I. Harald Halfdansson vagy Széphajú vagy Szőke HaraldRévai nagy lexikona, IX. kötet (Gréc–Herold), Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1913, 502. oldal (óészakiul: Haraldr Hárfagri, norvégül: Harald Hårfagre), (852–933Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: Európa uralkodói (Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti, Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1997, fordította Tamáska Péter, , ill. , 95. oldalVilágtörténelmi Enciklopédia II. (Kleine Enzyklopädie – Weltgeschichte, Leipzig, 1979); Magyar kiadás: Kossuth Könyvkiadó, 1982, , fordították: Dalos György, Hollós Alfréd, Réthelyi Károlyné, Sarlós Mariann, Szalontai Sándorné, Széll Jenőné és Tandori Dezső Világtörténelmi Kisenciklopédia-beli (1972) fordításainak felhasználásával Máthéné Glavina Zsuzsa, Héjja Zsuzsa, Hollós Alfréd, Ólmosi Zoltán, Pártos Gyula, Szalontia Sándorné és Taraba János, 796. oldal) a norvég törzsek (és ezzel NorvégiaVilágtörténelmi Enciklopédia II. , 791. oldal) egyesítőjeCsató Tamás − Gunst Péter − Márkus László: Egyetemes történelmi kronológia I-II., Tankönyvkiadó, Budapest, 1984. júliusa, , 115. oldal és Norvégia első királya 872 és 931http://www.kongehuset.no/c26982/artikkel/vis.html?tid=27626 között.
Élete
Harald apja, III. (Fekete) Halfdan halála után (863-ban) számos apró királyságot örökölt Vestfoldban, melyeket az öröklés vagy hódítás útján szerzett. Saját terjeszkedését azzal kezdte, hogy leverte a hegyvidéki felkelést.Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából, Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, , 246. oldal) 866-ban kezdte meg sikeres terjeszkedéseinek sorozatát. A Haakonnal, Lade urával kötött egyezség nyomán folytathatta a nyugati tartományok meghódítását, elfoglalta Trondheim környékét. Ám a déli kiskirályok összefogtak ellene, de Harald a hafrsfjordi csatábanA középkori történészek 872-re datálták az ütközetet, a mai történettudomány azonban 10–20 évvel későbbre teszi. (Vö.: Uralkodók és dinasztiák, 246. oldal) legyőzte őket, és egyesítette Norvégiát. Harald hódításai, kegyetlen uralma és adórendszere elől sok nemzetségfő vándorolt ki követőivel együtt a Brit-szigetekre, Shetland-szigetekre, a Hebridákra, az Orkney-szigetekre, Feröerre, Skóciába és a környező területekre, sőt talán Izlandra is, amelyet uralkodása idején fedeztek fel a vikingek (874-től kezdik benépesíteni), Harald uralmát azonban később folyamatosan fenyegették külső támadásaikkal. A király nagy vagyonra tett szert a parti kereskedelem ellenőrzésével, szigorúan megszervezett uralma azonban csak a délnyugat-norvégiai területekre szorítkozott, a többi országrész fölött alacsonyabb rangú vezetőkön keresztül gyakorolta hatalmát.Uralkodók és dinasztiák, 246–247. oldal Legfontosabb közigazgatási tette a tartományi rendszer (a lagtingok) kialakítása volt.Uralkodók és dinasztiák, 247. oldal Uralkodása alatt csatolták Norvégiához a skót-szigeteket, de terjeszkedésének fő iránya Izland volt, ahol norvég telepeket hozott létre.
Élete végén kapcsolatba került Aethelstan wessexi királlyal, aki térítőket küldött hozzá, Helgrimet és Osfridet. Uralkodásának késői szakaszát számos fiának viszályai jellemezték; hat feleségétől és két ágyasától 23 gyermeke született, akik közt még életében felosztotta országát.Magyar Nagylexikon, főszerkesztő: Élesztős László, Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 1999, , 9. kötet, 210. oldal Amikor megöregedett, kedvenc fiának, I. (Véreskardú) Eriknek adta át a hatalmat, Angliába ment, ahol rövid időre két ízben is York uralkodója lett. 81 éves korában, 933-ban halt meg. Utódai csekély megszakítással 1319-ig uralkodtak Norvégiában.
Egyéb Harald életéről azok a korabeli költemények közlik a leghitelesebb adatokat, amelyeket Izlandon foglaltak írásba a XIII. században; uralkodását emellett más, kevésbé megbízhatónak tekintett, XII. és XIII. századi, izlandi és norvég történeti munkák is tárgyalják.
Gyermekei Első Feleségétől, Asa Haakonsdottertől, Nagy Haakon nagynénjétől 4 fia született: (Vikeni) Guttorm (Trondelageni) Fekete Halfdan (Trodenlageni) Sigroed Halfdan Hvide Második feleségetől, Gydától, Hordalandi Erik király leányától 5 gyermeke született: Alof Aarbod Rorik Sigtrygg Frode Thorgils Harmadik feleségétől, Svanhildtől, Hedemarkeni Eystein leányától három gyermeke született: (Vigeni) Olaf (Vestfoldi) Björn (Hedemarkeni) Ragnar Rykkil Negyedik feleségétől, Snaefriedtől, Finnen Svase leányától 5 gyermeke született: (Hadeflykei) Sigurd Hrise Halfdan Haaleg Godroed Ljome (Hadelandi) Ragnvald (Hedemarkeni) Ring Ötödik feleségétől, Alvhildtól, Ringerikei Ring Dagsson leányától 3 gyermeke született: (Hedemarkeni) Dag Gudroed Skirja Ingegerd Hatodik feleségétől, Haithabu-i Ragnhildtól, I. Horik dán király leányától egy gyermeke született: Erik Ezenkívül ismerjük még 2 törvénytelen gyermekét is: Haakon Ingeborg ∞ Halfdan Jarl
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek Norvég kiskirályságok a 9. században Norvég királyok családfája Norvégia uralkodóinak listája
Kategória:Norvég uralkodók Kategória:852-ben született személyek Kategória:933-ban elhunyt személyek Kategória:Yngling-ház