Egyesült Arab Emírségek

Az Egyesült Arab Emírségek (vagy Egyesült Arab Emirátusok, gyakran csak Arab Emírségek vagy Egyesült Emírségek, rövidítve magyarul EAE, angolul UAE) egy monarchia Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten, az Arab-félsziget délkeleti részén, a Perzsa-öböl délnyugati partján. Ománnal és Szaúd-Arábiával határos, a tengeren Katarral és Iránnal is.

Az ország szövetségi állam, vagyis föderáció, amely hét emírségből áll. Az emírségeket emírek irányítják abszolút módon, akik közül választással kerül a szövetségi állam élére az államfő és a miniszterelnök.

Fővárosa Abu-Dzabi, legnagyobb város pedig Dubaj, de kiemelkedik a Dubajjal ma már szinte összeépült Sardzsa is; ez az ország három legnagyobb városa, fontos gazdasági és kulturális központok.

Az iszlám a hivatalos vallás, és az arab a hivatalos nyelv, de az angolt is széles körben beszélik. Kőolaj- és földgázkészletei az egyik legnagyobbak a világon.U.S. Energy Information Administration, International Energy Statistics, accessed 17 January 2019. Az ország gazdasága a legdiverzifikáltabb az Öböl-menti Együttműködési Tanács tagjai közül. A 21. században az ország már kevésbé függ a kőolajtól és a földgáztól, és gazdaságilag a turizmusra és az üzleti életre összpontosít.

A közelmúltban a világ egyik leggyorsabb fejlődésével büszkélkedhet, továbbá bűnözés terén a világ egyik legbiztonságosabb országa is.

A lakosság többsége vendégmunkás munkavállaló; Katar mellett itt a legmagasabb a bevándorló munkavállalók aránya. Mivel a vendégmunkások túlnyomórészt férfiak, itt az egyik legmagasabb a férfiak aránya a teljes népességen belül.

Politikailag tekintélyelvű hatalom irányítja. A véleménynyilvánítás szabadsága szigorúan korlátozott, és rendszeresen előfordulnak súlyos emberi jogi jogsértések, különösen a nők és a bevándorló munkavállalók ellen.

Regionálisan feltörekvő középhatalom. Tagja az ENSZ-nek, az Arab Ligának, az Iszlám Együttműködési Szervezetnek, az OPEC-nek, az el nem kötelezett országoknak, a Kereskedelmi Világszervezetnek, az Öböl Menti Együttműködési Tanácsnak (GCC) és a BRICS-nek.

Etimológia Az Egyesült Arab Emírségek nevét a hét emírségről kapta, amelyek szövetséget alkottak: Abu Dhabi emírségéről, a Dubai emírsgéről, az Ajman emírségről, a Sharjah emírségről, a Ras Al Khaimah emírségről, az Umm Al Quwain és a Fujairah emírségről.

Földrajz bélyeg|bal|320px|Domborzati térképe bélyeg|350px|Műholdas képe

Domborzat bélyeg|bal|180px|A Hadzsar-hegység sivatagos hegyvidéke az Emírségek északkeleti részén bélyeg|bal|180px|Ernyőakáciák Fudzsejra közelében, az Ománi-öböl partján

Területének legnagyobb része a szaúdi sivatag folytatása. Abu-Dzabitól délre és nyugatra hatalmas, futó homokdűnék egyesülnek Szaúd-Arábia Rab-el-Hálijával. Két jelentősebb oázis található a sivatagban: a Líva és az el-Buraimi. A kiterjedt Líva oázis délen, a szaúd-arábiai határvonal közelében található. Tőle kb. 200 km-re északkeletre található az Al-Buraimi oázis, amely Abu-Dzabi emírség – Omán határának mindkét oldalán elterül.

Az ÉK-i részén, az Ománi-öböl partján magasodó hegység (Hadzsar) – magassága miatt – valamivel hűvösebb és csapadékosabb, mint az ország zömét kitevő síkság. Legmagasabb pontja a Dzsabal Jibir (جَبَل يِبِر), .

Vízrajz Az ország partjait zömmel a Perzsa-öböl vize mossa, keleti partját viszont egy rövid szakaszon az Ománi-öbölé. A partvidéken kiterjedt sós mocsarak nyúlnak mélyen a szárazföldbe. A természetes kikötők partján alakultak ki a városok.

A Perzsa-öbölben sok apró sziget található. Ezek hovatartozása vitatott az Emirátusok, Katar és Irán között. A szigetek, korallzátonyok és a tengeráramlatok által épített vándorló zátonyok erősen nehezítik a part menti hajózást.

Állandó vízfolyás nincs az országban. Vádik vannak, amelyekben csak a nyaranta előforduló felhőszakadások után van víz.

Éghajlat Éghajlata szubtrópusi-száraz, forró nyarakkal és meleg telekkel. Az éghajlat sivatagi éghajlat kategóriába tartozik. A legforróbb hónapok a július és augusztus, amikor az átlagos maximális hőmérséklet eléri a 41–45 °C-ot a parti síkságon. A késő nyári hónapokban a Sharqi néven ismert párás délkeleti szél különösen kellemetlenné teszi a part menti régiót.

Májustól szeptemberig rendkívül magas páratartalmú levegő és magas hőmérséklet uralkodik az ország nagy részén; csak a keleti parton és a hegységben hűvösebb az idő. Télen a partvidéken 25 °C körüli a nappali átlagos maximális hőmérséklet, míg az átlagos minimum ilyenkor 13–16 °C körül alakul.

A tengerparti területen az átlagos éves csapadékmennyiség kisebb mint , de a Hadzsar-hegység egyes részein az éves csapadék eléri a -t. Csapadék a tengerparti régióban a nyári hónapokban rövid, szakadó záporokban eshet, néha áradásokat okozva a száraz vádikban. A régió hajlamos az alkalmi, heves porviharokra, amelyek nagyban csökkentik a látótávolságot.

Élővilág, természetvédelem A sivatag növényzete gyér, fűfélékből és tüskés bozótból áll. Az őshonos élővilágot a kipusztulás szélére sodorta az intenzív vadászat. A függetlenség elnyerése óta szerveztek néhány vadrezervátumot, így akadályozva meg az arab bejza és a leopárd kihalását.

Történelem

A 15. század végén európai befolyás jelent meg a térségben. Portugáliának sikerült a nyugati hatalmak közül elsőként megvetnie a lábát a régióban, uralma alá vonva Bahreint és Julfart, valamint a Hormuzi-szorost. A 18. század óta a part menti arab fejedelemségek lakossága, amely főleg gyöngyhalászattal és kereskedelemmel foglalkozott, harcba keveredett Nagy-Britanniával. A Perzsa-öböl délkeleti partvidékének emírségei a 19. század végén kerültek brit fennhatóság alá.

Az 1950-es években a kőolajkitermelés beindulásával megindult a külföldi befektetések beáramlása a térségbe, és az olajkereskedelemből származó bevételek jelentősen javították a helyi lakosság életszínvonalát. A fejedelemségek azonban továbbra is brit protektorátus alatt maradtak, amit 1964-ben az Arab Államok Ligája egyre erősebben ellenzett és kinyilvánította az arab népek jogát a teljes függetlenséghez.

1971 decemberében hat emírség bejelentette az Egyesült Arab Emirátusok nevű szövetség létrehozását. A hetedik emírség, Rász el-Haima valamivel később, 1972 februárjában csatlakozott hozzájuk.

Politika és közigazgatás Az Egyesült Arab Emírségek egy szövetségi (föderatív), választásos, abszolút monarchia. Az államszövetség hét emírségből áll, amelyek vezetői az EAE egyes tagállamainak abszolút hatalommal bíró uralkodói.

Az ország államfője a legfőbb emír, akit a hét tagállam emírjei választanak meg saját maguk közül. A legfőbb emír (elnök) helyettesét, az alelnököt – aki egyúttal a kormány feje is – szintén maguk közül választják meg az emírek. A kormány tagjait az elnök nevezi ki az alelnök jelöltjei közül.

Jogállamiság A Freedom House 2022-es jelentése az országot a „nem szabad” kategóriába sorolta. Minden végrehajtó, törvényhozó és igazságszolgáltatási hatalom végső soron a hét örökös uralkodó (emír) kezében van. A polgári szabadságjogok jelentős korlátozások alá esnek. Agresszívan fellépnek az ellenzéki aktivisták ellen. A politikai pártok be vannak tiltva. A politikai rendszer hatalmi monopóliumot biztosít az emírségek örökös uralkodóinak, és kizárja a választások útján történő kormányváltás lehetőségét.

Törvény szabályozza a médiát, és tiltja a kormány bírálatát. A 21. században is számos ismert kommentátort börtönöztek be a hatóságok bírálatáért, a másként gondolkodók vagy az emberi jogok támogatásának kifejezéséért, vagy politikai reformok követeléséért.

Emberi jogok A halálbüntetés kiszabható emberölés, nemi erőszak, hazaárulás, terrorizmus, súlyos rablás, hitehagyás, házasságtörés, homoszexualitás és kábítószer-kereskedelem esetén.La peine de mort dans le monde sur http://www.abolition.fr 2011. A kínvallatás gyakori a büntetés-végrehajtási intézetekben és a rendőrségen.Rapport d'Amnesty International, 2010.

A migráns vendégmunkások gyakran rossz bánásmódban részesülnek, és a munkakörülmények különösen kedvezőtlenek lehetnek. Nincsenek szakszervezetek és nincs sztrájkjog. Sok dolgozónak elveszik az útlevelét, hogy megakadályozzák a munkaszerződésük vége előtti távozásukat.

A Human Rights Watch alapján a nők diszkriminációval szembesülnek: jogaik korlátozottak a férfiakéhoz képest a házasság, a válás, az öröklés és a gyermekelhelyezés terén. A büntető törvénykönyv feljogosítja a férfiakat, hogy feleségüket és gyermekeiket „fegyelmezzék”, beleértve a fizikai erőszakot is. A Szövetségi Legfelsőbb Bíróság fenntartja a férj azon jogát, hogy feleségét és gyermekeit fizikai erőszakkal „megdorgálhassa”.HRW accuse les Émirats arabes unies de harceler des proches d'opposants, AFP, 22/12/2019.

Közigazgatási beosztás Hét emírséget foglal magában: Abu-Dzabit, Adzsmánt, Dubajt, el-Fudzsejrát, Rász el-Haimát, Sardzsát és Umm-el-Kaiveint. 1971 előtt úgy ismerték őket, hogy „fegyverszüneti államok”, utalva a britek és néhány arab sejk közötti 19. századi fegyverszünetre.

bélyeg|330px|Közigazgatási beosztás

+Emírség neveFővárosaNépesség(emírség) (2018)Népesség aránya az össznépességhez képest (%)Terület(km²)Terület aránya az összterülethez képestDubajDubaj4 177 05935,6%3 8855,0%Abu-DzabiAbu-Dzabi2 784 49031,2%67 34086,7%SardzsaSardzsa2 374 13218,0%2 5903,3%Rász el-HaimaRász el-Haima416 6003,4%1 6842,2%el-FudzsejiraFudzsejra152 0002,9%1 1651,5%Umm el-KaiveinUmm el-Kaivein72 0001,4%7770,9%AdzsmánAdzsmán372 9227,5%2590,3%Egyesült Arab EmírségekAbu-Dzabi9 599 353100%75 150100%

Védelmi rendszer

Népesség thumb|Egyesült Arab Emírségek népsűrűsége 2016-ban

Általános adatok A népességnövekedés igen gyors, elsősorban a bevándorlásnak köszönhetően. Az ország 2000-es, 3 millió fős népessége 2013-ra több mint háromszorosára, 9 millió fölé nőtt.

2009-ben népességének mintegy 88%-a városi lakos. Az átlagos várható élettartam 76,7 év volt 2012-ben, ami magasabb, mint bármely más arab országban.

A férfi/nő nemi arány: 2013-ban a 15–65 éves korosztályban 2,75 férfi jut egy nőre, ami Katar után a második legnagyobb aránytalanság a világon.

Népességének változása

bélyeg|Főbb települések Legnépesebb települések

Etnikai, nyelvi megoszlás A lakosság megoszlása 2010-ben : Csoport Népességszám Százalék Emirátusi 11,5% Külföldi 88,5% Összesen 100,0% Népcsoportok: arab és iráni (40%), dél-ázsiai (47% – pakisztáni, indiai, bangladesi, srí lankai, filippínó), afrikai (1%), egyéb (12%).

Az öt legnépesebb etnikai csoport Dubaj, Shardzsa és Adzsmán emírségekben 2015-ben az indiai (25%), a pakisztáni (12%), az emirátusi (9%), a bangladesi (7%) és a filippínó (5%).

Az őshonos lakosok aránya 2011-es becslések szerint 10% alá esett (a bevándorlók legtöbbje dél-ázsiai), így az arab szerepe is lassan háttérbe szorul a közvetítő nyelvként használt angollal szemben.Az Emírségek már csak nevükben arabok (Nyest, 2011. május 16.)

Vallási megoszlás Az iszlám az Emírségek hivatalos államvallása. A kormány a más vallásokkal szembeni tolerancia politikáját követi, és ritkán avatkozik be a nem muszlimok vallási tevékenységébe.

Vallási megoszlás 2010-ben: iszlám (77% – melynek legnagyobb része szunnita), keresztény (12,5%), hindu (6,5%), buddhista (2%), egyéb (2%).

Szociális rendszer

Gazdaság Általános adatok bélyeg|Olajfúrótorony az Arab-öbölben

Gazdaság: olajipari ország

A hatalmas kőolajtartalékoknak köszönhetően magas színvonalú az élet az országban. A GDP 33%-a közvetlenül a kőolajtermeléshez kapcsolódik. A jelenlegi felmérések szerint a kőolaj még legalább száz évre elegendő. Az országot off-shore területként tartják számon. Abu-Dzabi és Dubaj pénzügyi központ. A GNP becsült értéke 51 milliárd USD. Az 1 főre jutó GDP értéke 70 000 USD körül mozog.