A Ludas Matyi magyar szatirikus hetilap volt 1945 és 1993 között. Alapítását 1945 januárjában engedélyezte a debreceni Ideiglenes Nemzeti Kormány. Címét Gábor Andortól kapta.Kaján Tibor–Martin József: Karikatúra a betűtengerben (Mundrus Magyar Egyetemi Kiadó, Budapest, 2005) Történetének jó részében a Kádár János nevével fémjelzett kommunista rezsim „hivatalos” humorának fő sajtóterméke, évtizedeken keresztül az ország egyedüli vicclapja.
A Ludas Matyi szerkesztősége 1990-ben Új Ludas címmel indított új lapot, ami párhuzamosan jelent meg elődjével. Mindkét lap példányszáma csökkent, és hamarosan mindkettő meg is szűnt. Az elkövetkezendő években több ízben is megpróbálták újraindítani "a Ludast", kevés sikerrel.
A Ludas Matyi karikatúrákkal és általában kisebb részt humoreszkekkel teli lap nem kizárólag a politikai humor orgánuma volt, így a politika iránt kevésbé érdeklődőknek is szerzett örömet. Ugyanakkor hatékonyabb politikai propagandaeszköz volt a politikai napilapoknál, amelyeket szűkebb kör, illetve másfajta olvasók forgattak.
Címét Fazekas Mihály Lúdas Matyi című 1817-es elbeszélő költeménye után a lap indulásakor Moszkvából frissen hazatért Gábor Andortól kapta, aki az induló lap programját is megírta.
Az ős-Ludas bélyegkép|240px|A magyar nép mulattató képes újságja alcímű ős-Ludas (Lúdas Matyi) fejléce Azonos címmel már a 19. században (1867-től) is jelent meg élclapA névtelen új értelmiségiek lapja, arcanum.hu (egyes források szerint Gábor Andor ennek tudatában is volt). A magyar nép mulattató képes újságja alcímű ős-Ludas öt évig jelent meg, címét még hosszú ú-val írták, főszerkesztője, Mészáros Károly egy ízben két év börtönbüntetést is kapott egy Ferenc Józsefet megfeszített Krisztusként ábrázoló karikatúra miatt.
Története Az indulás 1945. május 20-án a beköszöntő számban70 éve jelent meg a Ludas Matyi szatirikus hetilap, mnl.gov.hu a lap Fazekas Mihályt is „megszólaltatta”, aki az újságot pártonkívülinek mondta. A lap azonban az olvasók számára is világosan a baloldalhoz, közelebbről a kommunista Magyar Dolgozók Pártjához kötődött.
A példányszám már kezdetben 200 000 körül volt – holott Magyarország a második világháború után nagy papírhiánnyal küszködött – s néhány éven belül elérte a 400 000-et, a csúcson a 650 000-et. Az első szám ára két pengő volt, a karácsonyié már 3000 (a lap sokat élcelődött is a hiperinfláción.)
A lap íróit-rajzolóit az alapító (és 1950-től 1953-ban bekövetkezett haláláig főszerkesztő) Gábor Andor mellett a kommunista Szabad Népnek is dolgozó Szegedi Emil, a Szabadság című lapba is író Gál György és a sikertelen rádiós futballkommentátor, utóbb sikeres humorista Tabi László szervezte meg.
Néhány név a korai gárdából: Darvas Szilárd, Gádor Béla, Hoffmann Ferenc (a későbbi Ephraim Kishon), Stella Adorján, Nóti Károly, Békeffi István, Király Dezső, Királyhegyi Pál. A korai Ludas Matyiba írt Heltai Jenő, a kommunistákat nem kifejezetten kedvelő Márai Sándor, Szép Ernő és Zilahy Lajos is. A korai karikaturisták: Kaján Tibor, Pályi Jenő, Szegő Gizi, Sándor Károly, Szűr Szabó József.
1947-ben Szegedi és Gál távoztak, és a főszerkesztő Darvas Szilárd lett, a következő évben pedig Gádor Béla, majd ismét egy év múlva Gábor Andor.
A politikai élcek a lapban kezdettől a nem kommunista politikusokat és pártokat célozták – a kipellengérezett fő ellenség „Reakczy Jóska” volt –, a kommunista politikusok ugyanakkor dicsérő jelzőkkel és szövegkörnyezetben szerepeltek. A pártszolgálat az 1950-es évekre egyre nyilvánvalóbbá és dogmatikusabbá vált. Ebben az időben előfizetés nélkül csak úgy lehetett Ludast vásárolni, ha mellé egy a Szovjetuniót bemutató (ünneplő) Fáklya újságot is vett az olvasó. A kulákok elleni kommunista politikai támadásokkal és retorziókkal egy időben a Ludas kigúnyolt figurái közt megjelent „Kulák Kelemen” „Zsíros Péter”, "Taszajtó Nagy Gergely" stb. A lap kigúnyolta a perbe fogott Rajk Lászlót és a szovjet tábor részéről támadott jugoszláv kommunista diktátort, Titót is.
1956–1957 Az 1956-os évre a szektás hév a Ludas Matyi lapjain is csökkent, bár nem tűnt el. Olyan új humoristák jelentek meg, mint Peterdi Pál, Somogyi Pál, Szilágyi György és Kun Erzsébet. Olyan szépírók is publikáltak a lapban, mint Illyés Gyula, vagy Kónya Lajos. A Ludasban jelent meg először Örkény István klasszikus novellája A költészet hatalmáról. Az 1956-os forradalomhoz vezető hónapok és maga a forradalom eseményeiről azonban a lap szinte teljesen „lemaradt”. 1956. október 25. és 1957. február 21. közt aztán nem is jelent meg az újság.
Az újraindítás körülményei jól mutatták, hogy a kádári vezetés tudatában volt a lap jelentőségének a hivatalos politikai propagandában. Ebben az időben az újságoknak az újrainduláshoz külön engedélyre volt szükségük, és ezt a Ludas Matyi hamarabb kapta meg, mint például a Népsport vagy a Magyar Nemzet. A lap új főszerkesztője Tabi László lett, a nevével fémjelzett korszak során a lap szolgaian kötötte magát a pártvezetés által bedobott témákhoz, és gyakran maga fordult közérdeklődést kiváltó témákhoz, mint például a disszidálás. A következő években ezért rendszerhűsége ellenére a lap néhányszor feddést kapott politikai vezetőktől.
A Kádár-korszak első évtizedei A Ludas Matyihoz kötődik a magyar humorban a hivatalos politika és vezetés csipkelődő, szeretve-bíráló hagyományának bevezetése, ami a következő évtizedekben módszereiben folyamatosan finomodott, és az 1970-es évek közepétől érte el virágkorát. Kezdetben ez súrlódásokhoz vezetett a politikával, utóbb azonban a rendszer hatalmasai megtanultak együtt élni ezzel, sőt fel is használni. A lap szerkesztőinek egyik fontos feladata volt, hogy kitapintsák a határokat, és mindig tudják, kivel és milyen intézményekkel nem szabad élcelődni, és mi az, amit nem bán a hatalom, sőt a kritizálásra való közigény rendszerhű kielégítésének minősül.
Hagyományosan „szabad prédává” vált például a Patyolat Vállalat, a BKV, illetve a Magyar Rádió és a Magyar Televízió műsora. A politikusok ábrázolása a korábbiaknál jóval ritkábbá vált.
Néhányan a lap új szerzői közül ebben az időszakban: Galambos Szilveszter, Ősz Ferenc, illetve a karikaturisták: Hegedűs István, Balázs-Piri Balázs, Pusztai Pál, Várnai György és Sajdik Ferenc.
Az Árkus-éra Tabi 1976-ban távozott, utódja a Népszabadságtól érkezett Árkus József lett. Mint a Ludas Matyi történetéről szóló írásában László Ferenc elmondta, Árkus fenntartotta a „reflektálás és respektálás” elvét, de néha már „merészebb húzásokra” is elszánta magát, és a lap időnként politikai személyeket is kifigurázott, igaz, sohasem a legfelsőbb szintre nyúlva, például előszeretettel emlegetett alakká vált Csikós Nagy Béla anyag- és árhivatali elnök, és célponttá váltak a könnyűipari, belkereskedelmi és építésügyi miniszterek, meg a mindenkori tévéelnök. Ez a gyakorlat már az 1980-as évekbe vezet át, amikor az áruellátást és minőséget, valamint az áremelkedéseket egyre „szabadszájúbban” bírálták a magyar humoristák.
A hetvenes évektől jelent meg a nagy népszerűségnek örvendő Ludas évkönyv.
Új munkatársak ebben az időszakban: Föld S. Péter, Timár György humoreszkírók, Lehoczki István karikaturista.
A szakadás A Ludas Matyi szerkesztősége a rendszerváltozás küszöbén azzal az igénnyel lépett fel, hogy önállósítsa magát az állami Hírlapkiadó Vállalattól, amely veszteséges lapjai közt osztotta ki a Ludas profitját, a vállalat azonban nem adta a lapnevet. Az 1990. március 7-én megjelent szám után a szerkesztőség a Mai Nap Rt.-hez ment át, és Új Ludas néven új hetilapot indított. Ez a hetilap 1992-ig létezett.
A Hírlapkiadó a korábban külsős Dluhopolszky László vezetésével továbbra is megjelentette a Ludas Matyit („A magyar humor hetilapja” alcímmel), amely az új, MDF vezette kormány támogatójává vált, a lapot 1992-től jegyző Szuhay Balázs főszerkesztősége alatt is. Ennek utolsó száma 1993. december 20-án jelent meg a standokon.
Az Új Ludas szerkesztősége Balázs-Piri Balázzsal az élen még néhány évig kiadta az Árkus által elkeresztelt Úritök című élclapot, de ez sem tudott tartósan fennmaradni.
Újraindítási kísérletek Az 1990-es évek végén kétheti lapként még egyszer újraindították, Spánn Gábor főszerkesztősége alatt (1996–1999), de ez a kísérlet sem járt sikerrel.
Később Ludas Matyi címen kéthetenként skandináv rejtvénymagazin jelent meg, amelyben az eredeti profilra humoros karikatúrák emlékeztettek. 2001-ben kiadványai évszakonként, Ludas Magazin – Tavasz, Nyár, Ősz, Tél címen jelentek meg. A 2010-es évektől napjainkig, skandináv típusú keresztrejtvényekkel, Ludas Matyi Rejtvénymagazin néven, kéthavonta jelenik meg a lap. Karikatúrák csak a rejtvények illusztrációiként szerepelnek az újságban.
Dluhopolszky 2007 őszétől a Ludas újraindítását tervezte.
Ludas Mátyás 2023. június 21-től a Kocsis Kiadót vezető Kocsis András Sándor jóvoltából, Lukács Tamás főszerkesztésével újraindult a humorlap, Ludas Mátyás címen, havonkénti megjelenéssel. Alcíme szerint A boldog vármegye havilapja,https://muosz.hu/2023/05/29/indul-a-ludas-matyas-a-boldog-varmegye-havilapja/ mottója: "Mert nevetés nélkül nem megy".
Kocsis szerint: "A Ludast mi jó értelemben véve egy tömeglappá szeretnénk tenni, és nem szeretnénk azt, ha baloldali havilapnak könyvelnék el. Itt másról van szó. A humor az egy és oszthatatlan. A célunk az, hogy az emberek politikai hovatartozástól függetlenül kezükbe vegyék az újságot, mivel szeretnénk mindenkinek egy kis mosolyt csalni az arcára."https://nepszava.hu/3198628_vilagmegvalto-beszelgetesek-kedveert-jarunk-a-filmklubba-ezt-az-izgalmat-a-multiplexben-vagy-a-laptop-elott-gubbasztva-aligha-kapjuk-meg
2024. április 25-én tudatták, hogy 11 lapszám után megszűnik a nyomtatott lap, miután kezdettől fogva csak veszteségesen tudták előállítani az alacsony eladott példányszám miatt. Ezt követően valószínűleg az internetre költözik.Megszűnik a Ludas Mátyás Media1, 2024. április 25.
Rovatai Ketten beszélnek (Tabi László) Szilánkok (megteremtője Galambos Szilveszter) Tücsök és bogár (vezetője és szerzője Peterdi Pál) Tribün Megkérdeztük rajzolóinkat (a karikaturisták név szerinti rajzos válasza egy-egy témában, melyet a lap szerkesztői, írói tettek fel) Megkérdeztük munkatársainkat (ebben a rovatban a lap írói válaszoltak pár sorban az aktuálisan feltett kérdésre – az olvasók csak akkor tudták, hogy ki válaszolt, ha ismerték a lap íróinak nevét, hiszen a válaszokat csak monogrammjukkal szignálták az írók!) Hátha valaki nem ismeri (pár soros viccek) Mindenféle (pár soros bölcsességek Feleki László aforizmái) Import humor (külföldi lapokból átvett karikatúrák) Rébusz Ludas Matyi emlékkönyvébe (ismert emberek rövid humoros történetei) Le a bürokráciával! (olvasók leveleire az illetékesek (hatóságok, „bürokraták” stb.) válaszoltak) Kedves Ludas! (olvasói levelek napi problémákról) A Ludas Matyi postájából (olvasói levelek) Pesti tudósítónktól A hét híreiből (Fülöp György rajzos kommentjei heti aktuális újságcikkek címeihez) Csak úgy firkálgatok (Fehér Klára rövid írásai hétköznapi ügyeinkről) Zsöllye (Rátonyi Róbert színházzal kapcsolatos rövid humoros írásai)
Visszatérő figurák Lógós Lali, a rossz munkaerő Zsíros gazda, Hájas gazda feleségükkel, a kulákok Reakczy Jóska, a régi rendszer képviselője Ötletes Ödön, a pozitív népi figura Öntelt Ödön, a rossz vállalatigazgató, vagy munkás Uncle Sam, az Amerikai Egyesült Államok John Bull, az Egyesült Királyság Vilhelmina, az NSZK megszemélyesítője Jucika, a bögyös szépség (Pusztai Pál rajzfigurája) Iván és Joe, a két nagyhatalmat megtestesítő szovjet és amerikai katona (Pusztai Pál rajzfigurái) Vilma néni, aki minden aktuális társadalmi, politikai, gazdasági stb. problémához hozzászól (Brenner György rajzfigurája) A plakátragasztó, aki vicces összeállításokat helyez a hirdetőoszlopra (Sándor Károly rajzfigurája)