alt=Básti Lajos síremléke a Farkasréti temetőben.|bélyegkép|349x349px|Básti Lajos síremléke a Farkasréti temetőben. Básti Lajos, született: Berger Lajos, névváltoztatások: Beregi (1934), Básthy (1936), Básti (1942) (Keszthely, 1911. november 17.Születése bejegyezve a keszthelyi állami születési akv. 156/1911. folyószáma alatt. – Budapest, 1977. június 1.) Kossuth-díjas magyar színész, főiskolai tanár. Őt tartják a 20. század egyik legszebben beszélő magyar színészének.Básti Lajos 100 éve született – fidelio
Családja 1911. november 17-én született Keszthelyen zsidó származású családban, Berger Lajos néven. Apja Berger Rezső rövidáru-kereskedő, anyja Fuchs Emma volt. 1948-ban vette feleségül Ferrari Violetta (1930–2014) színésznőt, 1955-ben váltak el. Második felesége Zolnay Zsuzsa (1932–2011), Jászai Mari és Aase-díjas színésznő, akivel 1956. október 5-én házasodtak össze,IMDb/Zsuzsa Zolnay és aki a főiskolán tanítványa volt. Básti Lajos egyetlen rendezésében, Barta Lajos Szerelem című darabjában szerepet is kapott. Az 1955. március 3-án tartott főiskolai vizsgaelőadás további szereplői voltak: Sütő Irén, Schubert Éva, Korompai Vali, Horváth József, Horváth Gyula, Iványi József. Lánya, Básti Juli, napjaink meghatározó, Kossuth-díjas művésze. A család évtizedekig a XII. kerületi Bürök utcában lakott.
Életpályája Elemi- és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. 1935-ben szerzett diplomát a Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémián. Ezután Bárdos Artúr Belvárosi Színházában kezdte pályafutását, 1937-ben szerződött a Vígszínházba, ahol a második és a harmadik zsidótörvény miatt 1939–40-ben már alig kapott szerepet. 1941-ben még játszott a Magyar és az Andrássy úti Színházban, de azután a háború végéig nem szerepelhetett színpadon. Egy ideig Londonban tartózkodott, mivel londoni karriert is keresett. Noël Cowarddal is találkozott és Pressburger Imre, Mikes György a barátja volt, de meglepetést okozott, mert inkább visszatért Budapestre.„1939–40-ben közösen béreltünk lakást Londonban; egyszer éheztünk, másszor nagy lábon éltünk, és vagyoni helyzetünktől függetlenül hajkurásztuk a nőket, valamint Noel Coward hathatós támogatásával és közreműködésével eladtunk egy darabot a Selznick Filmstúdiónak. Én voltam a szerző, és B. játszotta volna a főszerepet, de közben kitört a háború, s mivel nem akartam vele tartani az Egyesült Államokba (bár mindkettőnk útlevelében benne volt már a vízum), B. visszatért Magyarországra.” (George Mikes: Tsi-Tsa és Tsai. Európa, 1990. 102. o. Nemes Ágnes ford.) Két munkaszolgálat között könyvkiadással és írással foglalkozott.
1945 után a Nemzeti Színház meghatározó művésze. Másfél évtizedig játszotta Gellért Endre klasszikus rendezésében Ádám szerepét Madách Imre Az ember tragédiája című drámájában. Szerepéről könyvet is írt Mire gondolsz, Ádám? címmel (1962).
1966-ban a Monte-Carlói televíziós fesztiválon elnyerte a legjobb férfiszínész díját az Iván Iljics halála tévéfilmben nyújtott alakításáért. 1968–1972 között a Vígszínház tagjaként Arthur Miller Alku című színművének főszereplőjeként aratott sikert. Visszatérve a Nemzetibe, egyik utolsó nagy alakítása a Lear király (Shakespeare) címszerepe volt. A különösen szép orgánumú Básti fiatalkorában énekes-bonviván szerepekben is bemutatkozott. Később egyik legjelentékenyebb szerepe lett a My Fair Lady musicalben Higgins tanár.
1976-ban tüdőrákot diagnosztizáltak nála, később meg is operálták. A műtét után is vállalt színpadi szerepet, valamint eljátszotta még Torma Gedeon szerepét a Zsurzs Éva által rendezett Abigél című televíziós sorozatban.A magyar színészlegenda halálos betegen is forgatott – Tüdőrákban hunyt el (femina.hu, 2016.11.17)
Számos filmszerepe közül emlékezetes a Föltámadott a tenger (1953) – Kossuth megformálásával; Merénylet (1959), Katonazene (1961); Nappali sötétség (1963), A kőszívű ember fiai (1964); Butaságom története (1965, Ruttkai Évával); Egy magyar nábob – Kárpáthy Zoltán (1966) – valamint számos televíziós film.
Kiváló versmondó volt, különösen Arany János balladáival aratott sikert, de a Nagyidai cigányok rádiós változatának narrátoraként is emlékezeteset alkotott. Több verslemeze jelent meg. 1952–1960 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára volt.
2023-ban páholyt neveztek el róla a Nemzeti Színházban.
Színpadi szerepei A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma, 1949-: 86.2010. szeptember 23-i lekérdezés
Filmjei Játékfilmek
Szent Péter esernyője (1935) - Wibra György Az Aranyember (1936) – Kadisa főhadnagy A megfagyott gyermek (1936) - Kovács István, mérnök Méltóságos kisasszony (1936) - Gábor 120-as tempó (1937) - Tibor Azurexpressz (1938) - Baráth Dénes Pillanatnyi pénzzavar (1938) - Balogh István Hazugság nélkül (1945) - Péter Beszterce ostroma (1948) - Tarnóczy Tűz (1948) - Gereblyés százados Egy asszony elindul (1948) - Pándi Tibor (Banga Kálmán régi munkahelyén az igazgató) Föltámadott a tenger (1953) - Kossuth Lajos Fel a fejjel (1954) - „szakállas”, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója Különös ismertetőjel (1955) - Gara Ünnepi vacsora (1956) - Varsa József Képek a jövő Budapestjéről (1958) - Narrátor Gyalog a mennyországba (1959) - Bittera Merénylet (1959) - Marschalkó Julius
Három csillag (1960) Katonazene (1961) Nappali sötétség (1961) Megszállottak (1962) – Mezei-Hardt István A kőszívű ember fiai I-II. (1964) - Rideghváry Bence, adminisztrátor Butaságom története (1965) Utószezon (1966) Egy magyar nábob (1966) – Wesselényi Miklós Kárpáthy Zoltán (1966) – Wesselényi Miklós Változó felhőzet (1966) Tanulmány a nőkről (1967) Elsietett házasság (1968) Történelmi magánügyek (1969) Szerelmi álmok – Liszt 1-2. (1970) Érik a fény (1970) Szemtől szemben (1970) Hahó, Öcsi! (1971)
Tévéfilmek Vihar a Sycamore utcában (1959) Ivan Iljics halála (1965) Othello Gyulaházán (1966) Nyaralók (1967) Hamis Néró (1968) – Varro szenátor Az ember tragédiája (1969) – Péter apostol A 0416-os szökevény (1970) Aranyliba (1972) Pirx kalandjai (1973) Volpone (1975) Shakespeare: II. Richard (1975) Bach Arnstadtban (1975) A szerelem bolondjai (1976) Abigél 1-4. (1977) – Torma Gedeon Burok (1972)
Szinkronszerepei bélyegkép|jobbra|150px|Básti Lajos sírja Budapesten. Farkasréti temető: 22/1-1-74. Varga Imre szobrász műve
Szentivánéji álom (A Midsummer Night's Dream) – Zuboly, a takács (James Cagney) Győztesek nemzedéke (Pokolenie pobediteley) Zola élete (The Life of Emile Zola) Becsületből elégtelen (Mr. Smith Goes to Washington) – A szenátus elnöke (Harry Carey) A 606-os kísérlet (Dr. Ehrlich's Magic Bullet) – Dr. Emil Von Behring (Otto Kruger) Eső mossa szerelmünket (Det regnar på vår kärlek) – az esernyős úr (Gösta Cederlund) Gilda – Ballin Mundson (George Macready) A nagy óra (The Big Clock) – Steve Hagen (George Macready) Az erőszak árnyékában (Rotation) – Hans Behnke (Paul Esser) A Franchise-ügy (The Franchise Affair) – Kevin McDermott (Anthony Nicholls) Királylány a feleségem (Fanfan la Tulipe) - XV. Lajos (Marcel Herrand) Leszámolás (Razlom) Madame de… – Fabrizio Donati báró (Vittorio De Sica) Erősebb az éjszakánál (The Franchise Affair) Özönvíz előtt (Avant le déluge) Váratlan vendég (An Inspector Calls) – Poole felügyelő (Alastair Sim) A benderathi eset (Zwischenfall in Benderath) Naplemente előtt (Vor Sonnenuntergang) – Erich Klamroth (Martin Held) A férfi a legfelső emeletről (The Man Upstairs) - Thompson felügyelő (Bernard Lee) Igor és társai (Flagi na bashnyakh) – Anton Szemjonovics Makarenko (Vladimir Yemelyanov) A nyomorultak (Les Misérables) – Jean Valjean / Champmathieu (Jean Gabin) Ördögi találmány (Vynález zkázy) Rendszáma H-8 (H-8) Foma Gorgyejev (Foma Gordeev) – Ignat Gorgyejev (Sergei Lukyanov) A komédiás (The Entertainer) – Archie Rice (Laurence Olivier) Menekülés a pokolból (Flucht aus der Hölle) Az utolsó tanú (Der letzte Zeuge) Ki volt dr. Sorge? (Qui êtes-vous, Monsieur Sorge?) – Hans-Otto Meissner (Hans-Otto Meissner) Malachiás csodája (Das Wunder des Malachias) Gyilkosság Gateway-ben (Mord in Gateway) – (Wilhelm Koch-Hooge) A hóhér (El verdugo) – Börtönigazgató (Guido Alberti) Transzport a paradicsomból (Transport z raje) - David Loewenbach (Zdenek Stepánek) Falstaff (Campanadas a medianoche) - IV. Henrik (John Gielgud) Szerelmi körhinta (Das Liebeskarussell) - Emil Claasen (Gert Fröbe) Francia négyes (Quadrille) – Lord Hubert Heronden (Friedrich Schoenfelder) Az ingaóra (Das Pendel) – Rupeo (Erwin Linder) Mezítláb a parkban (Barefoot in the Park) – Victor Velasco (Charles Boyer) Nem születtünk katonának (Vozmezdie) – Narrátor (Leonid Khmara) A hazugság játékai (Male of the Species) – Narrátor (Laurence Olivier) Rémület a levegőben (Terror in the Sky) Sacco és Vanzetti (Sacco e Vanzetti) Sátáni ötlet (Max et les ferrailleurs) – Felügyelő (Georges Wilson) Sztrogoff Mihály (Strogoff) Penny Gold
Hangjátékok
Miklós Jenő: Mókusok (1936) Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac (1937) Gerő Gyula: Huszárok (1937) Mátray-Betegh Béla: Karácsony (1937) Rino Alessi: Örök ideál (1937) Alicia Ramsey: Házassági szerződés (1938) Herczeg Ferenc: Három testőr (1938) Badar-est (1946) Dario Niccodemi: Hajnalban, délben, este (1946) Papp Viktor: Hepehupás vén Szilágyban (1946) "Vers, muzsika az esőről..." (1946) Déry Tibor: Tükör (1947) Selma Lagerlöf: A császár látogatása (1947) András László: Spanyol éjszakák (1948) Békés István: Trónfosztás (1948) Déry Tibor: A gyűlölet éjszakája (1948) (rendező) Májusi éjszaka (1948) A Pickwick-club utazásai - Krónikás: Lenkei Lajos (1948) Szász Péter-Vajda István: Hová parancsolja? (1948) Török Tamás: Őrszem a sátor előtt (1948) A valóság atyja (1948) William Shakespeare: Felsült szerelmesek (1948) Alexander Puskin: A postamester (1949) Alexej Tolsztoj: A vörös kakas (1949) Az igazi boldogság (1949) George Farquhard: A két szerencsevadász (1949) Konsztantin Szimonov: Orosz kérdés (1949) (dramaturg) Magyar múzsa (1949) Szász Péter: Eggyel többen vagyunk (1949) Török Tamás: Őrszem a sátor előtt (1949) Vera Ketlinszkaja: Az ifjú város (1949) Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (1949) William Shakespeare: Szeget szeggel (1949) Abruzov: Tanya (1950) Dékány András: A verbunkos cigány (1950) Felhők felett (1950) Halász Péter: Ma utoljára (1950) Carl Goetz: Hókuszpókusz (1950) József Attila költészete (1950) Kisunokám (1950) Lavrenyev: Amerika hangja (1950) A mi Csonokaink (1950) Móricz Zsigmond: Rokonok (1950) Nagy Ignác: Tisztújítás (1950) Szász Péter: Zúg a folyó (1950) Találkozunk majd Budapesten (1950) Vázsonyi Endre: Találkozás az Elbán (1950) Dékány András: Repülj fecském (1951) Halász Péter: Ma utoljára (1951) Kínai versek és dalok (1951) Levelek a szerelemről (1951) Major Ottó: A Kispörös-család (1951) Mosolygós (1951) Nyugtalan boldogság (1951) Solohov: Csendes Don (1951) Petőfi: János vitéz (1951) Szász Péter: Két találkozás (1951) Thurzó Gábor: Mint az üldözött vad (1951) André Stil: Az első összecsapás (1952) Egy gondolat bánt engemet (1952) Erdőntúli veszedelem (1952) Iványi György: Uszályhajó (1952) Konsztantin Szimonov: Idegen árnyék (1952) Lukovszkij: Az örök éjszaka titka (1952) Mándy Iván: Világosság (1952) Szimonov, Konsztantin: Orosz kérdés (1952) Vajda István: Vak vágányon (1952) Diderot: Az apáca (1953) DUMAS és VERDI - A kaméliás hölgytől a Traviataig (1953) Esti sugárkoszorú (1953) Harald Hauser: A weddingi per (1953) Harriet Beecher-Stowe: Tamás bátya kunyhója (1953) Minden jó magvat a béke hint a Földre (1953) Szász Péter: Szerenád (1953) Aristophanész: Madarak (1954) Lermontov: A démon (1954) Schiller: Tell Vilmos (1954) Tavasz van, gyönyörű (1954) Vészi Endre: A küldetés (1954) Albert István: Hoffmann meséi (1955) Andersen:A kanász (1955) Diák, írj magyar éneket! (1955) Kreutzer Sándor: A fjordok országában (1955) Követek Achilleusznál (1955)