bélyegkép|jobbra|220px|Aurel Vlaicu szülőháza a 20. század elején (Adler Lipót felvétele) Bencenc (románul Aurel Vlaicu, korábban Binținți, németül Benzenz) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében, a Kenyérmezőn. Szászvárostól 10 km-re északkeletre, a Maros folyó bal partján fekszik.
Nevének eredete 1263-ben terra Sohteluk, Sothelik, Botheluk, Bohtteluk néven szerepelt. Mai nevét az 1291-ben szereplő birtokosáról, Bencenc (< Vincentius) székely ispánról kapta (először 1332-ban, Benchench alakban). Ezután még 1345-ben is Sahtoutelek néven említették.
Lakossága 1785-ben 379 lakosa volt. Ugyanazon évben 84 ortodox családfőt, 1786-ban kilenc római és nyolc görögkatolikus lakosát írták össze.Miskolczy Ambrus – Varga E. Árpád: Jozefinizmus Tündérországban. Budapest, 2013, melléklet 1850-ben 597 lakosából 576 volt román és 12 magyar nemzetiségű; 580 ortodox, 9 református és 8 római katolikus vallású. 1900-ban 791 lakosából 609 volt román, 141 német és 40 magyar anyanyelvű; 608 ortodox, 99 evangélikus és 59 református vallású. 2002-ben 891 lakosából 875 volt román és 13 német nemzetiségű; 757 ortodox, 101 pünkösdista és 11 evangélikus vallású.
Története A marosi sószállítás egyik felügyelőhelye volt. A 13–16. században szászok és románok lakták. és Makkai László: Az erdélyi románok a középkori magyar oklevelekben. Kolozsvár, 1943, 17. o.
1784. november 7-én Karp császári alezredes csapata Bencenc határában parasztfelkelőket ejtett foglyul.
A 18. század végén és a 19. században legnagyobb birtokosának, a Lázár családnak kastélya is állt a faluban. 1849. február 4. után a Vízaknáról hátráló honvédeket idáig űzték a császári csapatok.
1885 után Carl Wolff, az Allgemeiner Sparkasseverein nevű nagyszebeni bank igazgatója megvásárolta két csődbe ment földbirtokos birtokát és külön falurészbe a bácskai Cservenkáról telepített be evangélikus svábokat.
Legnagyobb birtokosai 1909-ben Ioan Mihu és Ioan Ierivoi örököse voltak.Rubinek Gyula (szerk.): Magyarországi Gazdacímtár. Budapest, 1911
Látnivalók A falutól Alkenyérig terjedő területen zajlott az 1479-es kenyérmezei csata. 1797-ben a Lázár család egy dombtetőre gloriettet emelt a csata emlékére, ezt a vasút 1869-es építésekor bontották el.Cristian Ioan Popa, Câmpul Pâinii și monumentele sale: Nașterea și apusul unui simbol. Sargetia ser. 2, vol. 4 (2013): 281–302. o. Aurel Vlaicu szülőháza (1880-ban épült). Az evangélikus templomban kis emlékkiállítás látható.
Híres emberek Itt született 1827-ben gróf Lázár Kálmán ornitológus, újságíró, 1848-as honvéd őrnagy. Sokáig a falubeli kastélyában őrizte madárgyűjteményét. Itt született 1882-ben Aurel Vlaicu mérnök, a repülés egyik úttörője. 1816-ban Lázár Benedek vendége volt Kazinczy Ferenc.Kazinczy Ferenc: Erdélyi levelek. Debrecen, 2013, 150. o. 1853-ban Lázár Kálmánnál vendégeskedett Jókai Mór és lerajzolta a gloriettet.
Jegyzetek
Források Katherine Verdery: Transylvanian Villagers (Berkeley – Los Angeles – London, 1983)
További információk Képek a faluról
Kategória:Hunyad megye települései Kategória:Hunyad vármegye települései