Valter Germanovics Krivickij (Вальтер Германович Кривицкий), született Szamuil Gersevics Ginsberg (Podvolocsiszk, Galícia, Osztrák–Magyar Monarchia, 1899. június 28.Krivickij: Sztálin titkosszolgálatában p. 461 – Washington, 1941. február 10.Krivickij: Sztálin titkosszolgálatában p. 7/371) szovjet hírszerző.
Élete Szamuil Gersevics Ginsberg (Самуил Гершевич Гинзберг) néven született egy Podwoloczyska (Podvolocsiszk) nevű nyugat-ukrajnai kisvárosban (akkoriban Galícia, Osztrák–Magyar Monarchia, jómódú zsidó kereskedő fiaként. Sajátos nyelvi kultúrkörnyezetben nőtt fel, már fiatal korában több európai nyelvet sajátított el. Beszélt többek között oroszul, ukránul, angolul, franciául, lengyelül és németül.
Tevőlegesen részt vett az 1917-es bolsevik forradalomban, majd az azt követő polgárháborúban mint a Vörös Hadsereg katonája harcolt, ekkor vette fel a Krivickij álnevet. Az 1920-as években a Szovjetunió titkosszolgálatban tevékenykedett, az 1930-as évek első felében, mint az NKVD nyugat-európai részlegének vezetője dolgozott. Főbb feladata az európai városokban működő trockista személyek és szervezetek megfigyelése, bomlasztása volt.
1936-ban mint szovjet titkosügynök bennfentes információkat szerzett a náci Németország és Japán közötti titkos tárgyalásokról, amelyek témája a két ország esetleges katonai együttműködése volt. A német titkosszolgálatok ellopták a japán diplomáciai kódokat, ezeket Krivickij nem tisztázott körülmények között megvásárolta az SS-től, majd egy könyvben kicsempészte Berlinből. A kódokat japán fordítók dolgozták fel Hágában, amely abban az időben a szovjet katonai hírszerzés nyugat-európai központja volt Krivickij vezetésével. Az információkat ezután eljuttatták Moszkvába, így Sztálin tudomást szerzett Japán háborús céljairól, nevezetesen a Szovjet Távol-Kelet lerohanásáról.Krivickij: Sztálin titkosszolgálatában p. 384-385
Feleségével, az 1902-ben Szentpéterváron született, orosz származású Antonyina Porfirjevával Bécsben találkozott, 1926-ban Moszkvában kötöttek házasságot, ekkor vette fel hivatalosan a Valter Krivickij nevet.Krivickij: Sztálin titkosszolgálatában p. 380-381 Egy fiuk született.
Az 1936 decembereKrivickij: Sztálin titkosszolgálatában p. 293 és 1938 márciusaKrivickij: Sztálin titkosszolgálatában p. 366 között Sztálin és Jezsov által irányított, a hadsereg és az államigazgatás köreiben lezajlott nagy tisztogatások és kirakatperek során több kollégáját visszarendelték vagy kivégezték.Krivickij: Sztálin titkosszolgálatában p. 293-332 Ennek hatására Krivickij, miután megtagadta egy hírszerző barátjának likvidálását, a NKVD-től történő dezertálást választotta.Krivickij: Sztálin titkosszolgálatában p. 348 Több sikertelen merényletet élt túl Európában, egy újabb merénylettől tartva Dormoy francia belügyminiszter segítségévelKrivickij: Sztálin titkosszolgálatában p. 364 áttelepült az Egyesült Államokba, ahol a sztálinizmust elítélő és leleplező cikkeket közölt többek között a Washington Post, a francia Socialist Courier, a svéd Social Democrat és a hasonló című dán lap hasábjain.Krivickij: Sztálin titkosszolgálatában p. 366-367 Halála előtt az Egyesült Államokban is merényletet kíséreltek meg ellene.Krivickij: Sztálin titkosszolgálatában p. 367-368
Halála 1941. február 10-én reggel fél 10-kor a szobalány holtan találta washingtoni szállodai szobájában.Krivickij: Sztálin titkosszolgálatában p. 371 Halálának részletei azóta sem ismertek.Krivickij: Sztálin titkosszolgálatában p. 421 Tartott egy esetleges merénylettől, így halála napján vásárolt egy fegyvert önvédelmi célból, amely a vesztét is okozta.Krivickij: Sztálin titkosszolgálatában p. 413 A hivatalos rendőri jelentés szerint öngyilkos lett (főbe lőtte magát),Krivickij: Sztálin titkosszolgálatában p. 419 azonban ezt felesége és barátai egyértelműen elutasították. Szerintük Krivickijt az NKVD emberei megfenyegették, ha nem végez magával, megölik feleségét és fiát, így megmentve a családját inkább magával végzett.Krivickij: Sztálin titkosszolgálatában p. 417
Magyarul megjelent művei Sztálin titkosszolgálatában. Az elsőként dezertáló szovjet mesterkém emlékiratai; ford. Császár László; Alexandra, Pécs, 2003
Jegyzetek
Források V. G. Krivickij: Sztálin titkosszolgálatában, Pécs,
Kategória:A Szovjetunió hírszerzői Kategória:Zsidó származású oroszok Kategória:Zsidó amerikaiak Kategória:Öngyilkos személyek Kategória:1899-ben született személyek Kategória:1941-ben elhunyt személyek Kategória:Poliglottok