Zórád Ernő (Balassagyarmat, 1911. október 16. – Budapest, 2004. április 8.) képregényrajzoló, festő, grafikus, illusztrátor, karikaturista, iparművész, a „Precíz Bohém”.

Önmagáról

Saját elmondása szerint a képregény műfaját eleinte utálta és lenézte, kényszerűségből kezdett vele foglalkozni; mégis, miután felismerte, hogy "a képregény az alkalmazott grafika lehető legnehezebb műfaja", annak talán legelismertebb és legnagyobb hatású hazai képviselőjévé vált, nagy szerepe volt a művészi értékű képregény kialakításában.

Élete és munkássága

Zórád felvidéki, elszegényedett középnemesi családból származott, Zórád Miklós és Wéber Kamilla gyermekeként született. Gyermekéveit a Hont vármegyei Dacsókeszin töltötte. Családjának 1921-ben, komoly anyagi gondok miatt el kellett hagynia a trianoni békediktátum alapján Csehszlovákiához került Dacsókeszit, és Budapestre költöztek, a Tabánba. Kiemelkedő rajztehetsége korán megmutatkozott, 1927 és 1929 között az Iparművészeti Iskolában tanult Haranghy Jenő tanítványaként. Évfolyamtársa volt Ehrenfeld MiklósMichel Gyarmathy (Gyarmathy Mihály) (1908-1996), magyar származású francia rendező, színházigazgató és Tóth Imre, akik később Michel Gyarmathy, illetve Amerigo Tot néven váltak ismertté. 1933. február 11-én Budapesten házasságot kötött az újpesti születésű Printz Ilonával, Printz Rezső és Péter Anna lányával.Bp. IV. ker. állami házassági akv. 63/1933. folyószám.

Zórád a második világháborúban a lovastüzérségnél szolgált Galíciában. A háború után kezdett a sajtóban dolgozni, először a Parragi György vezette Magyar Vasárnapnak, majd a Pesti Izének is rajzolt grafikákat, karikatúrákat. E lapok megszűnése után, 1951-ben került az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalathoz. 1957-től címlapokat rajzolt a Füles rejtvénymagazinnak. Első képregénye, a Karl May regényéből készült Winnetou 1957-ben jelent meg. Ezt a munkáját egyáltalán nem tartotta sokra (mint mondta, „minden utálatom meglátszott rajta”).

263px|bélyegkép|Az erőd című képregény egyik képkockája a Füles rejtvénymagazinból (a jelenetben Edit Nicharchos bemutatja Sorensennek az erődöt)

A következő évtizedekben számtalan képregényt rajzolt (főként Cs. Horváth Tibor szövegíróval), amelyek a kor szűkös lehetőségei miatt csaknem mind irodalmi művek adaptációi voltak és néhány oldalas fekete-fehér folytatásokban jelentek meg különböző magazinokban. A '70-es és '80-as években néhány munkája teljes füzetekben, akvarellel színezett, nagyalakú albumokban, egész oldalas festményekkel gazdagítva látott napvilágot (1975-ben a Winnetout is újrarajzolta); ezek a füzetek – jobbára szintén irodalmi adaptációk és történelmi képregények – ma a gyűjtők féltve őrzött kincsei. Zórád alkalmazta először 1970 körül a kollázstechnikát, ami védjegyévé vált: a korhangulat megteremtése érdekében metszeteket, fényképrészleteket helyezett el a rajzok között.

Rendkívüli grafikai tudása mellé széles körű műveltség párosult, ennek köszönhetően mindig hitelesen tudott megrajzolni letűnt korokat; a történelmi személyeket és helyszíneket igyekezett a legapróbb részletekig hűen visszaadni.Déli lap – Zórád Ernő (1911-2004) kiállítása Szegeden a Dugonics András Piarista GimnáziumbanZórád, Dickens és a Jó Öreg Cheshire Sajt - Bayer Antal blogja Vallotta, hogy egy képregényrajzolónak mindent tudni kell, minden tudományterületen jártasnak kell lenni ahhoz, hogy hitelesen mutathassa be a művének tárgyát. Olyan művész volt, aki nem leereszkedett a lenézett műfajhoz, hanem a képregényt emelte művészi színvonalra.

Zórád nem csak a képregényben alkotott maradandót, 1952-től kezdve számos diafilmet készített, magazinokat, könyveket illusztrált. Sok illusztrációt készített kedvenc írói, Krúdy Gyula, Mikszáth Kálmán és Móricz Zsigmond műveihez. Eredeti hivatásának, a festészetnek sosem fordított hátat, akvarelljeiből többször nyílt kiállítás (először 1947-ben Budapesten) itthon és külföldön egyaránt. Mesterien bánt a vízfestékkel, és annak fedőfestékes változatával, a gouache-sal. Legismertebb és talán legszebb képsorozatán az 1930-as években lebontott bohém Tabánt örökíti meg (a képeket évtizedekkel a városrész lebontása után, egykori vázlatai alapján és emlékezetből festette). Művei Balassagyarmaton és Ipolyságon a Városi Képtárban láthatók.

Zórád Ernő 2000-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, az I. kerületi önkormányzat a „Budavár Díszpolgára” címet adományozta neki.Elhunyt Zórád Ernő, a Tabán festője – Index.hu

Nagybátyja, Zórád Géza, ismert festő volt. Unokatestvérének, Zórád Eta (Etelka) költőnek több könyve is megjelent a két világháború között.Sághyné Zórád Eta: Vasárnap: versek (1938); összeáll. Saághyné Zórád Etelka, Vándoryné Kövér Ilona: Magyar asszonyok versei (1941); Saághyné Zórád Eta: Mesélj valamit: magyar mesegyűjtemény (1944)

Művei Színes képregények

Könyves király Utazás Plutóniába Pompeji utolsó napjai Névtelen vár Az időspirál Winnetou Visszatérés a Földre Titok a világ tetején Doktor Diagoras A titkos övezet rejtélye Az ezüstflotta kincse Hajdúk kapitánya Sztrogof Mihály A titokzatos automaták A Musgrave-szertartás Family Hotel VII. Emánuel Az utolsó mohikán A fekete marshall Huszárkaland

Könyvek, albumok Egy vándorfestő ifjúságai, 1911–1951; ill. a szerző; Héttorony, Bp., 1990 Visuall Kft.–kArton Karikatúra és Képregény Múzeum Alapítvány, Bp., 2003 Tabán, a háromszáz éves kártyavár; ill., szerk. Zórád Ernő; Pallas Stúdió, Bp., 1997 Krúdy világa. Zórád Ernő rajzaival; Pallas Stúdió, Bp., 1998 Pest-budai mozaik. Két háború között. Kor kép regény / Egy vándorfestő ifjúságai, 1911–1951; Dabas Jegyzet Kft., Dabas, 2000 Kalandozások egy régi fiákeren; ill. Zórád Ernő, szöveg, szerk. Verő László, tan. Köves Szilvia; Fekete Sas, Bp., 2001 Tabán. A lebontott romantika. Zórád Ernő képemlékei; szövegvál. Fazakas István, tan. Feledy Balázs; Fekete Sas, Bp., 2002

Fantasztikus történetek Kuczka Péter szerkesztésében, Zórád Ernő illusztrációival

Az aranybogár, Fazékember Vurdalak család – A Kísértethegy – Mimi – Nasi – Hojcsi legendájaOSZK - LibriVision - A Vurdalak család

Díjai, elismerései Balassagyarmat városa által alapított Horváth Endre-díj (1991)Horváth Endre Díjazottak A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2000) Tabánért emlékplakett (2000)PIMTabánért Alapítvány

Emlékezete Emléktábla Budapesten az I. kerületben, a Csap utca-Aladár utca sarki ház falán.

Jegyzetek

Források

Aki életre keltette Winnetout – Peterdi Pál interjúja Zórád Ernővel a Fülesben Istállófiú a Pegazuson – A Duna Televízió portréfilmje KÉPÍRÓ (16’) – Kertész Sándor és Fazekas Sándor Pamach portréfilmje

Kategória:Magyar grafikusok Kategória:Magyar képregényrajzolók Kategória:Magyar karikaturisták Kategória:Magyar festők Kategória:Balassagyarmatiak Kategória:1911-ben született személyek Kategória:2004-ben elhunyt személyek Kategória:A Füles vezetői, újságírói