thumb|A Monetáris Tanács tagjának eskütétele az Országházban A Monetáris Tanács a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfőbb döntéshozó szerve bizonyos törvényben meghatározott feladatok tekintetében, amelyek közül a legfontosabb a független jegybank kamatainak meghatározása az árstabilitás mint fő cél védelme érdekében.
Nevének rövidítése néha MPC, ami onnan ered, hogy az azonos feladatú testületek angol nyelvű megnevezése a világban sok helyen Monetary Policy Council, azaz "Monetáris Politikai Tanács".
Az MNB-kamatok meghatározásán keresztül a Tanácsnak jelentős szerepe van a gazdaságban, hiszen a jegybanki kamatok befolyásolják a forint árfolyamát és kevésbé közvetlen módon a kereskedelmi bankok hitel- és betéti kamatait. A Monetáris Tanács határozza meg az inflációs célokat, illetve a forint árfolyamrendszerét is, mindkettőt a kormánnyal közösen.
Jelenleg (2019 július) 9 tagú.
Működési rendje A Tanács a törvény szerint havonta legalább kétszer ülésezik. Az elmúlt években ezt többnyire előre bejelentett rendben tették és a kamatokról csak a havi második ülés döntött. Rendkívüli ülést az MNB alapszabálya szerint bármikor tarthat a testület: ezt az elnök hívja össze és vezeti le, de bármely tag kezdeményezheti. Rendkívüli ülésekre legutóbb a globális és hazai válság okozta piaci turbulenciák közepette, 2008 utolsó negyedévében, illetve 2009 februárjában került sor, ezeken kamatdöntések is születtek. (Októberben a Tanács 3 százalékponttal emelte kamatait.)
A tagok megbízatása hat évre szól. Ugyanilyen hosszú időszakra nevezik ki az MNB elnökét és alelnökeit is.
A testület akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak többsége jelen van. A 2004-ben elfogadott törvénymódosítás alapján 9-11 tagú (bár átmenetileg évekig 13 tagú volt).
A Monetáris Tanács álláspontját az elnök, vagy távollétében a Tanács elnökhelyettese kommunikálja nyilvánosan. Ugyanakkor semmi nem tiltja, hogy a tagok saját véleményüket nyilvánosan elmondják és ezt gyakran meg is teszik.
Az MNB kommunikációjának egyre nyíltabbá válásával 2005-től a Tanács havonta publikálja kamatdöntő üléseinek rövidített jegyzőkönyvét és azt is, melyik tag hogyan szavazott az ülésen.
A testület elnökhelyettesét évente, az év első ülésén a tagok választják. Az eddigiekben az elnökhelyettes mindig az MNB alelnöke volt.
Története A Monetáris Tanácsot a 2001. június 19-én elfogadott új jegybanktörvény hozta létre, amely növelte a jegybank függetlenségét és módosította döntéshozatali mechanizmusát.Közlemény a jegybanktörvényről MNB.hu Elődje, a jegybanktanács nem volt valódi döntéshozó szerv. A Monetáris Tanács szótöbbséggel hozza meg határozatait, szavazategyenlőség esetén az elnök (ha ő akadályoztatva van, akkor az elnökhelyettes) szava dönt.
A jegybanktörvény egyben az árstabilitás védelmét jelöli meg a jegybank fő céljaként - ezzel kötelezettségeket róva a Monetáris Tanácsra is. A törvény előírja a jegybank számára a kormány gazdaságpolitikájának támogatását, ha azzal nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját.
A törvénymódosítás A Tanács kezdetben a törvény szerint hét-kilenc tagú volt. A kilenc tagból öt volt MNB-alkalmazott (az elnök és négy alelnök) és négy "külső" tag.
2004 végén a frissen miniszterelnökké választott Gyurcsány Ferenc szocialista-szabaddemokrata kormánya (miután a koalíció évek óta rossz viszonyban állt Járai Zsigmond MNB-elnökkel) módosította a jegybanktörvényt, és arra hivatkozva, hogy a Monetáris Tanácsban szélesebb merítésű nézeteknek kellene képviseletet kapnia, négy külső taggal bővítette ki a Tanácsot és módosította tagjai kinevezésének szabályait.
A módosításokat a jegybanki függetlenségbe való beavatkozásként bírálták magyar és külföldi jegybanki vezetők, az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság. A kritikák nyomán az egyéni képviselők benyújtotta törvényjavaslatot több ponton módosították, de a Tanács kibővítése és a kinevezési szabályok módosítása változatlanul benne maradt a törvényben. A módosítás vezette be azt a szabályt is, amely szerint a Tanács tagjai, beleértve elnökét, és az MNB alelnökei megbízatásuk megszűnését követően három évig nem jelölhetők újra. Ez a szabály megakadályozta, hogy Járai és alelnökei terminusuk 2007-es lejárta után újrajelölhetőek legyenek (de azt is megakadályozta egyúttal, hogy Járai utódját a Tanács tagjai közül válasszák ki).
Kamatpolitika a bővítés után A miniszterelnök által kinevezett négy új tag érkezésétől sokan azt várták, hogy felgyorsítja a kormány által kívánatosnak tartott jegybanki kamatcsökkentéseket. 2005 márciusa és szeptembere közt a kamat kis lépésekben valóban mindössze 2,25 százalékponttal 6,0%-os mélypontra süllyedt, de különösebb viták nélkül, miközben a Tanács kommunikációja továbbra is az inflációs célok védelmére, mint sarokpontra épült. Ezután hosszú szünet következett, 2006 júniusáig, amikor a bank a kormány inflációgerjesztő költségvetési kiigazítási lépéseinek bejelentését követően emelni kezdte kamatait, és októberre 8,0%-ig jutott. Ezt a folyamatot és az azután eltelt időszakot 2007 márciusáig (az új jegybankelnök hivatalba lépéséig) már az erősödő viták kísérték, egyrészről a bank belső tagjai közt (akik az inflációs veszélyekre figyelmeztetve viszonylag magasabb kamatszint mellett érveltek), másrészről a gazdaság lelassulását kísérő inflációmérséklődést valószínűsítő új és régi belső tagok között.
Simor András és Karvalits Ferenc hivatalba lépésének idejére a pénzügyi piacokon több tényező, elsősorban a forint szárnyalása miatt a kamatcsökkentési várakozások erősödtek fel, a Tanács és a belépő belső tagok azonban új dilemmával néztek szembe. Kiderült, hogy a kormány korábban többször elutasította a Járai vezette MNB javaslatát a forint árfolyamsávjának eltörlésére, a forint erősödése azonban felerősítette a spekulációt, hogy az új elnök idején erre mégis sor kerül. Ez az árfolyamsáv elleni spekulációs támadás, kikényszerített kamatcsökkentések és az inflációcélzó rendszer háttérbe szorulásának veszélyét vetítette előre, bár a kormány és Simor erős jelzéseket tett, hogy az árfolyamsáv fennmarad.
Változások 2007 óta A Tanács ideiglenesen lett csak 13 tagú: a módosított törvény a létszámát 9-11 főben jelölte meg, ez a létszám azonban csak Járai és alelnökei megbízatásának lejártával alakul ki. A Tanács létszáma 2007 februárjában Szapáry György alelnök terminusának lejártával 12-re csökkent, márciusban Járait Simor András új jegybankelnök váltotta, áprilisban Szapáry helyére a frissen kinevezett Karvalits Ferenc került. Július elejére lejár Adamecz Péter és Auth Henrik alelnökök megbízatása is, így a Tanács létszáma 11-re csökken. (Helyettük végül csak egy új alelnököt neveztek ki a módosított törvény alapján, Király Júliát.)
E folyamat végére a külső és belső tagok aránya az előbbiek javára 9:2 lesz a döntéshozó testületben, ami a távozó Járai Zsigmond és az új elnök Simor András nyilatkozatai szerint szokatlan az európai gyakorlatban és nem optimális.
Simor április 19-én egy konferencián bejelentette: az MNB a döntéshozatal szakmaiságának biztosítása érdekében a jegybanktörvény módosítását fogja javasolni a kormánynak, amely egyrészt megengedné egynél több alelnök részvételét a Monetáris Tanácsban, másrészt hosszú távon (ahogy a jelenlegi tagok mandátuma lejár) 5-7 tagúra szűkítené a testületet.Nekiment a monetáris tanácsnak Simor! - Gyurcsány támogatja Portfolio.hu Ennek következtében lehetett a Tanács tagja Király Júlia.) A későbbiekben tovább csökkent a Tanács létszáma: Kádár Béla mandátuma lejárt, Kopits György és Oblath Gábor pedig 2009 tavaszán lemondtak, amikor az Országgyűlés az új Költségvetési Tanács tagjaivá választotta őket.
Jelenleg a Monetáris Tanács 9 tagú. Az MNB elnökén és a 3 alelnökén kívül 5 "külsős" taggal, akiknek a mandátuma 6 évre szól. Külső tagok: Gottfried Péter (2020-tól), Kardkovács Kolos (2016-tól), Kocziszky György (2011-től), Parragh Bianka (2017-től), Pleschinger Gyula (2013-tól).Megválasztották Gottfried Pétert a Monetáris Tanács új tagjának, Portfolio.hu, 2020. november 30.
Kinevezési szabályok A 2004-es jegybanktörvénymódosítás óta a kinevezési szabályok a következők: A Tanács tagjainak száma legalább 5, legfeljebb 11 fő. Az alelnökök száma legalább 2, legfeljebb 4 fő. Valamennyi tagot a köztársasági elnök nevezi ki. A Tanácsban részt vevő alelnökök személyére az elnök tesz javaslatot és a köztársasági elnök nevezi ki (további szabály ugyanakkor, hogy az MNB alelnökeinek kinevezését a miniszterelnök terjeszti a köztársasági elnök elé – egyetértése esetén. A külső tagok közül négy fő kinevezésére az MNB elnöke tesz javaslatot, de a köztársasági elnök elé terjesztéshez itt is szükség van a miniszterelnök egyetértésére. A többi tag kinevezésére a miniszterelnök tesz javaslatot a köztársasági elnöknek. Ki kell ugyan kérnie az MNB-elnökének véleményét, de a jegybanki elnöknek nincs vétójoga. Ha egy tag megbízatása megszűnik, akkor az őt eredetileg javasló hivatal viselője jogosult az új tag személyére javaslatot tenni.
Jelenlegi és egykori tagok A 2001. június 19-én létrehozott Monetáris Tanács tagjai kinevezésük időpontjával és időtartamával (a mandátum 6 évre szól, jegyzetben a kivételek):
+ A Monetáris Tanács jelenlegi tagjaiNévMandátumkezdeteMandátumvégePozícióJegyzetBanai Péter Benő2025. december 1.jelenlegalelnökBúza Éva2023. április 6.jelenlegDancsó József2025. június 23.jelenlegGottfried Péter2021. január 1.jelenlegKardkovács Kolos2016. szeptember 13.2022. szeptember 12.2022. szeptember 13.jelenlegKovács Zoltán2023. március 27.jelenlegKurali Zoltán2025. április 22.jelenlegalelnökMager Andrea2011. március 21. 2016. július 6.2025. március 5jelenlegPalotai Dániel2025. szeptember 1.jelenlegalelnökSipos-Tompa Levente2025. október 2.jelenlegalelnökVarga Mihály 2025. március 4.jelenlegelnök
+ A Monetáris Tanács egykori tagjaiNévMandátumkezdeteMandátumvégePozícióJegyzetAdamecz Péter 2001. július 2.2007. július 2.alelnökAuth Henrik2001. július 2.2007. július 2.alelnökBáger Gusztáv 2015. július 6.2020. december 31.Balog Ádám 2013. március 6.2015. július 22.alelnökBánfi Tamás2005. március 1.2011. március 1.Bihari Péter2005. március 1.2011. március 1.Bihari Vilmos2004. március 1.2010. március 1.Cinkotai János2011. március 22.2017. március 22.Csáki Csaba2005. március 1.2011. március 1.Gerhardt Ferenc2013. április 22.2019. április 22.alelnökHardy Ilona2004. március 1.2010. március 1.Járai Zsigmond 2001. március 2.2007. március 2.elnökKádár Béla1999. szeptember 1.2002. szeptember 1.2002. szeptember 24.2008. szeptember 24.Kandrács Csaba2013. szeptember 30.2015. július 6. alelnök2019. október 2.2025. október 2.Káró Tamás2001. szeptember 27.2003. november 19.Karvalits Ferenc 2007. március 27.2013. március 27.alelnökKirály Júlia 2007. július 3.2013. április 22.alelnökKocziszky György2011. április 5.2017. április 5.2017. április 6.2023. április 5.Kopits György2003. december 1.2009. február 16.Matolcsy György 2013. március 4.2019. március 3.elnök2019. március 4.2025. március 3.Nagy Márton 2015. szeptember 1.2020. május 28.alelnökNeményi Judit2005. március 1.2011. március 1.Oblath Gábor2001. március 1.2003. január2003. július 7.2009. február. 16.Parragh Bianka2017. március 23.2023. március 22.Patai Mihály 2019. április 22.2025. április 21.alelnökPleschinger Gyula 2013. március 5.2019. március 4.2019. március 5.2025. március 4.Simor András 2007. március 3.2013. március 3.elnökSzapáry György 2001. február 21.2007. február 21.alelnökRiecke Werner 1998. január 15.2004. január 15.alelnökVirág Barnabás2020. június 22.2025. november 21.alelnökWindisch László2013. október 2.2019. október 1.
További információk Az MNB honlapja a Monetáris Tanácsról
Jegyzetek
Kategória:Pénzügy Kategória:Magyarország gazdasága