Debrecen belvárosa lényegében megegyezik a történelmi városmaggal, aminek mérete, formája kialakulásától a 18. század második feléig alig változott. A történelmi városmag a város tengelyét képező Piac utca két oldalán, az egykori árokkal megerősített városfallal körbe kerített területen jött létre. Az árok építését még Zsigmond király rendelte el a 15. század elején, eredetileg kőfallal. A kőfal sohasem épült meg, tekintve, hogy az Alföld híján van kőben. A fal helyett líciumtövissel, gledícsával kerítést építettek, mely 450 évig állt fenn. Jelképességét jelzi, hogy a magisztrátus szigorúan büntetett minden, a kerítéssel kapcsolatos kihágást. A kör alakú kerítést a nagyobb utcák torkolatánál kapuk és kisajtók (gyalogosátjárók) szakították meg, megfelelő őrséggel ellátva.
A városárkot 1862-ben töltötték fel, ekkor bontották le az őrházakat is, helyettük vámházakat emeltek. A kerítésen hét nagyobb kapu és ugyanannyi kisajtó volt. A kapuk: Miklós utcai kapu (a mai utca végén), Német utcai kisajtó, Hatvan utcai kapu (Csap és Nyugati út torkolatánál), Mester utcai kapu és kisajtó (a Hortobágy malom környékén), Csemete utcai kisajtó, Péterfia utcai kapu (a Bem tér és Ajtó utca torkolatánál), Cegléd utcai kisajtó, Szent Anna utcai kapu (a Vígkedvű Mihály utca és Attila tér környékén), Boldogfalvai kisajtó, Várad utcai kapu és kisajtó (a Nagyállomással szembeni Wesselényi utcán a felüljáró felhajtójánál). A várárok vonala – és egyben a Belváros határa – nagyjából a Wesselényi utca – Erzsébet utca – Külsővásártér – Nyugati utca – Segner tér – Vendég utca – Mester utca – Honvéd utca – Eötvös utca – Rakovszky utca-Bocskai tér – Hajnal utca – Attila tér útvonalon halad körbe.
A belváros központi területe a Nagytemplom szűkebb környéke, innen indul ki a város főutcája, a Piac utca, kelet-nyugati irányban kereszteznek az úgynevezett "derék-utcák" (pl. Széchenyi, Kossuth, Csapó utcák). A belváros emeletes házai főleg a Piac utca vonalán és a keresztutcák első felében találhatóak.
Kialakulása A történeti belváros három, északkeletről délnyugatnak futó homokhátságra épült, melyeken egy-egy Árpád-kori falu telepedett meg: Debrecen, Mesterfalva és Szentlászlófalva (A Debrecen nevű falu valószínűleg a X-XI., a másik kettő a XII-XIII. század fordulóján jöhetett létre). A három településmag összeépülése során alakult ki a mai városközpont, a templommal és a piactérrel.* Sápy Lajos: Debrecen település és építéstörténete és Debrecen Története I. kötet, 1984. 101-104. és 109-111. oldalak A fokozott összeépülés a XIII. század elején fejeződhetett be, a mai Debrecen fő utcahálózata és városszerkezete már ekkor kialakult. A város legrégebbi főutcái (Péterfia és Csapó utcák) jelentették a birtokhatárokat.Debrecen Története I. kötet, 1984. 159-161. oldal A város a XV. században a Piactól nyugatra is elkezdett terjeszkedni Boldogfalva felé. Az egyre inkább főutca jelleget öltő Piac terjeszkedése nyomán újabb, a Hatvan utca-Csapó utca pároshoz hasonló kelet-nyugati irányú főútvonalak alakultak ki:a Cegléd (ma Kossuth) utca, vele szemben a német kereskedőkről elnevezett Német (ma Széchenyi) utca. Még délebbre ugyanilyen párost alkot a Szent Anna és a Miklós utca. Ezek a területek igazán a XVI. században népesültek be a városba menekülők betelepedésével.Tóth Pál: Debreceni utcanevek és Debrecen Története I. kötet, 1984. 162. oldal Kialakultak a főútvonalak kisebb összekötő utcái és sikátorai.
Az utcanevek első írásos említései szinte kizárólag a XVI. századból származnak. A század közepétől a hatalmas belső telkeken új utcákat nyitnak, az 1570-ben létrejött Új utca (a mai Bajcsy-Zsilinszky utca) jelenti a tudatos városfejlesztés első írásos bizonyítékát Debrecenben.Debrecen Története I. kötet, 1984. 163. oldal A város már ekkor két szervezett közigazgatási egységekre tagolódott, Alsó- és Felsőjárásra; a Német- és Cegléd utcák választották el őket egymástól.
Látnivalók A Nagytemplom és környéke Hunyadi utca A Hunyadi utca a Hunyadi családnak állít emléket, akik a város és az uradalom birtokosai voltak. Nekik köszönheti Debrecen, hogy elengedték a „kamarai nyereséget”. A földesúri jogokat a országos ügyekben intézkedő Hunyadi János helyett inkább felesége, Szilágyi Erzsébet gyakorolta; a debreceniek számos kiváltságot köszönhetnek neki.
Mátyás folytatva szülei példáját – talán debreceni emlékei is sarkallták erre: mentesítette a várost a kincstári adó alól, 1459-ben pedig lehetővé tette, hogy a jobbágyok beköltözzenek. 1477-ben Mátyás megadja a kor legnagyobb kedvezményét, szabadon megállíthatta a kereskedőket, akik áthaladtak rajta, 1484-ben pedig felmenti a város lakóit mindenféle személyi és vagyoni adó fizetése alól, a még azt is megengedi, hogy a kincstártól vett sót szabadon árusíthassák.
Bethlen utca 1898 óta viseli ezt a nevet, előtte Kis-Mester utcának hívták.
A Bethlen utca – Mester utca kereszteződésben áll a Kölcsey Ferenc Megyei Művelődési Központ. Eredetileg 1979-ben épült Mikolás Tibor terve szerint. Oldalában helyezték el Kölcsey Ferenc ülő szobrát, melyet a bontás után átszállítottak a róla elnevezett Református tanítóképző elé. Parkolójában állt egykor Lenin szobra, melyet 1990-ben ledöntöttek.
1999-ben bezárták a központot, 2003 augusztusára lebontották, helyére 2004-től Kongresszusi Központot terveztek, ami 2006-ra készült el. A Központ és a Déri Múzeum közötti tér a város legfiatalabb tere, Baltazár Dezső nevét kapta a keresztségben.
Nevét az itt állt Kölcsey házról kapta, amit a Művelődési Központ építése előtt bontottak le. Hosszú ideje a helyi városvédők harcolnak a ház visszaállításáért, vagy legalább egy Kölcsey emlékhely kialakításáért.
Darabos utca A Darabos utca nevét egy Darabos nevű példás életű és szorgalmú polgárról kapta a 16. században. A két háború között egy ideig Lord Rothemere (1868-1940) angol sajtótulajdonos nevét viselte, aki elítélte a trianoni békeszerződést, és nemzetközi fórumon képviselte Magyarország ügyét.
A 19. számú ház helyén állt a Csokonai-család lakóháza. A kollégiumi diák itt érett költővé, innen indult kicsapatása után vándorútra, s 1800-ban ide tért vissza. Az 1802-es tűzvész ezt az épületet is elpusztította; az újjáépített házban halt meg 1805-ben Csokonai.
A 33. szám alatt Ady Endre nyomára bukkanhatunk; ebben a házban élt 1897-től mint joghallgató, majd mint újságíró.
Csapó utca Debrecen egyik legrégibb utcája. Az utca elején tábla tájékoztat a névadásról. Az 1395-ben céhbe tömörült gubacsapóknak Hunyadi János hitvese, Szilágyi Erzsébet 1467 januárjában megengedte, hogy évente kétszer vásárt tarthassanak a Homok utcán, ahol a legtöbben laktak közülük. Az Antal- és Barabás napi vásárok idejétől kezdve nevezik az egykori Homok vagy Homokos utcát Csapó utcának. Található egy másik emléktábla is, mely Csáti Szabó Györgynek állít emléket.
Az utcán a mai napig működik a virágpiac, mely hagyományos debreceni piac.
Vár utca Itt van a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola.
1857-ben egy debreceni vaskereskedő Farkas Ferenc javaslatára hoztak létre egy alapítvány a zene terjesztésére és művelésére szánt iskola létrehozására. Az eredetileg egyemeletes eklektikus épület, melyre 1927-ben még egy emeletet húztak Tóth István építész tervei alapján, 1894-ben készült el. Jó akusztikájú hangversenytermét amorettekkel, virággirlandokkal keretezett mennyezetfreskók díszítik. Mirkovszky Géza ábrázolásával az épület rendeltetésére zenélő alakok, éneklő kórus utalnak.
1862-ben alapították a városi zeneiskolát, 1894 óta van ebben az épületben. 1906-ban Nagy Zoltán zongoraművész és zeneszerző a zeneiskola mellett zenekonzervatóriumot alapított. 1914-ben egyesítették a két intézetet. 1950-es évek elején zeneművészeti szakiskolává alakult. 1957-ben Kodály engedélyével felvette Kodály Zoltán nevét. Kodály Zoltán végrendeletében, szerzői jogdíjaiból egy részt, a szülőváros Kecskemét zenei általános iskolája mellett az "igen megszeretett" Debrecen zenei szakközépiskolájára hagyott.
Kossuth utca, Piac utca sarok 150px|thumb|Takarékpénztár palotája
E telken állt egykor a Varga-szín, helyére emeletes házat építettek, s abba költözött át 1876-ban a Fejérló Fogadó. A jelenlegi épületet a Debreceni Első Takarékpénztár palotájának készítették 1911-ben, ifj. Rimanóczy Kálmán tervei alapján. Értékes homlokzati szobrait és domborművei Somogyi Sándor alkotásai, aki hálából készítette azokat, hiszen 1908-ban a Debreceni Takarékpénztár ösztöndíjával járt Párizsban. A domborműveken az ipart, a földművelést és kereskedelmet megjelenítő életképek vannak. A belső fajanszmunkákat a Zsolnay-gyár szállította.
Simonffy utca Nevét Simonffy Sámuelről, a posztókereskedő főbíróról kapta, aki 10 éven át 1811-1821 között igazgatta a város ügyeit. Főbírósága alatt, mint a református egyház főgondnoka irányította a Nagytemplom építkezését, amikor 1816-ban az egyik torony elkészült, a toronyvitorlára szorgalma és fáradhatatlan buzgósága jutalmául nevének kezdőbetűi kerültek. Az 1920-as években a Nagytemplom előtti „Piacz téren” megszűnt az árusítás. A tejpiac a Simonffy utcára költözött, s itt volt a város építette egységes vasbeton sátrakban 1978-ig, ezt nevezték Halköznek, itt folyt jelentős halárusítás. A Simonffy utca – Piac utca sarkon álló épület sokáig volt kupola nélkül, de 2003 karácsonyára visszanyerte eredeti kupolás külsőjét.
Kossuth tér A tér közepén áll Kossuth szobra. 1903-tól a városi költségvetésből különítettek el 10 000 koronát. 1909-ben országos pályázatot hirdetnek, eredménytelenül. 1910-ben Margó Edét és Pongrácz Szigfridet bízzák meg a szobortervek elkészítésével. Az általuk tervezett 10 méteres összmagasságú szoborcsoportozatot 1914. március 8-án leplezték le. A központban legmagasabban Kossuth, szónoklat közben, baljában a kardját szívéhez emelve. Reá tekint jobbra alacsonyabban kardját tartva Perényi Zsigmond, a főrendiház elnöke. Mellette serényen jegyzetel a képviselőház jegyzője Szacsvay Imre. Mindketten mártírhalált haltak. A harmadik balról Könyves Tóth Mihály debreceni lelkész, szintén halálra ítélték, 1863-ban szabadult börtönéből. A szobor talapzatának hátulján anyjától búcsúzó harcba induló fiatal katona. A téren látható Debrecen egykori főutcáján lefektetett pallójának útvonala, valamint üvegezés alatt egy darab eredeti palló, melyet az itteni munkálatok folyamán találtak. A Kossuth-szobor mellett helyezték el a város címerét mintázó mozaik kört. Karácsony idején, itt helyezik el a mindenki karácsonyfáját. A téren impozáns szökőkút található, mintázata a magyarok bejövetelét mutatja. Felette a város jelképe a Főnix madár. A tér Hatvan utcai torkolatában helyezték el Szabó Lőrinc egész alakos szobrát, mely a mai igényeknek megfelelően talapzat nélküli, közvetlenül a szemlélődő előtt áll egy villanyoszlopnak támaszkodva. A teret körbevevő épületekre is érdemes odafigyelni.
A Kálvin tér és környéke A Kálvin tér egykor a Nagytemplom előtti Piac térrel együtt, a város legforgalmasabb tere volt, sokáig az Egyház tér vagy Templom tér nevet viselte. Kereskedőházak és professzori lakások voltak itt. Mára jelentősen átalakult, megváltozott. A tér házaiból kisebb üzleteket, szállodát, a térből sétáló teret alakítottak ki.
Csokonai Vitéz Mihály szobra A tér meghatározó látványa a Csokonai-szobor.
Már kissé távolabb áll az eredeti helyétől. 1862-ben kezdett gyűjtést az előző évben alakult Emlékkert Társulat. 1866-ban a szobortervek elkészítésével Izsó Miklóst bízták meg, bírását Arany János végezte. 1871. október. 11-én ünnepélyes keretek között, bár Izsó Miklós távollétében, felavatták.
A költő lanttal a baljában, zsinórdíszes magyar ruhában, dús redőzetű köpenyben áll. Elszánt tekintettel néz át a Református Kollégium felett, amelyről kicsapása után mindég elfordította a fejét, ha arra járt. Gazdag természeti háttér, szőlőfürtökkel teli tőke veszi körbe. Mivel hiteles képünk a költőről nem maradt fel, mára a szobor hiteles Csokonai-alakká vált.
Református Kollégium