Alfonzó

Markos József (született Markstein József, művésznevén Alfonso, későbbi írásváltozatban Alfonzó) (Budapest, 1912. február 28. – Budapest, 1987. május 31.) magyar artista, színész, zenész, humorista, érdemes művész. A paródia mestere, aki szívesen alkalmazta a pantomim elemeit is. Számait a legapróbb részletekig önmaga dolgozta ki. Sok emlékezetes alakítása közt az egyik Csehov-paródiája, Ványadt bácsi alakjának megelevenítése.

jobbra|bélyegkép|265px|Alfonzó egy kabaréjelenetben (1964)

Családja Apja Markstein Bertalan baromfikereskedő (1888–1935), anyja Stern Júlia (1891–1933), mindketten zsidó származásúak.Alfonzó, a világhírű "clown" Youtube.com (Hozzáférés ideje: 2016. november 18.) Ikertestvére, Árpád féléves korában meghalt. Első felesége Szabó Mária, tőle elvált, és 1941-ben házasságot kötött Weisz Annával (1917 Kolozsvár–1975 Budapest). Tőle három gyermeke született. Legidősebb fia Markos György színész, humorista, akivel többször is együtt lépett fel. Lánya Markos Zsuzsa (1954–1995) és kisebbik fia, Markos István Kanadában élt 25 évig, Ottawában és Montréalban járt egyetemre, majd 2001 óta Kanada mellett Magyarországon is oktat és tolmácsol angolt és franciát.MTV/Nap-kelte/Markos István interjú 2009. június 13.

Élete A színpadig A már gyereknek is erős fizikumú fiú az iskola mellett besegített az üzletbe. A kereskedelmi iskolát elhagyni kényszerült egyik tanárával megesett komoly konfliktusa után. Először a Róka és Társa cégnél lett autószerelő inas, de 1930-ban ehelyett inkább cirkuszi artistának szegődött.

Vándorévek Ezzel kiváltotta családja neheztelését: egy ismerősükhöz Strasbourgba küldték, ő azonban Párizsba ment, ahol nyolc hónapot töltött és a Renault autószerelője volt. De ez sem tetszett neki, hazatért és megint artista lett az Angol Parkban működő Alpesi falu varieténél, majd velük Bulgáriába, Szófiába szegődött. Itt mint a „Hortobágy legyőzhetetlen bikája”, birkózószámával járta az országot, Várnában azonban egy török ellenfél legyőzte.

Erre hazatért, és előbb kereskedősegéd lett (a Kálvin téri Szemző divatáruüzletben), de fizikai adottságai ettől az állástól is segítettek neki szabadulni: 1933-ban a Royal Revü Varietéhez került, táncosnak. Ez azonban még nem jelentette a színpad és a porond közti választást: egy évre Olaszországba szerződött táncosnak, de utána ismét vándorcirkuszhoz csatlakozott. Katonai szolgálata után az Arizona varietébe szerződött parkett-táncosnak. Karrierje kezdetén aranyszínű festékkel kenték be, amitől rosszul lett. Ekkor figyelt fel rá Senger Mici („Miss Arizona”), akivel később közösen is fellépett. Innen azért tették ki, mert összeverekedett egy Festetics gróffal. A Kék Egér mulatóból útja Egyiptomba vezetett, onnan Szudánba, Libanonba, Szíriába és Törökországba – mulatókban és varietékben lépett fel. Ezután 1937-ben és 1938-ban Olaszország mozivarietéi következtek (itt együtt játszott például Marcel Marceau-val és a fiatal Louis Armstronggal), majd a párizsi Olympia varieté.

Ismét Budapesten, művésznevei Hazatérve a Shanghaj Bárban, később az Arizona varietével szemközti Moulin Rouge-ban táncolt. Baráti viszonyba került Kiss Manyival és Latabár Kálmánnal. Színészi karrierje Joe Stan művésznéven akkor indult, amikor Flaschner Ernő, a Moulin Rouge nagyhatalmú tulajdonosa felfigyelt parodizáló kedvére, és színpadra küldte.

1940-ben egy rendelet megtiltotta angol és francia nevű művészek fellépését, ezért korábbi művésznevét fel kellett adnia. Új, egész életre szóló művésznevének eredete, melyről ő maga nyilatkozott egy tévéinterjúban: a rádióban hallotta a hírt, hogy meghalt XIII. Alfonz spanyol király, és ezt a nevet választotta spanyolos formában 1941-től.

A háborútól az 1980-as évekig 1944 elején behívták munkaszolgálatosnak, de megszökött és bujkált. A munkaszolgálat emlékét őrzi későbbi, szinte védjegyévé vált „Idefigyeljenek, emberek!” szlogenje, egy emberséges keretlegény szólította így őt és társait. Októbertől műtőssegéd volt a Rókus kórházban. Egy itt megismert sebesült orosz tiszt tolmácsaként Szegedre került, ahol beállt segédszínésznek. 1948-ban már újra Budapesten élt. Jó ideig Rodolfo partnere volt a Fővárosi Nagycirkuszban. 1952-ben a Royal Színház tagja lett, majd még ugyanebben az évben a Vidám Színpad társulatához csatlakozott, ami a vándor évtizedek után a megállapodást hozta számára: ezután újabb évtizedekig, egészen nyugdíjazásáig majdnem megszakítás nélkül itt dolgozott.

Már az ötvenes évek elejétől filmekben is vállal szerepeket (ekkor még epizódszereplőként). Egy időre ismét erőt vett rajta a vándorösztön: 1956 nyarán három hónapos turnéra indult a Szovjetunióba, az 1956-os forradalomból így kimaradt, bár lakását feldúlták. Visszatérése után ismét külföldre ment, Bécsben és Belgiumban lépett fel, többek közt Totò és Vittorio De Sica mellett, dolgozott Jacques Tati gagmanjeként is, de a kitérő után visszatért a Vidám Színpadhoz és a magyar filmiparhoz.

Reklámfilmekben is szerepelt, az OTP autónyeremény-betétkönyv reklámjában hallható közismert szlogenje, a „Nekem teljesssen mindegy (hogy melyik kocsit nyerem)”; a BKV megalakulásakor egy reklámban a buszsofőrt alakítja, ő reklámozta a kalauz nélküli kocsikat.

A hatvanas évektől évente szerepelt mozi- és tévéfilmekben, többnyire kisebb, humoros szerepekben, de például az Én vagyok Jeromos című vígjátékban ő a főszereplő. Folyamatosan látható volt a tévében, főként kabaréjelenetekben. Egyik legnépszerűbb alakítása a Keménykalap és krumpliorr tévésorozatban Bagaméri, az elátkozott fagylaltárus. Saját tévés show-műsora volt a parodisztikus Alfonzó Világszínháza.

Nyelvtudása Német, angol, olasz, francia, orosz és arab.

Film- és rajzfilmszerepei Játékfilmek

1945: Hazugság nélkül – Torreádor 1949: Díszmagyar – Itt a piros, hol a pirosozó csaló 1951: Civil a pályán – Műtős 1953: Ifjú szívvel – Vidámparki mutatványos 1953: Kiskrajcár – A totózó ember 1956: Dollárpapa – Börtönőr I. 1956: Tanár úr kérem… – Tornatanár / Kém / Boxbajnok 1960: Két emelet boldogság – Albertné udvarlójaMarkos József nevén 1961: Mindenki ártatlan? – Horgász 1961: Napfény a jégen – Ügyelő 1961: Nem ér a nevem – Tordai, a féltékeny férj 1961: Puskák és galambok – A moziszkeccs jelenetben a „gaz atya” 1962: Csudapest – Deltás 1962: Dunai kirándulás 1963: Éjszaka is kézbesítendő – Postai ügyfél 1963: Meztelen diplomata – Renitens, hajléktalan „vendég” 1963: Színészek a porondon

1964: Kár a benzinért – Polacsek 1966: És akkor a pasas… – Józsi bácsi 1966: Minden kezdet nehéz 1-2. (rendhagyó magyar film) – Vevő 1966: Nem szoktam hazudni – Újságos 1967: Kérdések a szerelemről 1967: Nem várok holnapig… – Nyugdíjas lakó / Ferenc József / Rendőrkapitány / szökött fegyenc 1967: Segítség, lógok – Művezető 1970: A halhatatlan légiós, akit csak péhovárdnak hívtak – Főpincér, Abdullah csaposa 1970: Én vagyok Jeromos – Jeromos 1970: Hatholdas rózsakertA film 1970-ben készült, de csak nyolc évvel később, 1978-ban mutatták be a mozikban. 1970: N.N., a halál angyala – Tóth 1971: Hahó, a tenger! – Gépkocsivezető 1971: Hahó, Öcsi! – Kukás II. 1971: Kapaszkodj a fellegekbe! 1-2. – Börtönparancsnok 1972: Hahó, a tenger! – Gépkocsivezető 1973: Hét tonna dollár – Erőművész

Tévéfilmek, televíziós sorozatok

1963: Rendszáma ismeretlen – Sarkadi László, főkönyvelő 1963: Slágermúzeum – Múzeumőr 1966: Közbejött apróság 1969: 7 kérdés a szerelemről (és 3 alkérdés) – Kabinos 1969: A régi nyár – Néző a színházban 1971: Bors III. (az Ujjé, a ligetben című epizódban) 1971: Rumra cserélt feleség 1971: Von Liebe keine Rede – Zirkusdirektor 1972: A főnök

1973: Keménykalap és krumpliorr 1-4. – „Bagaméri, ki a fagylaltját maga méri” (1978 mozifilmként) 1973: Szép maszkok 1-5. 1974: Zenés TV Színház: Örökzöld fehérben, feketében – Patikus 1976: Hátország 1978: Váljunk el! 1979: Alfonzó világszínház 1980: Alfonshow 1983: Kisfilmek Alfonzóniából

Rövidfilmek 1951: A selejt bosszúja – A kertvendéglő pincére 1952: A képzett beteg – Ápoló 1954: Költözik a hivatal! – A markos 1955: Idefigyeljenek emberek 1961: Vigyázat, mázolva! 1963: Az attasé lánya – Hanák 1969: Gyere az állatkertbe velünk! (tévéfilm) 1973: Riadó a Pitypang szállóban – Szálloda vezető

Rajzfilmek 1952: Erdei sportverseny – Kutya edző / Röfi (hang) 1966: Madár (hang) 1969: A Mézga család különös kalandjai 2-13. – További szereplők (hang) 1971-1972: Mézga Aladár különös kalandjai – További szereplők (hang) 1973: Kérem a következőt! I. – Oroszlán Leó király / Jós levelibéka (hang) 1978: Vakáción a Mézga család – Szamek (hang)

Szinkronszerepei Filmek Év Cím Szereplő Színész Szinkron év 1931 A köpenicki kapitány 1955 1933 Alice Csodaországban 1976 1939 Aranykulcsocska (1. szinkron) 1950 1949 A tökéletes titkárnő 1965 1954 Papa, mama, ő meg én (1. szinkron) 1955 1958 Hüvelyk Matyi (1. szinkron) Con-Fu-Shon (hang) Dallas McKennon 1960 1967 Juan kalandjai 1969 1969 Erotissimo Agresszív lázadozó Jacques Seiler 1970 Ha kedd van, akkor ez Belgium (1. szinkron)A szinkron 1970-ben készült, és a hazai mozikban 1971. április 15-én mutatták be. Cipész Vittorio De Sica Uraim, megöltem Einsteint! (1. szinkron) 1971 A három jóbarát (1. szinkron) Smac Charles Gérard 1975 Elszakadás (1. szinkron)A szinkron 1972-ben készült, és a hazai mozikban 1976. február 12-én mutatták be. Taxis Benjamin Kestenbaum 1972 Hideg pulyka (1. szinkron)A szinkron 1972-ben készült, és a hazai mozikban 1973. május 10-én mutatták be. 1973 Agathe asszony nagy utazása Jacques Rudy Lenoir 1975 De hová tűnt a 7. század? Marcipán ezredes Robert Lamoureux 1976 Halló, itt Iván cár! Svéd nagykövet Szergej Filippov 1974 Vadnyugat 1976 1975 Megtalálták a 7. századot Marcipán ezredes Robert Lamoureux 1978 1976 Focizzon, aki tud 1977

Rajzfilmek Év Cím Szereplő Szinkronhang Szinkron év 1940 Pinokkió (1. szinkron) Vásott Vili Frankie Darro 1962 1961-1962 Frédi és Béni II-III. (1. szinkron) Kőkobaki úr (+ Velenczey István, Képessy József) John Stephenson 1969-1974 1969 Aladdin és a csodalámpa Lámpa szelleme Georges Atlas 1970 1975 Hugó, a víziló Főpávián 1975 1975-1977 Gusztáv-sorozat Gusztáv (+ Gálvölgyi János) – 1975-1977

Könyve Ide figyeljenek emberek, de ha nem, akkor nekem teljesen mindegy. Mozaikok egy műfajról; inː A modern clown; NPI, Budapest, 1975 (Szkénetéka)

Kitüntetései A Népköztársasági Érdemrend ezüst fokozata (1952. április 4.) Érdemes művész (1969) Munka Érdemrend arany fokozata (1982)

Emlékezete

Emléktábláját 2025. szeptember 22-én avatták fel Budapesten, egykori lakóhelyén, az Irinyi József utca 40/b. alatti lakóház falán.

bélyegkép|228x228px|középre|Alfonzó (Markos József) emléktáblája Budapesten az Irinyi József utca 40/b. számú ház falán, az avatás napján (2025. szeptember 22.)

bélyegkép|225x225px|középre|Alfonzó (Markos József) és családjának sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető 38A-74-11 (2005-ben készült fotó a sírról)

Jegyzetek

Források

További információk

Filmtörténet onlile Alfonzó – reklámok Rátonyi Róbert: Mulató a Nagymező utcában; Idegenforgalmi és Propaganda Kiadó, Budapest, 1987 Simon V. László: Alfonzó; ILK, Budapest, 1986 Simon V. László: Alfonzó a világhírű "clown"; Yavanna, Np., 2001

Kategória:1912-ben született személyek Kategória:1987-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar színészek Kategória:Magyar humoristák Kategória:Az OMIKE Művészakció résztvevői Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok Kategória:Magyar poliglottok Kategória:Budapesten született személyek Kategória:A holokauszt magyar túlélői Kategória:Munkaszolgálatosok Kategória:Ikrek Kategória:A Kozma utcai izraelita temetőben eltemetett személyek