A finn márka (, ) Finnország pénzneme volt 1860-tól 1963-ig, amikor 1:100 arányban denominálták, és az új márka 1963-tól az euró 2002-es megjelenéséig forgalomban maradt. A pénznem szokásos jelölése a címlet után írt mk volt. Váltópénze a penni (1 márka = 100 penni). A bankjegyek és érmék feliratai finn és svéd nyelven is szerepeltek.

Érmék

KépekÉrtékParaméterekLeírásVerési évHátlapElőlapNévértékÉrték (€)ÁtmérőVastagságTömegÖsszetételPeremElőlap1 penni€0,00215,5 mm1,11 mm1,6 gRézSimaSzimbólum1963-1969keretnélküli|75x75pxkeretnélküli|75x75px15,75 mm1 mm0,45 gAlumínium1969-19795 penniä€0,00818,5 mm1,36 mm2,6 gRéz1963-1977keretnélküli|150x150px18 mm1,43 mm0,8 gAlumínium1977-199010 penniä€0,01720 mm1,4 mm3 gAlumínium-bronzRecésCímeroroszlán1963-19821,57 mm1 gAlumíniumSima1983-1990keretnélküli|75x75px16,3 mm1 mm1,8 gRéz-nikkelGyöngyvirág1990-2001keretnélküli|150x150px20 penniä€0,03422 mm1,75 mm4,5 gAlumínium-bronzRecésCímeroroszlán1963-199050 penniä€0,08425 mm1,7 mm5,5 gAlumínium-bronz19,7 mm1,57 mm3,3 gRéz-nikkelEurópai barna medve1990-2001keretnélküli|150x150px1 márka€0,16824 mm1,7 mm6,4 gBillon (.350 ezüst)ÍrásosCímeroroszlán1964-19681,79 mm6,1 gRéz-nikkel1969-1993keretnélküli|75x75pxkeretnélküli|75x75px22,25 mm1,94 mm5 gAlumínium-bronzSima1993-20015 márka€0,84126,3 mm2,05 mm8 gÍrásosJégtörőhajó1972-197826,2 mm2,1 mm1979-199324,5 mm1,8 mm5,5 gRéz-alumínium-nikkelSaimaai gyűrűs fóka1992-200110 márka€1,68227,25 mm2 mm8,8 gSárgaréz mag, réz-nikkel gyűrűSimaSiketfajd1993-2001

Bankjegyek

A finn márka 1860 és 1963 között

A finn jegybank (Suomen Pankki) 1841-ben adta ki első rubel bankjegyeit. Az 1809-ig svéd fennhatóság alá tartozó Finnország 1809-től 1917. december 6-ig az Orosz Birodalom autonóm nagyhercegségeként létezett. A Finn Nagyhercegség 1860-ban vezette be a finn márka valutát, ennek árfolyama csak 1865-ig volt rögzítve 1 rubel = 4 márka árfolyamon a cári pénzhez. Ezzel a ténnyel magyarázhatóak a korszak olyan furcsa névértékű bankói, mint a 12 márkás (=3 rubel, amely Oroszországban tradicionális címlet), vagy a 40 márkás (=10 rubel). A finn papírpénzeken az orosz fennhatóság alatt finn, svéd és orosz, a függetlenné válás után pedig egészen az euró bevezetéséig finn és svéd nyelvű feliratok voltak olvashatóak. Az első, majd a második világháború következtében jelentős infláció lépett fel. Az 1922-es bankjegyszériát Gottlieb Eliel Saarinen tervezte, ennek az 50, 100, 500 és 1000 márkásain szereplő férfiak és nők meztelen csoportképei kisebb botrányt váltottak ki annak idején. 1939-ben bocsátották ki az első 5000 márkást Johan (Juhana) Vilhelm Snellman portréjával, még 1945-ben új 50 és 100 márkás került forgalomba előoldalán Finnország címerével. 1955-ben a korábbi nagyméretű címletekkel szemben jóval kisebb, 142 X 69 mm-es, modern szériát vezettek be, ezután ilyen méretű maradt az összes finn márka bankjegy egészen az euró bevezetéséig.Albert Pick: Standard Catalog of World Paper Money - seventh edition, general issues, volume two - Krause Publications Iola Wisconsin 1994

1963-as sorozat

1963. január elsején Finnországban valutareformot hajtottak végre, 1 új márka 100 régivel lett egyenlő. Az új címletsorban 1, 5, 10, 50 és 100 márkás bankjegyek kerültek kibocsátásra. Az előző, 1955-ös szériájú, Tapio Wirkka tervezte régi márka bankjegyek átalakított változatai voltak. Az egymárkás előoldalán gabonakalászok, az ötösén fenyőág, a tízesén Juho Kusti Paasikivi (1870-1956) finn köztársasági elnök portréja, az ötvenesén Kaarlo Juho Ståhlberg (1865-1952) finn köztársasági elnök, a százasén pedig Johan (Juhana) Vilhelm Snellman (1806-1881) filozófus, államférfi képmása szerepelt, mindegyik hátoldalára egységesen Finnország címere került. Az előoldalon csak finn, a hátoldalon finn és svéd feliratok szerepeltek. 1975-ben bevezették az 500 márkás címletet Urho Kaleva Kekkonen (1900-1986) portréjával. Ennek az 500 márkásnak az érdekessége, hogy egy élő személy, Finnország akkor hivatalban lévő köztársasági elnöke került rá, s ez meglehetősen szokatlan eljárás a modern demokratikus világban. Az ötszázas hátoldalán Finnország címere mellett a kilenc történelmi finn tartomány címere szerepelt. 1976-ban új típusú 100-as, 1977-ben új 50-es, 1980-ban pedig új 10 márkás került forgalomba ugyanazon személyek portréjával, de más dizájnnal, a hátoldalukon az államcímerrel.http://banknote.ws/COLLECTION/countries/EUR/FIN/FIN-FIB.htm KépekNévértékMéretLeírásNyomtatási évekJegyzetElőlapHátlapElőlapHátlapkeretnélküli|130x130pxkeretnélküli|130x130px1 márka142 × 69 mmBúzakalászokFinnország címere19635 márkaFenyőágakkeretnélküli|130x130px10 márkaJuho Kusti Paasikivikeretnélküli|130x130pxkeretnélküli|130x130px1980keretnélküli|130x130px50 márkaKaarlo Juho Ståhlberg19631977100 márkaJohan Vilhelm Snellman1963keretnélküli|130x130px1976keretnélküli|130x130px500 márkaUrho KekkonenFinnország és kilenc történelmi tartomány címere1975

1986-os sorozat 1986-ban teljesen új, Erik Bruun (1926- ) tervezte széria debütált, ezen a korábbi márka bankjegyekről ismerős neves finnek képmásait is lecserélték más hírességekére. A 10, 20, 50 és a 100 márkáson szereplő személyek Finnország 1917 óta tartó függetlenségének, az 500 márkás az 1917 előtti orosz, illetve az 1000 márkás az 1809 előtti svéd fennhatóság időszakát idézte fel. A bankjegysorozat első tagját, a 10 márkás bankjegyet 1993-ban kivonták a forgalomból, és ugyanebben az évben ennek helyettesítésére bevezettél a 20 márkás bankjegyet. Az 1991-ben biztonságtechnikai szempontból felújították az 1986-os szériát. Az 50 és 100 márkás címletek többek között rejtett képpel és bújtatott fémszállal, még az 500 és 1000 márkások hologrammal és bújtatott fémszállal lettek ellátva (1986 Litt.A széria - azaz 1986-os második (1991-es) széria). Az eredetileg rejtett képes, bújtatott fémszálas 1993-as 20 márkás második, 1997-es (1993 Litt.A) kiadása szintén hologramot kapott, s színezése is egyszerűbb lett. Ezek a címletek ez első, 1986-os kibocsátáshoz képest már nem csak a hát-, hanem az előoldalukon is hordoztak svéd nyelvű feliratokat. Ugyan az 5000 márkás (840.94€) címletet is megterveztette a finn jegybank, de ennek bevezetésétől végül elálltak. Az ötezres előoldalára Mikael Agricola (1510-1557) reformátor, teológus, lelkész és nyelvész képmása került volna, a hátoldalára pedig a Turku-i katedrális.

Kép NévértékÉrtéke euróbanSzín LeírásElőlapHátlapElőlapHátlap145px10 márka10 markkaa 1,68 €kékPaavo Nurmi (1897–1973), olimpiai bajnok atlétaOlimpiai Stadion (Helsinki)145px20 márka20 markkaa 3,36 €kékVäinö Linna (1920–1992), szerző és íróTammerkoski145px50 márka50 markkaa 8,41 €barnaAlvar Aalto (1898–1976), építészFinnlandia csarnok145px100 márka100 markkaa 16,82 €zöldJean Sibelius (1865–1957), zeneszerzőHattyúk145px500 márka500 markkaa 84,09 €vörösElias Lönnrot (1802–1884), a Kalevala szerzőjeErdei túraútvonal145px1 000 márka1 000 markkaa 168,19 €kék/lilaAnders Chydenius (1729–1803), pap és államférfiKuninkaanportti kapuja a Suomenlinnaban

Érdekességek A finn papírpénzek különlegessége a hitelesítő aláírás változatok nemzetközi viszonylatban elképesztően magas száma, ez az 1963-as valutareform után is jellemző volt. Például az 1963-as típusú 10 márkást 1980-ig tartó kibocsátási időszaka alatt 155 különböző szignóváltozatban hozták forgalomba.

Jegyzetek

További információk Finn bankjegyek Képei Finn érmék Képei

Kategória:Történelmi pénznemek Kategória:Finnország gazdasága