Berzék község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.
Fekvése A Hernád bal partján fekszik, Miskolctól mintegy 20 kilométerre délkeletre. A két legközelebbi település Bőcs 3 kilométerre északra és Sajóhídvég 3 kilométerre délre. A legközelebbi városok Miskolc északnyugatra és Tiszaújváros délkeletre, mindkettő kb. 20 kilométerre.
Megközelítése Csak közúton, a 3607-esen, Sajóhídvég vagy Bőcs érintésével érhető el.
Nevének eredete Nevét egyesek a magyarok ősétől, Bendegúztól eredeztetik, mások szerint viszont a Berek nevet viselte egykor a község, mivel a környék csupa erdőség volt.
Története Az Árpád-kori települést az 1208-as Váradi regestrum Bezegu néven említi. A muhi csata idején itt állomásoztak a tatár hordák.
A református templom huszita eredetű, de a 18. századi átalakításkor gótikus és barokk stíluselemeket kapott. A zsindelytetős harangláb 1839 óta áll a falu központjában. 1880–1882 között ismét felújították mindkét épületet.
Az idők során számos nemesi család birtokolta a községet, többek között a Fáy, a Strumann, a Malonyai, a Csanády, a Drasóczky, és a Potoczky család is.
A Potoczkyak családi kúriájában működik ma a Polgármesteri Hivatal.
A faluban telepedett le Perczel Olivér, akinek nagyapja, Perczel Mór a pákozdi csata vitéz tábornoka volt.
Az 1950-es megyerendezés előtt Zemplén vármegye Szerencsi járásához tartozott a község.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Jávorszki Imréné (független) 1994–1998: Jávorszki Imréné (független) 1998–2002: Jávorszki Imréné (független) 2002–2006: Jávorszki Imréné (független) 2006–2010: Farkas László (független) 2010–2014: Farkas László (független) 2014–2019: Farkas László (független) 2019–2024: Sebő Gábor (független) 2024– : Sebő Gábor (független)
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a településen a lakosság 87%-a magyar, 13%-a cigány származásúnak vallotta magát.Népszámlálás 2001 – 4. Nemzetiségi kötődés – Központi Statisztikai Hivatal
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,4%-a magyarnak, 9,6% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,6%, református 21,5%, görögkatolikus 5,7%, felekezeten kívüli 6,5% (16,5% nem válaszolt).
2022-ben a lakosság 90,4%-a vallotta magát magyarnak, 3,3% cigánynak, 0,1-0,1% németnek, románnak és ruszinnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27,8% volt római katolikus, 13,7% református, 3,6% görögkatolikus, 1,2% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 6,9% felekezeten kívüli (46,1% nem válaszolt).Berzék Helységnévtár
Látnivalók Perczel-kúria: 18. századi, klasszicista stílusú Potoczky-udvarház: 19. századi, klasszicista stílusú Református templom
Jegyzetek
További információk
Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései Kategória:Zemplén vármegye települései