A mongol nyelv (, (mongol helA hel szóban a h úgy ejtendő, mint a magyar ihletben.), klasszikus mongol betűkkel: 17px, ejtsd: Mongɣul kele) a mongol nyelvcsalád legközismertebb tagja és Mongólia lakóinak legfontosabb nyelve, ahol hivatalosan a cirill ábécével írnak. Az országon kívül a vele határos területek egy részén, Észak-Kínában, Oroszországban és Kirgizisztánban beszélik. A mongóliaiak többsége a halha dialektust (halha mongol), míg a Kínában élők a csahart, az ojirádot, az Oroszországban élők a bargu-burjátot használják.
A halha mongol Mongólia hivatalos államnyelve.
Besorolás A mongol nyelvcsaládot, ahová a mongol nyelv is tartozik, az altaji elmélet az altaji nyelvcsalád tagjának tekinti, de a rokonság nem tekinthető teljesen bizonyítottnak.
A nyelvcsaládba beletartozik a kalmük (Kaszpi-tenger vidéke), a burját (Kelet-Szibéria), a mogholi (Afganisztán) és számos egyéb kis, Kínában beszélt nyelv.
Földrajzi elterjedés Mongóliában több mint 2 millióan beszélik. Legalább 3 millió beszélő él Kínában, azonban az ő részarányuk jelentős csökkenésnek indult a kínaiak bevándorlása miatt, elsősorban a városokban.
Írásrendszerek
A mongol nyelvet számtalan ábécével írták le az évek során.
A hagyományos mongol írást az ujgur ábécéből alakították ki 1208-ban. Ezt az ábécét Mongóliában 1931-ig használták, majd átmenetileg bevezették a latin ábécét, végül 1937-ben a cirill ábécét. A hagyományos írásrendszer használatát a kommunista kormány teljesen megszüntette 1941-ben. 1990 után megpróbálták újra bevezetni, de a tervet elvetették néhány év után.
Kínában a mongol hivatalos nyelv a mandarin mellett néhány tartományban, különösképp Belső-Mongóliában. Az autonóm tartományban mindig is ezt az írást használták. Két változatát használják Kínában: a klasszikus írást és a tod bicsig írást. Az utóbbit főleg az ojrátok használják Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen.
A ma használatos cirill betűs írás:
Cirill Név IPA Magyarosátírás Cirill Név IPA Magyarosátírás Аа а a a Пп пэ ( ), ( ) ( p ) Бб бэ p,, b b Рр эр r, r Вв вэ w, v Сс эс s sz Гг гэ ,,´, g Тт тэ , t Дд дэ t, d Уу у u Ее е jeMeglágyítja az előtte álló mássalhangzókat. Ez az átírásban csak a д, н és т betűket érinti, ezek átírása rendre gy, ny és ty lesz. Ebben az esetben a lágy mássalhangzó után a lágyító j-t nem írjuk át, csak a betű magánhangzó-értékét, például: Нямбуу → NyambúÖ hangot tartalmazó szavakban jö-nek, máskor je-nek írjuk át, például: Есөнбулаг → Jöszönbulag és Есдүгээр → Jeszdügér ҮүAz Үү és Өө betűket néha Її és Єє helyettesíti, mikor orosz billentyűzetet vagy szoftvert használnak, amely nem támogatja ezeket a karaktereket. ү ü Ёё ё joMagas hangrendű szavakban jö-nek, mély hangrendűekben jo-nak írjuk át, például: ёсөн → jöszön és Ёндон → Jondon Фф фэ~фа~эф ( f ) ( f ) Жж жэ dzs Хх хэ~ха x, h Зз зэ dz Цц цэ c Ии и i i Чч чэ cs Йй хагас и i j Шш ша~эш s КкEredeti mongol szavakban nem fordul elő, csak idegen átvételekben található meg. ка ( k ), ( ) ( k ) Щщ ща~эшчэ ( ) ( scs ) Лл эл , l Ъ ъ хатуугийн тэмдэг - - Мм эм m, m Ыы эр үгийн ы í Нн эн n, n Ьь зөөлний тэмдэг ʲ - Оо о o Ээ э e Өө ө ɞ ö Юю ю , juMagas hangrendű szavakban jü-nek, mély hangrendűekben ju-nak írjuk át, például: Наваан-Юндэн → Naván-Jünden és Юмжаагийн → Jumdzságín Яя я , ja
Jegyzetek
További információk
Az Ethnologue jelentése a halha mongolról Monumenta Altaica. Nyelvtanok, szótárak a mongollal és más, vele rokon nyelvekkel kapcsolatban Mongol–angol szótár Lingua Mongolia Omniglot – Mongol ábécék Mongol–magyar társalgás
Klasszikus mongol nyelv A mongol írás tankönyve
Kategória:Mongol nyelvek Kategória:Mongólia kultúrája Kategória:Természetes nyelvek