Magyarország területéről eddig nyolc helyszín került fel a világörökségi listára, tizenegy helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre. 250px Hollókő 1987 Kulturális (V) Védett terület: 144,5 ha, hivatkozás: 401A Budapesttől körülbelül 100 kilométerre, a Cserhát hegységben fekvő Hollókő máig őrzi középkori jellegét. Az egyutcás falu 126 házán és mezőgazdasági épületén látható milyen volt egy hagyományos közép-európai falu a 20. századi agrárforradalom előtt. A családok első generációi az út két oldalán telepedtek le, a következő generációk a parcellák hátsó végében építették fel házaikat. A lakóházak stílusában és építési módjában felismerhetőek a palóc hagyományok, utcafrontjuk oromzatos, utcai és udvari oldalukon tornáccal. A lakosok nem tartották be a fával való építkezés 1783-as tilalmát, ezért többször is tűzvész pusztított a településen. Ezek utána házakat hagyományos módszerekkel építették újjá. A falu közepén áll a fazsindellyel fedett katolikus templom. A település tövében épült 13. századi vár a 18. században elpusztult, azóta romos állapotban van. A falu házainak többsége ma is lakott, az egyikben alakították ki a falumúzeumot. 250px Budapest 1987, kiterjesztés: 2002 Kulturális (II)(IV) Védett terület: 473,3 ha, puffer zóna: 493,8 ha, hivatkozás: 400Budapest a világ egyik legszebb panorámáját nyújtó városa. A világörökségi helyszínhez a budai Várnegyed, a Duna két partja és az Andrássy út tartozik. A Várnegyed keskeny utcáiban gótikus és reneszánsz elemeket magukba foglaló házak láthatók. A Szentháromság téren áll a Mátyás-templom, amit 1250-ben kezdtek építeni. A Duna hídjai közül a legrégebbi és legismertebb a Lánchíd, amit 1839 és 1849 között építettek. Buda és Pest egyesítésének jelképe lett, ami 1873-ban vált hivatalossá. A Magyar Tudományos Akadémia megalapításával és a Parlament megépítésével az Osztrák-Magyar Monarchia második fővárosának jelentősége megnőtt. A ma városközpontban lévő Andrássy út egy akkor még szabályozatlan külvárosi területen épült ki átalakítva a környék városszerkezetét. 1893-96 között megépült a kontinentális Európa első földalattija ami további épületek létrehozásához vezetett. 250px Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai és közös világörökségi helyszíne 1995, kiterjesztés: 2000Természeti(VIII) Védett terület: 56 650,6 ha, puffer zóna: 86 797,30 ha, hivatkozás: 725Az Aggteleki- és Szlovák-karszt barlangjai Magyarország és Szlovákia közös világörökségi helyszíne. A két ország határvidékén található kiterjedt területen eddig 712 barlangot tártak fel. A jellegzetes mérsékelt övi karsztrendszerben egy jéggel teli szakadék is található ami, tengerszint feletti magasságát figyelembe véve egyedülálló Európában. A barlangban nagyméretű sztalaktitok és sztalagmitok alakultak ki és több tízmillió év történetét lehet a helyszínen tanulmányozni. Megkövült állatmaradványok (fosszíliák) is előkerültek, és a barlangokban lakó kőkori emberekről is találtak bizonyítékokat. A barlangrendszer egy része látogatható, legfőbb látványosság a Baradla-barlang hatalmas álló és függő cseppköveivel. A második legnagyobb (Béke) barlangot 1965-ben gyógybarlanggá nyilvánították, légzőszervi megbetegedésben szenvedőket gyógyítanak benne. A Szlovák-karszt egyik látványos eleme a Dévényfalvi Szabadság-barlang. 250px Pannonhalmi Bencés Főapátság 1996 Kulturális (IV)(VI) Védett terület: 47,4 ha, hivatkozás: 758A bencések által épített hajdani Szent Márton-monostor volt az egyik legjelentősebb központ ahonnan a kereszténység elterjedt Magyarországon. A szerzetesek 996-ban jelentek meg a dombvidéken, a monostor alapítása Géza fejedelemhez köthető, majd I. (Szent) István főapátsági rangra emelte. A ma is látható templom a harmadik ezen a helyen, legrégebbi megmaradt eleme a két korábbi épület romjaira emelt, 1255-ben felszentelt társkáptalani templom. Feltételezhető, hogy a kórus alatti kripta is a korábbi templom alapjaira épült. Az épületegyüttesben számos román és gótikus stílusú műalkotás látható. 1472-ben az uralkodó tulajdonában került és elkezdték felújítani, ekkor épült a késő gótikus kerengő is. Később a kolostor egy tűzvészben károsodott, majd 1594-ben a törökök elfoglalták. A szerzetesek 1638-as visszatérése után épültek az apátság barokk stílusú részei, köztük a refektórium. A 19. század első felében klasszicista stílusban átépítették az apátság egyes részeit, ekkor készült el az 55 méter magas nyugati torony és a könyvtár díszterme, ahol értékes kéziratokat és ősnyomtatványokat is őriznek. Az épületegyüttesben jelenleg is élnek szerzetesek akik egy iskolát is működtetnek. 250px Hortobágyi Nemzeti Park 1999 Kulturális (IV)(V) Védett terület: 74 820 ha, puffer zóna: 199 380 ha, hivatkozás: 474A kelet-magyarországi Hortobágy pusztája Európa legnagyobb egybefüggő természetes füves térsége. Mielőtt a mongolok és később a törökök felégették az itteni falvakat erdős térség volt, majd a visszatelepülők állatai letarolták a növényzetet, így alakult ki mai képe. Az 1973-ban létrehozott Hortobágy Nemzeti Parkhoz a pusztán kívül hozzátartozik a Nagykunság egy jelentős része is. A területen hagyományos állattartást és legeltetést folytatnak, és olyan ősi magyar állatfajtákat tartanak mint a szürke marha. A vízfolyások miatt már a 13. században kőhidakat építettek a pusztában, a hidak közül leghíresebb a kilenclyukú híd. A Puszta másik jellegzetes épülettípusa a csárda, ezek a 18. és a 19. században épültek. Ezek a fogadók általában két egymással szemben álló földszintes épületből állnak, amelyben kocsmák, vendégszobák és istállók is voltak. A nemzeti park gondoskodik a puszta egyedi jellegzetességeinek és hagyományainak megőrzéséről. 250px Pécsi ókeresztény sírkamrák 2000 Kulturális (III)(IV) Védett terület: 3,76 ha, puffer zóna: 4,87 ha, hivatkozás: 853Pannóniában, az egykori római provinciában alapított Sopianae – a mai Pécs – városának 4. századi ókeresztény közössége temetőjében kápolnát, sírkamrákat és épített sírokat is épített. A késő római temető a mai belváros északnyugati részén a székesegyház környékén található. A sírépítmények többsége eredetileg a föld fölött volt. A temetőt már a 18. század végén ismerték, a leghíresebb, az I. számú Péter-Pál sírkamrát 1782-ben fedezték fel a dongaboltozatán tökéletesen fennmaradt festményekkel. A kétszintes kamra festményein Péter és Pál apostol, Mária, József, Noé, valamint Ádám és Éva látható. Jelentős a II. számú, úgynevezett Korsós sírkamra is, ahol egy falfülkében az oltáriszentség megjelenítéseként is értelmezhető kancsó és pohár látható. Ezen kívül fontos építészeti lelet még két kápolna maradványa, ebből az egyik az 5-6. századra datálható. A kétszintes épületeknek kettős funkciójuk volt, egyszerre voltak temetkezési helyek és kápolnák ahol a szertartásokat végezték. Az ókeresztény sírkamrák közül három látogatható. 250px Fertő-táj és közös világörökségi helyszíne2001 Kulturális (V) Védett terület: 68 369 ha, puffer zóna: 6 347 ha, hivatkozás: 772A Fertő-táj Magyarország és Ausztria közös világörökségi helyszíne. A tó nyugati partját szegélyező dombok a Soproni-hegység nyúlványai, de földtanilag a Kisalföldhöz tartoznak. Kétharmada Ausztriához, többi része Magyarországhoz tartozik. Az Adriát a Baltikummal összekötő kereskedelmi út mellett fekszik, ezért már 8000 évvel ezelőtt is kultúrák találkozási helye volt. Magyar oldalon a Fertő–Hanság Nemzeti Park és a fertődi Esterházy-kastély áll védelem alatt, míg osztrák oldalról több község mellett a Neusiedler és Seewinkel park tartoznak a helyszínhez. A tó körüli erdőirtás és lecsapolás után a gazdasági hasznosítás ellenére is sikerült a természetes élőhelyek megóvása. Az enyhén sós tavat teljes partvonalán nádas veszi körül, a körülötte lévő ingovány helyenként 3 kilométer széles. A korábbi korok emlékét régészeti lelőhelyek, ókori szentélyek maradványai, szőlőskertek és kastélyok őrzik. A falvakat a középkori szabad városok építészeti stílusában hozták létre. A tó halállománya gazdag, a különböző klímahatások következtében nemcsak a földrajzi, hanem állat-, és növényföldrajzi határok is találkoznak. A tó és a közvetlen környéke Közép-Európa legnagyobb madárrezervátuma. Számos költözőmadár fő vonulási útjában – pihenőhelyként – funkciónál. Többek között a szürke, vörös és kanalasgém, a nyári lúd, a vöcsök, a barna- és a rétihéja, a kis és a nagy kócsag fészkel itt. 250px Tokaji borvidék 2002 Kulturális (III)(V) Védett terület: 13 255 ha, puffer zóna: 74 879 ha, hivatkozás: 1063A Zempléni-hegység lábánál fekvő Tokaj-hegyaljai borvidék szőlősök, gazdaságok, kisvárosok, borospincék bonyolult rendszerével jól illusztrálja a híres bor készítési folyamatát. Tokaj települést a 11. században alapították, neve török eredetű és szőlőt jelent. A híres tokaji aszút a török hódoltság idején kezdték előállítani és erről a termékről lett a térség világhírű. A szőlőtermelés és a borkészítés a kezdetektől fogva meghatározta a térség településszerkezetét, legjellegzetesebb építményei a borospincék. Kétféle típusú pincét alakítottak ki, az ásottat és a boltíveset. Némelyik közülük többszintes, labirintusszerű. A sátoraljaújhelyi Ungvári pince például 27, több szinten kialakított, egymáshoz kapcsolódó pincéből áll. A tokaji bort jellemzően furmintszőlőből készítik, minőségi jellemzőit szigorú szabályok írják elő. A Tisza folyó partján álló Tokaj városának hangulatos történelmi központja is figyelemre méltó.

Elhelyezkedésük

Javasolt helyszínek A Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága dönt arról, hogy a hozzá beérkezett javaslatok alapján mely helyszíneket tartja esélyesnek és érdemesnek egy valamikori felvételre a világörökségi listára. A következő helyszínek szerepelnek a magyar várományosi listán: NévKépTípusKritériumÉvLink Magyarországi tájházhálózat 150px Kulturális II, III, VI 2017 Visegrád, Esztergom királyi székhelyek és a pilisi királyi erdő 150px Kulturális I, III, IV, V 2017 A Felső-Tisza-vidék fa harangtornyai 80px Kulturális II, III, IV 2017 Balaton-felvidék kultúrtáj 150px Vegyes IV, V, VII 2017 A római limes magyarországi szakaszai 150px Kulturális II, III, IV 2009 Lechner Ödön független premodern építészete 150px Kulturális I, II, III, IV2008 Komáromi erődrendszer 150px Kulturális I, II, IV, V2007 Mezőhegyesi Ménesbirtok 150px Kulturális III, IV 2000 Ipolytarnóci ősmaradványok 150px Természeti VII, VIII 2000 Esztergomi vár 150px Kulturális - 1993 A budai termál karsztrendszer barlangjai 150px Természeti VIII 1993

Megjegyzés A római limes magyarországi szakaszai – A több ország nemzetközi együttműködésében előkészített javaslatot 2019 májusában, közvetlenül az elfogadás előtt a magyar kormány olyan módon módosította, ami előre láthatóan a jelölés elutasításához vezetett, és így visszavonással ért fel.Elúszott a dunai limes világörökségi címe, mert a kormánynak más tervei vannak Aquincummal A helyszín ennek ellenére továbbra is szerepel az UNESCO hivatalos listáján. Jegyzetek

Források

Magyarország az UNESCO világörökség oldalán Magyarország javaslati listája az UNESCO honlapján

Kategória:Világörökségi helyszínek országok szerint