bélyegkép|547x547px|Legfontosabb rokoni kapcsolatok vizuális ábrázolása. Rokonnak nevezzük azokat az embereket, akik egy családba tartoznak. A Magyar néprajzi lexikonMagyar néprajzi lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest 1977-1982 szerint az alábbi rokonsági típusokat különböztethetjük meg: Vérrokonság: leszármazás útján létrejött rokoni kapcsolat. A vérrokonságba nemcsak a vér szerinti rokonok, le- és felmenők, hanem az adoptáció (örökbefogadás) útján bekerültek is beleszámítanak. Házassági rokonság: házasság útján létrejövő rokoni kapcsolat, a házasság révén a két rokonsági csoport tagjai passzívan, elhatározásuktól függetlenül kerülnek rokoni kapcsolatba. Műrokonság: Nem vérrokon személyek szabad elhatározásukból a rokonsággal egyenértékű kapcsolata, amelyet valamilyen aktussal megerősítenek, az egész közösség tudomására hozzák s a kapcsolat konzekvenciáit viselik. A műrokonság nem azonos a házassági rokonsággal, nem érinti a két egyén rokonait (pl.: keresztszülőség/komaság, tejtestvérség, vértestvérség).

Jogi értelemben A jogi nyelv a rokon helyett főleg a közeli hozzátartozó kifejezést használja.

Rokoni viszonyok Az egy családból való embereket rokonsági fokuk alapján különböző nevekkel jelöljük. (Egyes elnevezéseknek több változata is van.) A rokonsági fokok és kapcsolatok az európai (nyugati) típusú társadalmakban általában az alábbiak szerint alakulnak.

Vérrokonság Egyenes ági: szülői rokonság (felmenői ág – apai ág, anyai ág): 1. fok: szülő: apa, anya (valakinek az apja, anyja; édesapa, édesanya; bizalmas: apu – valaki apukája, anyu – valaki anyukája; 2. fok: nagyszülő: nagyapa, nagyanya (bizalmas: nagypapa, papa, papi; erdélyi dialektusokban: tata; nagymama, mama, mami, nagyi) 3. fok: dédszülő: dédapa, dédanya (bizalmas: dédpapa, dédmama, dédi) 4. fok: ükszülő: ükapa, ükanya (bizalmas: ükpapa, ükmama) 5. fok: szépszülő: szépapa, szépanya (bizalmas: széppapa, szépmama) 6. foktól: ős, előd vagy felmenő: ősapa, ősanya

leszármazási rokonság (lemenői ág): 1. fok: gyermek: fiúgyerek, lánygyerek (valakinek a gyereke – fia, lánya) 2. fok: unoka: fiúunoka, lányunoka 3. fok: dédunoka: fiúdédunoka, lánydédunoka 4. fok: ükunoka: fiúükunoka, lányükunoka 5. fok: szépunoka: fiúszépunoka, lányszépunoka 6. foktól: leszármazott, utód vagy lemenő: fiúutód, lányutód

Oldalági: testvér: fiútestvér vagy fivér báty: valakinek az idősebb fiútestvére öcs: valakinek a fiatalabb fiútestvére lánytestvér vagy nővér (ez utóbbi ma már az idősebb lánytestvért jelenti) nővér vagy néne: valakinek az idősebb lánytestvére húg: valakinek a fiatalabb lánytestvére féltestvér: két vagy több valaki, akiknek egyik szülője megegyezik, a másik eltér unokaöcs, unokahúg: valaki testvérének a fia vagy lánya (régebben kisöcs, kishúg) unokatestvér: szülők testvérének gyermeke (unokafivér és unokanővér, illetve valaki unokabátyja, unokaöccse, unokanénje vagy unokahúga) másodunokatestvér vagy dédunokatestvér: nagyszülők testvérének unokája harmadunokatestvér vagy ükunokatestvér: dédszülők testvérének dédunokája negyedunokatestvér vagy szépunokatestvér: ükszülő testvérének ükunokája ötödunokatestvér: szépszülő testvérének szépunokája stb. nagybácsi (valaki nagybátyja vagy nagybácsikája): szülő fiútestvére nagynéni (valaki nagynénje vagy nagynénikéje): szülő lánytestvére (napjainkban a köznyelv a valamely szülő férfi testvérének feleségére is használja, de az ő helyes megnevezése az ángy) nagy-nagybácsi: valaki nagy-nagybátyja vagy nagy-nagybácsikája): nagyszülő fiútestvére nagy-nagynéni: valaki nagy-nagynénje vagy nagy-nagynénikéje): nagyszülő lánytestvére dédnagybácsi: valaki dédnagybátyja vagy dédnagybácsikája): dédszülő fiútestvére dédnagynéni: valaki dédnagynénje vagy dédnagynénikéje): dédszülő lánytestvére üknagybácsi: valaki üknagybátyja vagy üknagybácsikája): ükszülő fiútestvére üknagynéni: valaki üknagynénje vagy üknagynénikéje): ükszülő lánytestvére szépnagybácsi: valaki szépnagybátyja vagy szépnagybácsikája): szépszülő fiútestvére szépnagynéni: valaki szépnagynénje vagy szépnagynénikéje): szépszülő lánytestvére ősnagybácsi: valaki ősnagybátyja vagy ősnagybácsikája): ősszülő fiútestvére ősnagynéni: valaki ősnagynénje vagy ősnagynénikéje): ősszülő lánytestvére másodnagybácsi, unokabácsi vagy unokanagybácsi (valaki unokanagybátyja vagy unokanagybácsikája) szülő fiúunokatestvére másodnagynéni, unokanéni vagy unokanagynéni (valaki unokanagynénje vagy unokanagynénikéje): szülő lányunokatestvére harmadnagybácsi: szülő fiúmásodunokatestvére harmadnagynéni: szülő lánymásodunokatestvére másodunokaöcs, másodunokahúg: valaki unokatestvérének a fia vagy lánya harmadunokaöcs, harmadunokahúg: valaki másodunokatestvérének a fia vagy lánya

Szépapa vagy Szépanya

Ükapa vagy Ükanya

Dédapa vagy Dédanya _________________|_________________ / \ Nagyapa vagy Nagyapa vagy Nagyanya testvére (nagy-nagybácsi vagy nagy-nagynéni) Nagyanya | __________________|___________________ | / | \ Apa vagy Anya Nagybácsi Apa vagy Anya Nagynéni unokatestvére (ffi) | (nő) | | _____|______________ | | / \ Másodunokatestvér Unokatestvér ÉN Testvér (dédunokatestvér) (ffi vagy nő) | (férfi vagy nő) (ffi vagy nő) | _____|_____ | / \ Gyer(m)ek Unokaöcs* Unokahúg* (ffi vagy nő) (fiú) (lány)

| * – Az unokaöcs és unokahúg Unoka megnevezés kétértelmű lehet, (ffi vagy nő) mindkettő értelmezhető | unokatestvérként is.

Dédunoka (ffi vagy nő)

Ükunoka (ffi vagy nő)

Szépunoka (ffi vagy nő)

A régebbi könyvek olvasása során az itt leírtak nem feltétlenül igazak. Egy 1897-ben megjelent könyvben az ősök sora még így nézett ki: Apa – Nagyapa – Szépapa – Dédapa.Bárczay Oszkár: A heraldika kézikönyve. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1897.

Házassági rokonság A házasság során kialakuló rokoni viszonyok megnevezése:

férj, feleség sógor (eredetileg süv): lánytestvér férje, illetve a házastárs fiútestvére; tágabb értelemben valamely női vérrokonnak a férje sógornő: fiútestvér felesége, illetve a házastárs lánytestvére após (ipa vagy ipam): házastárs apja anyós (napa vagy napam): házastárs anyja nagyapós: házastárs nagyapja nagyanyós: házastárs nagyanyja nász (-uram), nászasszony: gyermekének az apósa, anyósa apatárs, anyatárs (Erdélyben): apósok és anyósok közti egyenes megszólítás (a nász szó helyett) meny: fiúgyermek felesége vő: lánygyermek férje vőtárs: két megházasodott leánygyermek férjei /Vas és Fejér megye/ menytárs: két megházasodott fiútestvér feleségei ángy (valaki ángya vagy ángyókája): valamely férfi vérrokonnak a felesége

Após Anyós (ffi) (nő) \_________/ _____________|_________________________ / | \ Nász oo Nászasszony ÉN oo Férj (ffi) vagy Sógor* Sógornő* (ffi) (nő) \ Feleség (nő) (ffi) (nő) \___________/ \_________/ | _____________|_____________ | / \ Meny oo Gyermek Gyermek oo Vő (nő) (ffi) (nő) (ffi)

oo – házasság jele * – A sógor és sógornő megnevezéseket a házastárs testvérének házastársára is szokás használni (pl.: a feleségem öccse a sógorom, de az ő feleségét is hívhatom sógornőmnek.

Műrokonság vagy álrokonság koma, komaasszony, komaúr, kománé: keresztszülő és szülők közti kapcsolat. mostohaszülő: szülő új házastársa mostohaapa vagy nevelőapa: valaki anyjának új férje mostohaanya vagy nevelőanya: valaki apjának új felesége

Terjengős megjelölések Gyakori fogalmazás a nagyapa, nagypapa, nagyanya, nagymama mintájára a dédnagyapa, dédnagypapa, üknagyapa, üknagypapa, szépnagyapa, szépnagypapa, dédnagyanya, dédnagymama, üknagyanya, üknagymama, szépnagyanya, szépnagymama kifejezés, talán a német Großmutter és Urgroßmutter, illetve az angol grandmother és great-grandmother kifejezések hatására. Ezeket a szavakat egyesek helytelenítik.

Források

További információk Szegedi László: Általános genealógia. Budapest, 2015 (DVD) A Pallas nagy lexikona

Kategória:Kulturális antropológia Kategória:Genealógia Kategória:Családjog Kategória:Szociológiai fogalmak