Az alábbi lista a fontosabb merényleteket tartalmazza, időrendben:
Ókor, középkor bélyegkép|Kun László király meggyilkolása 1290-ben (Miniatúra a Képes krónikából). i. e. 1324.k. – Tutankhamon egyiptomi fáraó halálát korábban merényletnek tulajdonították, de a modern kutatások szerint betegségben halt meg. i. e. 336 – II. Philipposz makedón királyt meggyilkolja saját testőre, Pauszaniasz. A merénylet háttere ismeretlen. i. e. 133, Róma – Tiberius Gracchus római néptribunust szenátusbéli ellenfelei kíséretével együtt legyilkolják. i. e. 44. március 15., Róma – Caius Julius Caesar meggyilkolása a római szenátusban. i. sz. 41. január 24., Róma – Caligula császárt feleségével Cæsoniával és gyermekével együtt meggyilkolják a Cassius Chaerea pretoriánus vezette összeesküvők. i. sz. 96. szeptember 18., Róma – Domitianus császárt meggyilkolja magántitkára, Flavius Stephanus. Felbujtója Marcus C. Nerva lehetett, aki még aznap megszerezte a császári trónt. 192. december 31., Róma – Commodus császárt fürdőjében megfojtja szeretője, Marcia Aurelia Demetrias és annak cinkosa, egy Narcissus nevű atléta. Az összeesküvésben szenátorok is részt vettek. 217. április 8., Mezopotámia – Caracalla császárt egy hadjárat alkalmával meggyilkolja Julius Martialis testőrtiszt, Marcus Macrinus prefektus megbízásából. A gyilkost kivégzik, a felbujtó megszerzi áldozatának császári trónját. 455. március 16., Róma – III. Valentinianus nyugat-római császárt egy díszszemle alkalmával saját katonái meggyilkolják, bosszúból Flavius Aëtius hadvezér egy évvel korábbi meggyilkolásáért. 493. március 15., Ravenna – Odoaker germán hadvezért, Itália királyát saját kezűleg öli meg „szövetségese”, Teodorik keleti gót király. 1040. augusztus 14., Pitgaveny, Elgin, Skócia – I. Duncan skót királyt meggyilkolják Macbeth moray-i tartományúr emberei, így Macbeth lesz Skócia királya. 1170. december 29., Canterbury – Thomas Becket canterburyi érsek meggyilkolása saját templomában, II. Henrik angol király által felbujtott lovagok kezétől. 1213. szeptember 28. – Gertrúdisz magyar királyné meggyilkolása. Ezt a merényletet az utókor – valószínűleg tévesen – Bánk horvát-szlavón bánnak tulajdonítja. 1290. július 10., Körösszeg – IV. (Kun) László magyar király meggyilkolása. Kun főemberek szolgái ölték meg, feltehetően Borsa Kopasz nádornak felbujtására. 1327. szeptember 21., Berkeley vár, Gloucestershire – II. Eduárd angol király meggyilkolása börtönében, feleségének, Izabella királynénak és a szeretőjének, Roger Mortimer grófnak parancsára. 1330. április 17., Visegrád – Zách Felicián sikertelen merénylete Károly Róbert király és családtagjai ellen. 1345. szeptember 18., Aversa - András magyar királyi és calabriai herceget felesége, Johanna későbbi nápolyi királynő felbujtására udvartartása tagjai kötéllel megfojtották. (Aversai merénylet) 1386. február 7., Buda - II. (Kis) Károly magyar király elleni gyilkos merénylet, Erzsébet királyné és I. Mária magyar királynő felbujtására. A királyt Forgách Balázs étekfogó mester egy hosszú késsel (bicellus) a koponyájára sújtva életveszélyesen megsebesítette, a király 1386. február 24-én halt meg Visegrádon. 1478. április 26., Firenze – a Mediciek elleni merénylet a firenzei dómban: a Pazzi-összeesküvés tagjai lekaszabolják Giuliano de’ Medicit. Bátyja, Lorenzo de’ Medici elmenekül, később véres bosszút áll. 1566. március 9., Edinburgh – A későbbi VI. (I.) Jakabbal hat hónapos terhes I. Mária skót királynő élete és hatalma ellen merényletkísérletet követ el a férje, Henry Stuart, Albany hercege támogatásával a skót főnemesek egy csoportja. A királynőre az edinburgh-i palotájának a lakosztályában törtek rá az összeesküvők, akiket a férj vezet oda. A királynőnek csak a határozott lélekjelenlétén múlik, hogy nem végeznek vele, de titkárát, David Rizziót, aki a királynőbe próbált kapaszkodni, több mint 50 tőrdöféssel meggyilkolják, miután azzal vádolják meg, hogy az uralkodónő szeretője. A királynőt ezután a saját palotájában fogolyként tartják fogva, akinek innen a férjének a tettestársai elleni árulása és felesége mellé átpártolása után sikerül megszöknie.
16–18. század 250px|bélyegkép|Martinuzzi György bíboros meggyilkolása – rézmetszet
1551. december 17., Alvinc – Martinuzzi György bíboros, erdélyi kancellár meggyilkolása, Castaldo császári tábornok emberei által, Habsburg Ferdinánd király utasítására. 1567. február 10., Edinburgh– Lord Darnley, Stuart Mária skót királynő férje elleni gyilkos merénylet, Lord Bothwellnek, Mária következő férjének irányításával. 1584. július 10., Delft – Orániai Vilmos, a „hallgatag herceg”, Németalföld helytartója meggyilkolása. Merénylője, a francia Balthasar Gérard a II. Fülöp spanyol király által kitűzött vérdíjat akarta elnyerni. 1589. augusztus 2., Saint-Cloud – III. Henrik francia király meggyilkolása, a fanatikus katolikus Jacques Clément dominikánus szerzetes kezétől. 1610. május 24., Párizs – IV. Henrik francia király meggyilkolása a fanatikus katolikus François Ravaillac által.rubicon.hu: 1610. május 14. - Merénylet Bourbon Henrik francia király ellen 1628. augusztus 23., Portsmouth – George Villiers, Buckingham hercege meggyilkolása, a fanatikus puritán John Felton leszúrta. (Szépirodalmi feldolgozását lásd: A három testőr c. regényben). 1757. január 5., Versailles – XV. Lajos francia király elleni gyilkossági kísérlet. Robert François Damiens-t, aki késszúrással könnyebben megsebesítette, felnégyelték. 1792. március 16., Stockholm – III. Gusztáv svéd király elleni merénylet. A stockholmi Operaházban rendezett álarcosbálon egy összeesküvő tiszt, Jacob Johan Anckarström ezredes hátba lőtte, a király március 29-én belehalt sérülésébe. 250px|bélyegkép|Jean-Joseph Weerts: Merénylet Marat ellen (1880) 1793. július 13., Párizs – Jean-Paul Marat képviselő meggyilkolása, a lelkes girondista Charlotte Corday által. 1800. december 24., Párizs – Sikertelen pokolgépes merénylet Napoléon Bonaparte, az első konzul ellen a Saint-Nicaise utcában. Bonaparte a jakobinusokat vádolta, mozgalmukat szétzúzta. Fouché rendőrminiszter nyomozása utóbb royalista összeesküvést leplezett le, melynek vezetőjét, Pierre Robinault de Saint-Régeant-t kivégezték.
19. század bélyegkép|jobb|250px|II. Sándor orosz cár meggyilkolása Szentpétervárott, 1881-ben. (G. Broling rajza, 1881.) 1801. március 23., Szentpétervár – I. Pál orosz cár meggyilkolása. A fiát, Sándor cárevicset támogató tisztek elfogták az uralkodót, kínzással lemondását próbálták kicsikarni, ebbe belehalt. 1808. július 28., Konstantinápoly – III. Szelim oszmán szultán meggyilkolása, a janicsárok felkelése révén szultáni hatalomra került Musztafa herceg emberei által. 1820. február 13., Párizs – Berry hercegének, X. Károly király fiának meggyilkolása a Rue de la Loi-n. A bonapartista Louis-Pierre Louvel tőrrel leszúrta. 1835. július 28., Párizs – Pokolgépes merénylet I. Lajos Fülöp francia király és családja ellen a Boulevard du Temple-n, a júliusi forradalom évfordulóján, a bonapartista korzikai Giuseppe Fieschi irányításával. A király megmenekült, a merénylőket kivégezték. 1853. február 18., Bécs – Libényi János sikertelen merénylete I. Ferenc József császár ellen. 1854. március 26., Parma – III. Károly parmai herceg meggyilkolása. Merénylője a nyílt utcán szúrta le, majd elmenekült és sohasem fogták el. 1856. december 8., Nápoly – II. Ferdinánd nápoly–szicíliai király elleni merénylet. Agesilao Milano calabriai katona több szúrással súlyosan megsebesítette. A merénylőt kivégezték, áldozata sohasem épült fel teljesen. 1865. április 14., Washington D.C. – Abraham Lincoln amerikai elnök meggyilkolása, John Wilkes Booth által a washingtoni Ford színházban. (1998), 143; 1878. január 24., Szentpétervár – Vera Zaszulics rálő Szentpétervár rendőrparancsnokára, Fjodor Trepov tábornokra. (1982), 144; 1881. március 13., Szentpétervár – II. Sándor orosz cár meggyilkolása, narodnyik merénylők bombájával. 1881. július 2., Washington D.C. – James A. Garfield amerikai elnök elleni merénylet. A zavart személyiségű Charles J. Guiteau lövésekkel súlyosan megsebesítette, az áldozat szeptember 19-én belehalt a szövődményekbe. (1998), 167; 1898. szeptember 10., Genf – Erzsébet császárné és királyné („Sissi”) meggyilkolása, Luigi Lucheni olasz anarchista leszúrta. 1900. július 29., Monza – I. Umbertó olasz király meggyilkolása, az USA-ból hazatért Gaetano Bresci anarchista merénylő agyonlőtte.
20. század 1901–1925 között bélyegkép|jobbra|180px|A szarajevói merénylet, 1914. június 28. 1901. szeptember 6., Buffalo, New York állam – William McKinley amerikai elnök meggyilkolása, az anarchista Leon Czolgosz kezétől (szeptember 14-én halt meg). (1998), 195; 1902. április 15., Szentpétervár – Dmitrij Szergejevics Szipjagin orosz belügyminiszter meggyilkolása a Mariinszkij-palota (Minisztertanács) előcsarnokában, Sztyepan Balmasov eszer merénylő agyonlőtte. Ugyanekkor kísérelték megölni Konsztantyin Pobedonoszcevet, a Szent Szinódus főprokurátorát, valamint Ivan Mihajlovics Obolenszkij herceget, Harkov kormányzóját. 1903. június 11., Belgrád – I. (Obrenović) Sándor szerb királynak és feleségének lemészárlása a rivális Karađorđević családhoz hű összeesküvő katonatisztek által. 1904. július 28., Szentpétervár – Vjacseszlav Konsztantyinovics Pleve orosz belügyminiszter meggyilkolása a Varsói pályaudvarnál. eszer forradalmárok bombát dobtak fogatára. Az egyik merénylőt, Jegor Szazonovot elfogták, társa Ivan Kaljajev elmenekült, és további merényleteket hajtott végre. 1905. február 17., Moszkva – Szergej Alekszandrovics Romanov orosz nagyhercegnek, Moszkva katonai kormányázójának, III. Sándor cár öccsének meggyilkolása a Kreml Miklós-kapujánál. Ivan Kaljajev eszer forradalmár, aki már Plehve belügyminiszter meggyilkolásában is részt vett, hasonló bombát vetett a nagyherceg fogatára is, annak azonnal halálát okozva. 1908. február 1., Lisszabon – I. Károly portugál király és fia, Lajos Fülöp infáns, trónörökös meggyilkolása republikánus összeesküvők által. 1911. szeptember 18., Kijev – Pjotr Sztolipint a kijevi operaházban lelövi Dmitrij Bogrov forradalmár. Sztolipin négy nappal később belehal sérülésébe. (1969), 146–147; 1913. március 18., Szaloniki – I. György görög király meggyilkolása, Alekszandrosz Szkinasz makedón nacionalista merénylő kezétől. 1914. június 28. – a szarajevói merénylet: Habsburg–Lotaringiai Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörökösnek és feleségének meggyilkolása szerb nacionalisták által, a szerb királyi titkosszolgálat támogatásával. 1914. július 31., Párizs – Jean Jaurès francia szocialista politikus, békepárti aktivista meggyilkolása, a fanatikus háborúpárti Raoul Villain kezétől. 1916. október 21., Bécs – Gróf Karl von Stürgkh osztrák miniszterelnök meggyilkolása, Friedrich Adler szociáldemokrata képviselő által. 1918. augusztus 30., Moszkva – Vlagyimir Iljics Lenin elleni sikertelen merénylet. Fanni Kaplan eszer aktivista több lövéssel életveszélyesen megsebesítette. A merénylőt tárgyalás nélkül kivégezték, a merénylet ürügyével betiltották az ellenzéki pártokat és megindították a „vörösterrort”. 1918. október 31., Budapest – Gróf Tisza István volt magyar miniszterelnök meggyilkolása, forradalmár katonák ölték meg otthonában, három korábbi sikertelen merénylet után. 1919. április 23., Budapest – Hollán Sándor nyugalmazott államtitkárnak és fiának meggyilkolása a Lánchídon a Vörös Őrség Lázár Andor Endre által vezetett különítménye által. 1920. február 17., Budapest – Somogyi Béla és Bacsó Béla szociáldemokrata újságírók meggyilkolása az Ostenburg-különítmény tisztjei által, a fehérterrort tárgyaló cikkeik megtorlásaként. 1922. június 24., Berlin – Walther Rathenau német birodalmi külügyminiszter meggyilkolása, egy szélsőjobboldali radikális ifjúsági diákszervezet tagjai által.