Kamanc (, , ) Újvidék egyik déli városrésze. Korábban önálló település volt.
Fekvése A Duna jobb partján, Péterváradtól 4 km-re délnyugatra, a Szerémségben fekszik, a Tarcal-hegység lankáin.
Története
Jelentős bortermelőhely volt.
1435 táján Kamancon Pécsi Tamás és Újlaki Bálint papok magyarra fordították a Bibliát – ez az úgynevezett huszita Biblia, az első magyar Biblia-fordítás (apokrif). Huszita tanokat tartalmazott, ezért Jacobo de Marchiabeli pápai inkvizítor üldözése elől 1439-ben a lakosság papostul, Bibliástul Moldvába menekült.
A husziták kiirtásával megbízott Jacobus de Marchia mellett utazó ferences, Szalkai Balázs számol be a magyar huszitizmus kezdeteiről, s így az első magyar nyelvű kéziratos részfordítás, a huszita Biblia előtörténetéről és szerzőinek elüldözéséről.
A trianoni békeszerződésig Szerém vármegye Ürögi járásához tartozott.
bélyegkép|középre|400px|Kilátás Újvidékre és a Dunára Kamancból nézve
Népesség Demográfiai változások
Etnikai összetétel bélyegkép|jobbra|219px|Kamanc fekvése Újvidéken belül Nemzetiség Szám % Szerbek 8806 78,58 Horvátok 561 5,00 Jugoszlávok 358 3,19 Magyarok 256 2,28 Montenegróiak 141 1,25 Szlovákok 102 0,91 Ruszinok 69 0,61 Macedónok 38 0,33 Ukránok 34 0,30 Románok 21 0,18 Németek 20 0,17 Szlovének 15 0,13 Muzulmánok 14 0,12 Goránok 10 0,08 Oroszok 7 0,06 Bunyevácok 7 0,06 Bosnyákok 4 0,03 Csehek 2 0,02 Albánok 3 0,02 Cigányok 2 0,01 Bolgárok 2 0,01 Egyéb/Ismeretlen
Képek
Jegyzetek
További információk Kamenica a Vajdasági Magyar Digitális Adattár oldalán Thomka Orsolya – Kurcz Ádám István – Tóth Anikó: Délvidék – A Vajdaság és Belgrád. Bácska, Bánság, Szerémség és az Al-Duna. Ketzal Kiadó Kft. Budapest, 2010. (Magyar Szemmel sorozat). 3. Szerémség, adattár. 258–260. oldal Hetzmann Róbert (szerk.):Magyar helységnevek a Szerémségben. Budapest, 2019. 23–24. oldal.
Kategória:A Dél-bácskai körzet települései Kategória:Újvidék