Habsburg–Lotaringiai Rainer József (ismert ragadványnevén az idősebb Rainer, , ; Pisa, 1783. szeptember 30. – Bolzano, 1853. január 16.), a Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főherceg, I. Péter Lipót toscanai nagyherceg (későbbi német-római császár) és Spanyolországi Mária Lujza gyermeke, aki az osztrák Császári-Királyi Hadsereg (Kaiserlich-Königliche Armee) táborszernagya (k.k. Feldzeugmeister) valamint a Lombard–Velencei Királyság alkirálya.

Savoyai Mária Erzsébet carignanói hercegnővel kötött házasságából származó gyermekei között olyan személyek vannak mint Mária Adelheid szárd–piemonti királyné, továbbá Ifjabb Rainer Ferdinánd a birodalmi Minisztertanács Elnöke, valamint több osztrák k. u. k. altábornagy, Lipót Lajos, Ernő, Zsigmond és Henrik főhercegek.

Élete Származása, testvérei 65px|balra Rainer főherceg 1783. szeptember 30-án született Pisában, a Toszkánai Nagyhercegség területén.

Édesapja a Habsburg–Lotaringiai-házból való Lipót toszkánai nagyherceg (1747–1792), a későbbi II. Lipót német-római császár, magyar és cseh király, édesanyja a Bourbon-házból való Mária Ludovika spanyol infánsnő (María Luisa de España, 1745–1792), később német-római császárné volt.

Rainer főherceg az uralkodópár 16 gyermeke közül tizennegyedikként született. A felnőttkort megérő testvérek: Mária Terézia Jozefa főhercegnő (1767–1827), aki I. Antal szász királyhoz ment feleségül. Ferenc József Károly főherceg (1768–1835), a későbbi II. Ferenc német-római császár, I. Ferenc néven osztrák császár, magyar és cseh király. Ferdinánd József János főherceg (1769–1824), később III. Ferdinánd néven Toszkána nagyhercege. Mária Anna Ferdinanda főhercegnő (1770–1809), a prágai Szent Teréz apácakolostor főapátnője. Károly főherceg (1771–1847) tábornagy, Teschen hercege, Napóleon legyőzője az asperni csatában. Sándor Lipót főherceg (1772–1795), 1790-től haláláig Magyarország nádora. József Antal János főherceg (1776–1847), 1795-től haláláig Magyarország nádora (József nádor). Mária Klementina főhercegnő (Maria Klementine von Österreich, 1777–1801), aki Ferenc nápoly–szicíliai trónörököshöz ment feleségül. Antal Viktor főherceg (1779–1835), Köln püspöke, 1816–1828-ig a Német Lovagrend Nagymestere. János főherceg (1782–1859) tábornagy, a „stájer herceg”. Rainer József főherceg (1783–1853) tábornagy, a Lombard–Velencei Királyság alkirálya. Lajos főherceg (1784–1864) tábornagy, 1836–1848-ig az Államkonferencia vezetője. Rudolf főherceg (1788–1831) bíboros, Olmütz hercegérseke, Beethoven mecénása.

bélyegkép|jobbra|250px|A Lombard–Velencei Királyság.

Pályafutása Rainer főherceg gyermekéveit a firenzei nagyhercegi udvarban töltötte. Hétéves volt, amikor 1790-ben apja megörökölte a császári trónt, és a család Bécsbe költözött. 1792-ben kilencévesen mindkét szülőjét elveszítette, három hónapon belül. Rainer főherceg elsőszülött bátyja, a 24 éves Ferenc lett az uralkodó (II. Ferenc néven német-római, 1804-től I. Ferenc néven osztrák császár).

Rainer főherceget 25 éves korában, 1818. január 3-án császári bátyja, I. Ferenc kinevezte az Osztrák Császársághoz kapcsolt Lombard–Velencei Királyság (Regno Lombardo-Veneto) alkirályává. Ezt az államot a napóleoni háborúkat lezáró bécsi kongresszus alkotta 1815-ben, Lombardia és Veneto (a volt Velencei Köztársaság) tartományok összekapcsolásával. Az állam perszonálunióban állt Ausztriával, uralkodója a mindenkori osztrák császár volt, akit az alkirály és a főkormányzó képviselt. Rainer főherceg 1848-ig látta el az alkirályi tisztséget. Az alkirályi tisztség nem jelentett sok államigazgatási kötelezettséget. A milánói királyi udvarban Rainer főhercegnek és Mária Erzsébet főhercegnének főleg protokolláris feladataik voltak.

Az itáliai forradalom előestéjén Rainer főherceg, Spaur főkormányzóval együtt 1848. január 18-án elhagyta Lombardiát, Bécsbe utazott jelentéstételre. Radetzky tábornagy, aki 1831 óta az itáliai császári csapatok főparancsnoka volt, úgy értékelte, hogy az olasz nemzeti lázongás a főherceg liberalizmusa, túlzott engedékenysége miatt növekedhetett olyan mértékűre, hogy leverésükre császári csapatok bevetése válhat szükségessé. 1848 májusától Radetzky katonai kormányzó gyakorolta a teljhatalmat a két tartományban, Rainer főherceg már nem is térhetett vissza állomáshelyére. A milánói és monzai királyi paloták üresen álltak 1857 szeptemberéig, az új alkirály, Ferdinánd Miksa főherceg megérkezesééig (akit 1859-ben szintén túlzottnak minősített liberalizmusa miatt hívtak vissza).

1848 márciusában Rainer főherceg családjával együtt Tirolba költözött. A dél-tiroli Bozenben (ma: Bolzano, Olaszország) halt meg 1853. január 16-án, 70 éves korában. Özvegye három évvel élte őt túl. Mindkettőjüket a bolzanói székesegyház (Dom Maria Himmelfahrt) kriptájában temették el.

thumb|right|Felesége, Mária Erzsébet carignanói hercegnő bélyegkép|jobbra|Rainer József főherceg, 1840 körül

Házassága, utódai Rainer főherceg 1820. május 28-án Prágában feleségül vette Savoyai Mária Erzsébet carignanói hercegnőt (Maria Elisabetta di Savoia-Carignano, 1800–1856), Károly Emánuel Ferdinánd carignanói herceg (Carlo Emanuele Ferdinando di Savoia-Carignano, 1770–1800) és Mária Krisztina szász–kurlandi hercegnő (Marie Christine von Sachsen, Herzogin von Kurland, 1779–1851) leányát. Nyolc gyermekük született:

Mária Karolina Auguszta főhercegnő (1821–1844), nem ment férjhez, fiatalon meghalt. Habsburg–Lotaringiai Adelheid szárd–piemonti királyné (1822–1855), aki 1842-ben feleségül ment unokafivéréhez, II. Viktor Emánuel carignanói herceghez (1820–1878), aki 1849-ben szárd–piemonti király, 1861-ben Olaszország első királya lett, II. Viktor Emánuel néven. Ezt viszont a felesége, aki Maria Adelaida néven lett Szardínia királynéja, már nem érhette meg. Az ő révén Rainer főherceg az egész olasz királyi ház egyik őse lett. Lipót (Leopoldo) Lajos Maria Ferenc főherceg (1823–1898) altábornagy, altengernagy, nem nősült meg. Ernő (Ernesto) Károly Félix főherceg (1824–1899) altábornagy. Zsigmond (Sigismondo) Lipót Rainer (1826–1891) altábornagy, nem nősült meg. Rainer (Ranieri) Ferdinánd Mária főherceg (1827–1913) altábornagy, a Birodalmi Tanács (Reichsrat) elnöke, aki Mária Karolina Lujza Krisztina főhercegnőt (1825–1915) vette feleségül. Henrik (Enrico) Antal Mária főherceg (1828–1891), aki a polgári származású Leopoldine Hofmannt, a későbbi Waideck bárónőt vette feleségül (morganatikus házasságban). Miksa (Massimiliano) Károly Mária főherceg (1830–1839), gyermekként meghalt.

Rainer főherceg sógora, Mária Erzsébet hercegnő bátyja Károly Albert Amadé savoya–carignanói herceg (Carlo Alberto Amadeo di Savoia-Carignano, 1798–1849) volt, aki 1831–1849-ig Károly Albert néven a Szárd–Piemonti Királyság uralkodója lett.

További információk Életrajzi, családi adatok (The Peerage) Életrajzi, családi adatai (Geneanet.org) Címszava a Deutsche biographische Enzyklopädie (DBE) online változatában Bolzano történelmi városközpont, a Maria Himmelfahrt székesegyházzal

Források

A.J.P. Taylor: A Habsburg Monarchia (The Habsburg Monarchy) 1809-1918, Scolar, Budapest, 2003, Constantin von Wurzbach (szerk): Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich. Dennis Mack Smith: Storia d'Italia, Editori Laterza, Róma–Bari, 2000 Silvio Bertoldi: Il re che fece l'Italia: Vita di Vittorio Emanuele II di Savoia, Rizzoli, Milánó, 2002 Dennis Mack Smith: Vittorio Emanuele II, Mondadori, Milánó, 1995

! colspan="3" style="background: #FFFF00; color: #000000" | |- | colspan="3" |Habsburg–Lotaringiai Rainer JózsefHabsburg–Lotaringiai-házSzületett: 1783. szeptember 30. Elhunyt: 1853. január 16. |- ! colspan="3" style="background: #ACE777; color: #000000" |

Rainer József Kategória:Osztrák katonák Kategória:19. századi katonák Kategória:Ausztriai politikusok Kategória:Olasz történelmi személyek Kategória:1783-ban született személyek Kategória:1853-ban elhunyt személyek Kategória:Pisaiak Kategória:Az Osztrák Császári Vaskorona-rend lovagjai