Abaújvár község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Gönci járásban; körjegyzőségi központ.
Fekvése A szlovák határ mellett fekszik, a Hernád folyó bal (keleti oldali) partjának lankás, legfeljebb 240 méteres magasságig emelkedő dombjain, a megyeszékhely Miskolctól 72 kilométerre északkeletre.
Lakott területét a Hasdát-patak osztja ketté, mely a Zempléni-hegység felől, Pányok irányából nyugat felé tartva, a falu északnyugati részén ömlik a Hernádba. A patak vízhozama ingadozó, a puha, vulkanikus eredetű kőzetben 15-20 méteres magas partot alakított ki.
A közvetlenül határos települések a határ innenső oldalán: északkelet felől Kéked (3 km), kelet felől Pányok (4 km), délkelet felől Telkibánya (6 km), délnyugat felől Zsujta(8 km), nyugat felől pedig Tornyosnémeti (légvonalban ~10, közúton ~20 km). Nyugat felől, a határ szlovák oldalán a legközelebbi település Migléc (Milhosť). A legközelebbi város a 12 kilométerre fekvő Gönc.
Megközelítése Csak közúton érhető el, Zsujta vagy Kéked érintésével, a 3709-es úton. Pányokkal a 37 113-as számú mellékút köti össze.
Története Abaújvár Abaúj vármegye első központja és névadó települése volt. Történelmi központja közvetlenül a folyó mellett, a várdombon és a mai Petőfi út nyugati oldalán helyezkedett el. Mai, dombvidéki halmazfalu szerkezete a 15. század közepére alakult ki.Abaújvár története
Területén, illetve határában bronzkori leletek kerültek elő. A falutól keletre kővel kirakott tűzhelyek nyomaira bukkantak. Az előkerült leletek között volt egy bronzfibula darabja, illetve egy agyaggyöngy, mindkettő a Felső-magyarországi Múzeum gyűjteményébe került.Történelmi Közlemények Abaúj-Torna Vármegye és Kassa Múltjából 1910. 2. szám (Csoma József: Abauj- és Tornavármegye a honfoglalás előtt) 186. oldal A várban a római császárok korában (1-4. század) itt állt település maradványai is előkerültek.
Középkor A település neve feltehetően azért lett Újvár, hogy megkülönböztessék a közeli Abaújszina melletti, 10. századi Óvár nevű földvártól. Valószínűsíthetően Aba Sámuel, István király sógora az Aba nemzetség Hernád menti és mátraaljai birtokaiból szervezett itt egy megyét valamikor a 11. század első felében. Az itteni központjáról Újvár (első írott említése 1046-ból Novum Castrum) nevet kapó vármegye területe a későbbi Heves, Abaúj és Sáros vármegyék területét foglalhatta magában. A középkorban erre haladt egy Lengyelország felé vezető fontos kereskedelmi útvonal.
Az 1046-ban hazatérő két Árpád-házi herceg, Levente és András itt gyűjtötte össze seregeit. Csaknem fél évszázaddal később, 1106-ban egy másik Árpád-házi herceg, Álmos tartotta hatalmában, amíg meg nem adta magát a várat ostromló bátyjának, Könyves Kálmánnak. A tatárjárás (1241-42) idején Újvár volt Északkelet-Magyarország legerősebb erődítménye – olyannyira, hogy ellen tudott állni a tatárok támadásának.
Károly Róbert 1312-ben az Abaúj megyei Rozgonynál aratta első jelentősebb sikerét a „kiskirály” tartományurak felett. A győzelem után megfosztotta hatalmas birtokaiktól Amadé nádor fiait, és a vidék kormányzását egyik Itáliában született hívére, Drugeth Fülöpre bízta. Megyeszékhelyként a település a király tulajdona is volt, s még a XIV. században a Drugeth család birtoka lett. 1350-1351-ben Drugeth Fülöp özvegye birtokai egy részét, köztük Újvárt is eladományozta leányának (akit egy 1350-es okmányban Klárának,Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526, 58. oldal egy1351-esben viszont Margitnak neveznek) és vejének, pölöskei Eördögh Miklós szlavón bán fiának, Ákosnak.Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526, 59. oldal
Abaújvár 1394 májusáig maradt a család birtokában, amikor a király Vas megyei birtokáért elcserélte Eördögh Sárával – Szécsi Péter (Miklós nádor fia) feleségével – aki Eördögh Ákos Miklós fiának volt a lánya. A csere hátterében az állt, hogy a birtokot hűséges hívének, Perényi Péternek adományozza, részben egy újabb csereügylet részeként, részben új adományként, Perényi hű szolgálataiért.Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526, 109-110. oldal A település és a vár a 14. század végére vesztette el megyeszékhely szerepét.
1430-ban a Perényi család két ága (nádori és bárói) közötti szerződés értelmében birtokaikat, így Abaújvárt is elcserélték egymást között.Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526, 203-204, 208, 210. oldal A szerződés háttere nem teljesen tisztázott, hiszen Perényi Péter országbíró fiainak (János és Miklós) birtokrésze jóval szerényebb értéket képviselt, mint amit a nádori ág tagjai (István és János) kínáltak fel cserébe. Feltételezések szerint István és János arra számított, hogy az országbíró fiai hamar és örökös nélkül fognak meghalni, és így megszerezhetik birtokaikat. Az iktatásokra is sor került, azonban hamarosan felmondták a szerződést (feltehetően azért, mert időközben megszülettek a nem várt utódok), visszaállítva az eredeti állapotokat .A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003) -Szörényi Gábor András: A csorbakői vár története 1648-ig, 188-189. oldal
Ezt erősíti az a tény is, hogy 1441-ben Perényi Péter fia János Ulászló híveként szembekerült Giskra Jánossal, aki elfogatta és 24 000 aranyatkövetelt tőle. Mivel Perényi nem tudta a teljes összeget kifizetni, így szabadulása fejében elzálogosította neki a nagyidai várat és tartozékait. Giskra 1449-ben pénzzavarai miatt továbbzálogosította Modrar Pál körmöcbányai polgárnak. A zavaros zálogügylet végére 1460-1461 fordulóján került pont, amikor Modrár Pál özvegye, Anna és Perényi János fia, János felosztották maguk között a birtokokat. Újváron 1460. december 31-én jártak. A megegyezéshez hozzájárult, hogy Perényi János feleségül vette Modrar lányát, Katát.Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526, 243. oldalWolff, 53- 55 oldal
A falu malmát, 1449-ben említik először források, abban a birtokátruházó oklevélben, melyben Giskra Modrár Pálnak zálogosítja el a nagyidai várat és tartozékait.Wolff, 53. oldal Az évszázadok során a malom ugyanazon a helyen állt. 1686-ban arról szólnak a források, hogy a malom akkoriban elpusztult, csak a helyét írták össze, valamint, hogy egykor (a kendertörő kölyűvelWolff, 89. oldal együtt) három kőre forgott. Az 1772-es összeírásban rögzítik, hogy "Vízimalom a helységünkben vagyon".Mária Terézia kori Urbárium, 4. oldal A malom, mely 7 embernek adott munkát, még az 1920-as években is működött, de ekkor már turbina hajtotta motor működtette. Az 1920-as években azonban a Hernád áradása kétszer is elsodorta, és már nem építették újjá. Ebben feltehetően közrejátszott a modernebb és jobb infrastrukturális adottságokkal rendelkező encsi és mérai malom létrejötte is. Gépeit 1926-ban szerelték le és vitték el, köveit pedig a helyi bikaistálló és a körjegyzői hivatal épületében használták fel újra.
Török hódoltság Perényi János unokája, Ferenc a három részre szakadt ország különböző pártjai között ingadozott. 1556-ban Ferdinándtól Izabella királyné oldalára állt, aminek súlyos következményei lettek. Ferdinánd csapatai lerombolták nagyidai várát, Perényit családjával együtt elfogták és javait elkobozták, így testvére, Mihály kezébe került Újvár is. Az 1557-ben kelt adománylevélben szerepel először a település nevében az Aba előtag.
Ezután nem sokkal újabb veszedelem ütötte fel a fejét: megjelentek a törökök. A megye déli fele Eger eleste után a hódoltságterületéhez került, Kassán meg császári zsoldosok állomásoztak, így a Hernád völgye hosszú időre ütközőzónává vált. A falu meg is sínylette ezeket az időket: egy 1602-es adat arról szól, hogy a környéket két héten át fosztogatták a törökök, elvitték a jobbágyok terményét, aminek az lett az eredménye, hogy a falu lakosainak annyi pénze-terménye sem maradt, amiből az éves adót le tudták volna róni, ezért el kellett azt engedni.
A természet is nehezítette az itt élők sorsát: 1611-ben földrengés rázta meg Újvárt, 1659-ben pedig a Hernád áradása okozott hatalmas károkat Abaúj vármegyében. A helyzetet a vármegye nem is tudta saját erejéből megoldani, segítséget kellett kérnie a szomszédos Szepes és Sáros vármegyéktől.
Az 1680-as években a falu fő birtokosa már a Csáky család volt (Ferenc), de Orlay Miklós és a Perényi család, valamint a Melczerek is bírtak tulajdonnal a faluban,CSáky javak - 37. oldal, Orlay javak 40. oldal, Perényi javak - 42 és 44. oldal, Melczer javak - 98. oldal REGESTRATA • UC 38 : 41 s egy 1686-ban készített összeírás Fekete Istvánt is birtokosként nevezi meg.Csáky - 13. oldal, Orlay 16. oldal, Fekete 30. oldal REGESTRATA • UC 27 : 33
XIX–XX. század Vályi András 1796-ban a következőképpen írja le a falut: "ÚJVÁR. Magyar falu Abaúj Várm. földes Ura Gr. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Nádasdhoz közel, és annak filiája; határja középszerű."Vályi András: Magyar Országnak leírása, 1796 250px|bélyegkép|Petőfi út (Felső utca) 1834-ben újra földrengés rázta meg Újvárt.
Az 1848-49-es szabadságharc során a vármegyét is elérték a hadakozó csapatok. A harcok közül a kassai volt a legjelentősebb, de Gönc és Hidasnémeti térségében is voltak összeütközések, melyeknek tétje a csapatok vonulása szempontjából nélkülözhetetlen Hernád-híd birtoklása volt. A falu közvetlen érintettségéről csak annyi információval rendelkezünk, hogy az átvonuló cári csapatok jelentős mennyiségű takarmányt és jószágot vittek magukkal.
A század közepén Fényes Elek a következő jellemzést írta a faluról: "Ujvár (Aba), Abauj vmegyében, magyar falu, Kassához délre 2 mfldnyire, közel a Hernádhoz: 183 kath., 530 ref., 82 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház. Synagóga. Régi vára, melylyet Aba Sámuel épittetett, s mellytől a vmegye nevét vette, most omladékokban hever. F. u. Zombory b. Perényi b. Rudnyánszky, gr. Forgács és Csáky. Ut. p. Hidas-Németi."Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851
1860. augusztus 14-én adták át a forgalomnak a Tisza-vidéki vasúttársulat kezelte pályának azt a szakaszát, mely Miskolcot kötötte össze Kassával.Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878), 237. oldal E vasútvonal mentén kapott Abaújvár közös megállóhelyet Kenyheccel, melyet 1881. április 10-én nyitottak meg.Budapesti Közlöny, 15. évfolyam, 81. szám, 1881-04-09 1877-ben Abaújvárt is bekapcsolták a postaforgalomba,Kamody Miklós: Észak-Magyarország hírközlésének története (Borsodi Kismonográfiák 22. Miskolc, 1985), 134. oldal 1896-ban pedig megnyitották a helyi postahivatalt.Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1994, 189. oldal 1892-ben Abaújvár lett az Alsókékedet, Felsőkékedet, Pányokot és Zsujtát összefogó körjegyzőség központja.
Közigazgatásilag a falulegkorábban a nagyidai vár tartozéka volt. A XIX. században a füzéri járáshoz tartozott, az 1913-as helységnévtár szerint a járás kisközsége. Az 1920-as összeírás szerint már a gönci járás része. 1946. január 1-től Abaúj vármegye része, majd az 1950. március 16-án életbe léptetett közigazgatási területi reform értelmében Borsod-Abaúj-Zemplén megye része, illetve 1950. június 1-től (a gönci járás megszüntetését követően) az abaújszántói járás egyik települése, majd ennek megszűnése után, 1962. július elsejével átkerül az encsi járáshoz. 1965-ben a Kéked, Pányok és Zsujta községekkel közösen kialakított községi közös tanács székhelye lett. 1984. január 1-jével felszámolták az encsi járást, és településeit Encs és Miskolc város városkörnyéki községeivé nyilvánították. Így került Abaújvár Encshez. 1991. január elsejétől az abaújvári körjegyzőség központja.Petrikné Vámos Ida: A magyar településhálózat területszervezési változásai 1945 és 1990 között : Adattár (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 1 Budapest, 1996), 86. oldal 1994 és 2012 között az Abaúj-Hegyközi kistérség része volt. 2013-tól újra a gönci járáshoz tartozik. bélyegkép|Vöröskatonák emlékműve a református temetőben