életmódja Nagy csapatokban (olykor százezres kolóniákban), földbe vájt üregekben (gyakran a viharmadarak (Pterodroma) elhagyott fészkeiben) költ. Az üreg egyik sarkában ürítenek Ez a trágyahalom gyakran valósággal nyüzsög a legyektől, kullancsoktól és különféle egyéb élősködőktől, de a fészek nagyja így tisztán marad.
Nappal a tengeren halászik, szürkületkor kapaszkodik fel fészkéhez a gyakran meglehetősen meredek partoldalon. Kora hajnalban tér vissza a tengerre, mielőtt fölkelne a nap, és megjelennének ragadozói, a halfarkasok (Stercorariidae).
Egy egy alkalommal jellemzően két tojást rak, és azokon 39 napig felváltva kotlik a két szülő. A fészeklakó fiókák vakon bújnak ki a tojásból, és csak körülbelül nyolc hét múlva merészkednek ki a vízre – a szülők ezután is a költőüregben maradnak. bélyegkép|250px|Felnőtt madarakbélyegkép|250px|és egy fióka a költőüregben
Jegyzetek
Források
Commentationes Societatis Regiae Scientiarum Gottingensis 3(1780) p. 135,147 Uránia állatvilág. Madarak. Gondolat Kiadó (1978). p. 30. A világ madarai, Budapest, Panem Kft, 1994-, - magyar neve
Fordítás
További információk Képek az interneten a fajról Ibc.lynxeds.com - videó a fajról Little penguins at New Zealand Penguins Little penguins at the International Penguin Conservation The Blue Penguin Trust (New Zealand) Philip Island Nature Park website John Gould|Gould's The Birds of Australia (Gould)|The Birds of Australia plate
Kategória:Eudyptula Kategória:Madárfajok Kategória:Ausztrália madarai Kategória:Új-Zéland madarai