Boldogkőváralja község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Gönci járásban.
Fekvése A Zempléni-hegység nyugati részén fekszik, a Hernád völgyének peremén, a megyeszékhely Miskolctól 52 kilométerre északkeletre.
A szomszédos települések: észak felől Arka közúton 3, Vizsoly pedig 8 kilométerre, kelet felől Baskó légvonalban mintegy 8 kilométerre, dél felől Boldogkőújfalu 2 kilométerre, délnyugat felől Abaújkér 7 kilométerre, északnyugat felől pedig Hernádcéce 5 kilométerre. A legközelebbi városok: Abaújszántó 9 kilométerre délre és Encs 14 kilométerre nyugatra.
Megközelítése A település közúton a Hernád völgyében futó 3713-as út felől vagy Boldogkőújfalu érintésével érhető el, mindkét irányból a 3714-es úton. (A 3714-esből Boldogkőváralja központjában ágazik ki a 37 109-es mellékút, amely Arka zsáktelepülés központjáig vezet.)
Az ország távolabbi részei felől Encsen vagy Abaújszántón keresztül érhető el a 39-es főútról Abaújkérnél letérve.
A hazai vasútvonalak közül a érinti, melynek egy megállási pontja van itt, Boldogkőváralja megállóhely a község nyugati külterületei közt, a 3713-as út mellett.
Története Fényes Elek szerint „Bodó-Kő-Váralja, (Pod-Boldok), magyar-orosz mezőváros, Abauj vármegyében, Kassához délre 6 mfdnyire: 1221 r. kath., 258 g. kath., 19 zsidó lak. Rom. és gör. kath. paroch. templomok. Van itt egy csinos kastély és kert, sok gazdasági épület, sweiczi tehenészet, hires bort termo szőlőhegy, szép erdő. – Régi várát a Rákócziak épitették. F. u. gr. Péchy Józsefné. Ut. postája Tállya.”Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851
A település a Bodókő nevű sziklán álló boldogkői várról kapta nevét, s története szorosan összeforrott a váréval. Első írásos említése egy 1282-ben kelt oklevélben maradt fenn Castrum Boldua alakban.
A vár a tatárjárás után a Hernád-völgy legjelentősebb erődítményeként épült. 1300-ban Bolduaku, Buldo ku, 1301-ben Bulduakev, 1331-ben ismét Bolduaku, 1332-ben Boldolken, 1335-ben Buldwakw alakban írták a nevét.
Boldogkőváralja a Tomaj nemzetséghez tartozó Jaak fiának, Tyba ispánnak vára és faluja volt. 1272 és 1290 között IV. László cserével jutott hozzá Tyba ispántól.
Az Árpád-ház kihalása után a Károly Róbert ellen lázongó Aba Amadéék birtoka lett, tőlük a király elkobozta, és a Drugeth családnak adományozta. Az öregtorony köré a vár többi részét ez a család építtette.
Az következő évszázadokban több nemesi család is birtokolta a várat. A 15. században két szakaszban tovább bővítették. Mohács után gyakran cserélt gazdát: hol Ferdinánd, hol János király birtokában volt. A 17. században, amikor elvesztette hadászati jelentőségét, II. Lipót parancsára robbantani kezdték, de később a Péchy család neogótikus stílusban helyreállíttatta.
Boldogkőváralja a 19. század elején mezővárosi rangú és vásártartási joggal is rendelkező település volt.
A vár Boldogkőváralja önkormányzatának kezelésében van. 2002-ben rekonstrukciós munkálatok kezdődtek benne.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Vavrek László (független) 1994–1996: Vavrek László (független) 1997–1998: Kázsmér László (független) 1998–2002: Kóczián Gyula (független) 2002–2005: Kóczián Gyula (független) 2005–2006: Kóczián Gyula (független) 2006–2010: Zavodni Ferenc (Fidesz-KDNP) 2010–2014: Kóczián Gyula (független) 2014–2019: Zavodni Ferenc (Fidesz-KDNP) 2019–2024: Zavodni Ferenc (Fidesz-KDNP) 2024– : Jaczenkó István (független)
1997 februárjában időközi választást tartottak Vavrek László polgármester 1996. november 3-ai halála miatt.
A településen 2005. október 2-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az előző faluvezetőnek – még tisztázást igénylő okból – megszűnt a polgármesteri tisztsége. A választáson ennek ellenére ő is elindult, és aránylag szoros küzdelemben ugyan, de meg is nyerte azt.
Népesség A település népességének változása:
Egy 1828-ban készült országos felmérés a település 1387 lakosáról számol be. 1851-ben 1496-an lakták a falut, közülük 1221 római katolikus, 258 görögkatolikus, 17 izraelita vallású volt. 1939-es adatok szerint a falu lélekszáma ekkor 1180, közülük 1165 magyar, 9 német, 4 szlovák, 2 horvát anyanyelvű, a következő felekezeti megoszlásban: 925 római katolikus, 164 görögkatolikus, 50 református, 13 evangélikus és 28 izraelita.Abaúj-Torna Vármegye 1939
2001-ben a település lakosságának 84%-a magyar, 16%-a cigány nemzetiségűnekA nemzetiségi népesség száma településenként vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás adatai szerint a lakosok 86,1%-a magyar, 14,3%-a cigány, 2,3%-a ruszin (13,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,8%, református 3,9%, görögkatolikus 8,3%, felekezeten kívüli 5,6%; 32% nem válaszolt.Boldogkőváralja Helységnévtár
2022-ben a lakosság 82%-a vallotta magát magyarnak, 11,5% cigánynak, 0,2% szlováknak, 0,2% románnak, 0,% ukránnak, 0,1% németnek, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (17,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 46,4% volt római katolikus, 5,8% református, 7,5% görögkatolikus, 1% egyéb keresztény, 5,6% felekezeten kívüli (33,8% nem válaszolt).Boldogkőváralja Helységnévtár
Látnivalók Boldogkői vár A várat a tatárjárás után emelte Árpád-házi IV. Béla király ösztönzésére a környező vidéken élő Tomaj nemzetségből származó Jaak fia Tyba ispán, vagy családjának valamelyik tagja.
Péchy–Zichy-kastély A kastélyt Péchy Gábor (1705–86) királyi tanácsos és szeptemvir (hétszemélynök) építtette, aki 1753-ban a jezsuitáktól vásárolta meg a várat és vele együtt a falut. A kastély, amely az edelényi és a füzérradványi után Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye harmadik legnagyobb kastélya, 1768-ban épült. Az U alaprajzú, 2500 négyzetméter alapterületű főépülethez szintén U alaprajzú melléképületek csatlakoznak egy nagyméretű díszudvar körül. A melléképületek két sarkán egy-egy zsindelyfedésű, négyzetes alaprajzú, manzárdtetős saroktorony áll.
bélyegkép|jobbra|A kastély A bábos kőkorláttal (balusztráddal) szegélyezett bejárati teraszra széles lépcső vezet. Az egyemeletes épület ablakait szemöldökpárkány díszíti.
A kastély utolsó Péchy tulajdonosának egyetlen lánya, Péchy Jacqueline (1846–1915) 1864-ben Zichy Rudolfhoz ment feleségül.
A kastélyban jelenleg egészségügyi gyermekotthon működik, nem látogatható.
A kastélynak több hektáros védett parkja van, amely a francia és az angol kertépítészet jegyeit is magán hordozza. Különleges mikroklímájának kialakításában nagy szerepet játszik a Tekeres-patak által táplált tó. A magas fallal körülkerített parkban idős tiszafák, fenyők, hársak, juharok, ritka madárfajok, gőték és folyami rákok is élnek.
Szintén műemléki védelmet élvez az egykori Péchy-kúria, mely a kastély építése előtt biztosított szállást a Péchy családnak. Jelenleg romos állapotban van, de felújítása elkezdődött.
Tájház A tájházat egy, a várhegy lábánál, az Arany János u. 1-ben lévő és a régi tájépítészet jegyeit magán viselő parasztházban rendezték be. Kiállításai – egy helytörténeti gyűjtemény és egy kovácsműhely – a térség hajdani életét, történetét, használati eszközeit és a Zempléni-hegység természeti értékeit mutatják be szakvezető közreműködésével. A Várban vásárolt jegy a Tájházban is érvényes.bélyegkép|jobbra|A tájház
right|thumb|180px|A római katolikus templom Szent Kereszt felmagasztalása római katolikus templom A barokk stílusú, hagymasisakos templomot Péchy Gábor 1768–73 között építtette, bejárata felett a Péchy-címer látható. Az épület 1882-ban leégett, de 1898-ban újjáépítették. Berendezése 18. századi rokokó, barokk és copf stílusú. A szentélyben található barokk főoltár Golgotajelentet ábrázol, a barokk mellékoltár Szent Anna-képpel díszített, a szószék rokokó, a keresztelőkút pedig copf stílusú.
bélyegkép|jobbra|A Péchy-család sírboltja
Sírbolt 1861-ben Péchy Manó építtette a római katolikus templom szomszédságában. A sírboltot többször kifosztották, majd egy külföldön élő leszármazott kívülről helyreállíttatta, az ablakokat befalaztatta és a szétszórt csontokat eltemettette.
Az építtető Péchy Manón kívül a sírboltban nyugszik többek között felesége, Meskó Zenaida (–1861), testvére, Péchy Konstantin Szilárd (1818–66), a császári és királyi 3. dzsidás (ulánus) ezred főhadnagya, sógornője, Péchy Konstantin Szilárdné Forgách Irma (1822–72), Konstantin és Forgách Irma gyermekei, Konstantin (1848–98), tibolddaróci földbirtokos, Borsod vármegyei virilista, a főrendiház tagjaORSZÁGGYŰLÉSI ALMANACH - FŐRENDIHÁZ, 1887 és felesége, Fáy Karola (1854–1921) és László (1850–72), valamint Konstantin fia, Kálmán (1880–1909).
A sírbolt előtt áll a 2003 szeptemberében, 79 éves korában meggyilkolt római katolikus plébános, Nyitrai István fából faragott emlékoszlopa.2003 - www.katolikus.hu
Istenszülő születése görögkatolikus templom A templom 1762-ben épült,Miskolci Apostoli Exarchátus - G-Portál benne láthatók a leégett fatemplomból kimentett ikonok a 18–19. század fordulójáról.
Szent Donát kápolna A vár lábánál 1861-ben emelt kápolnát a jégverés ellen építették Szent Donát tiszteletére.
• Zenaida, kisdedóvó és leányiskola Péchy Manó építtette a feleségéről Zenaidának elnevezett iskolát; lánya, Zichyné pedig 1892-ben a kisdedóvót és leányiskolát, amelyet az irgalmas nővérek vezetésére bízott.Borovszky Samu: Abaúj-Torna vármegye (Abaúj-Torna Vármegye, 1939) 168. oldal
• Kéktúra
Nevezetes lakói Az 1580-as években egy ideig a várban élt Balassi Bálint. Itt írta Borivóknak való című versét. A várban is prédikált az akkor még katolikus Dévai Bíró Mátyás, a „magyar Luther”. Egy ideig Fráter György bíboros volt a vár birtokosa. A falu nevezetes lakója volt Péchy Manó erdélyi kormánybiztos, továbbá a Péchy család korábbi tagjai, akik részt vettek az országos ügyek intézésében, illetve a környék településeinek életében. Itt született Horovitz Fülöp (1815–86) magyar könyvkereskedő. Tízéves korától, 1971-től egy ideig a községben élt Boldogkői Zsolt (született Tóth Zsolt, a Republic-alapító Tóth Zoltán bátyja) neves magyar molekuláris biológus, aki az 1990-es években boldog gyerekkorára hivatkozva vette fel a Boldogkői nevet.
Testvértelepülés Komaróc, Szlovákia
Jegyzetek
Források Györffy György: Abaújvármegye Abaúj-Torna Vármegye, 1939 Boldogkőváralja – Történeti emlékek, 1986 HU MNL OL E 156 – a. – Fasc. 113. – No. 009.
További információk Boldogkőváralja község honlapja Boldogkőváraljai linkgyűjtemény A vár története Kastélyutak A kastély parkjáról részletesebben Hejce honlapja A falu műemlékei A kriptáról Látnivalók Aggteleki Nemzeti Park Turisztikai honlapja
Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései Kategória:Abaúj-Torna vármegye települései Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei 5. sz. országgyűlési egyéni választókerület