Ľudovít Štúr (a maga korában Ludevít Velislav Štúr) magyarul Stúr Lajos (Zayugróc, 1815. október 28. – Modor, 1856. január 12.) a szlovák nemzeti mozgalom vezetője, a szlovák irodalmi nyelv megteremtője, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ellen harcoló szlovák önkéntes résztvevőinek toborzója, egy, a Magyar Királyság országgyűlésében is részt vevő politikus, költő, író, újságíró, tanár, filozófus és nyelvész volt. Dalai politikailag jelentősebbek, mint költészeti szempontból.
Életpályája 1815-ben született Štúr Sámuel és Mihalecz Anna gyermekeként Zayugrócon.Keresztelése bejegyezve a zayugróci ágostai hitvallású evangélikus keresztelési anyakönyvben. 1827 és 1829 között Győrött tanult. 1836–1838-ban és 1840–1843-ban a pozsonyi evangélikus kollégiumban folytatta tanulmányait, a teológiát Halléban végezte. 1841-ben a Pozsonyi Evangélikus Líceumban Juraj Palkovič szláv nyelvtanárt helyettesítette; azonban már itt megkezdett nemzeti függetlenségi agitációiért többszörös vizsgálat után kénytelen volt ezen állást elhagyni. Neheztelésének röpiratokban adott kifejezést, egyúttal az augsburgi Allgemeine Zeitungban szenvedélyes hangon támadta az elnyomó politikát.
1845-ben a bécsi kormánytól nyert engedéllyel megindította a Slovenskje Narodné Noviny című politikai napilapot, szépirodalmi melléklappal, az Orol Tatransky-val; ezekben a magyar elnyomás ellen tiltakozott és az addig használt Bernolák-féle cseh-szlovák nyelvvel szakítva, a később használt szlovák irodalmi nyelven (liptó–túróc–zólyomi nyelvjárással), azt megalapítva kezdett írni.
Országgyűlési képviselősége 1847-ben kezdődött, egy évig vett részt a parlament munkájában, ahol 5 jelentős beszédet mondott. Az 1848–49-es forradalom idején belekezdett a szlovák követelések ismertetésébe (többek között autonómia a szlovákoknak Magyarországon belül, jobbágyság eltörlése, stb.), megszervezte a magyar uralom elleni szlovák felkelést, de nem járt sikerrel, 1849-ben a magyar forradalommal együtt lényegében a szlovák is elbukott, ugyanis ekkor a Habsburgoknak már nem volt szüksége a szlovákok segítségére.
Ezután visszaköltözött szüleihez Zayugrócra, ahol az irodalomnak szentelte életét (1850–1856). 1856-ban Modoron vadászbaleset következtében meghalt. Modoron temették el.
A szlovák történelem nemzeti narratívájának központi figurája lett. Többek között ennek köszönhető, hogy a jelenlegi történelmi szemlélet egyoldalúan a szlovák felkelés szemszögéből tekint az 1848–1849-es szabadságharc eseményeire, annak ellenére, hogy Ľudovít Štúr az országgyűlésben maga is a nép jogaiért és gazdasági felemeléséért küzdött, majd társaival mégis a császár oldalán harcolt a magyar reformok ellen.
Emlékezete
Párkányt a csehszlovák kormány 1948-ban Ľudovít Štúr után nevezte át (Štúrovo) Számos intézmény és közterület viseli nevét, számos művészi ábrázolás (szobor, festmény) fő alakja, vagy témája Arcképe látható volt a szlovák 500 koronás bankjegyen Róla nevezték el a 3393 Štúr kisbolygót
Művei
Klagen und Beschwerden der Slovaken wider die Uebergriffe der Magyaren. Leipzig, 1844 Das neunzehnte Jahrhundert und der Magyarismus. Leipzig, 1845 Nárečja Slovenskuo alebo potreba písaňja v tomto nárečí, 1846 Nauka reči Slovenskej, 1846 Das Slawenthum und die Welt der Zukunft, 1851 (Slavjanstvo i mir buduščego. 1867) O národních písních a pověstech plemen slovanských. Praha, 1853 (A szláv törzsek népdalairól és mondáiról) Spěvy a písne. Pozsony, 1853 (Énekek és dalok)
1845–1848 között kiadta az Orol Tatránski című lapot Pozsonyban.
Jegyzetek
Források
Irodalom Vladimír Matula (red.) 1956 Ľudovít Štúr – Život a dielo (1815–1856). Zborník materiálov z konferencie Historického ústavu Slovenskej akadémie vied., Bratislava J. Dubnický 1958: Ľudovít Štúr – ako národný buditeľ, ideológ a politik (1815–1856), Sborník Filozofickej Fakulty Univerzity Komenského – Historica IX, 115-126. Demmel József: A szlovák nemzet születése. Ľudovít Štúr és a szlovák társadalom a 19. századi Magyarországon; Kalligram, Pozsony, 2011 Az ismeretlen Ľudovít Štúr. Magyar tanulmányok a legnagyobb szlovákról; szerk. Demmel József; Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete, Békéscsaba, 2016 (Kor/ridor könyvek)
Kategória:Szlovák költők, írók Kategória:Szlovák nyelvészek Kategória:Szlovákiai politikusok Kategória:Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc fontosabb alakjai Kategória:Vadászbalesetben elhunyt személyek Kategória:1815-ben született személyek Kategória:1856-ban elhunyt személyek Kategória:Modoriak Kategória:Zayugróciak Kategória:Országgyűlési követek