Rhédey Ádám (1768 – 1849. január 27.) főispán.
Életútja Rhédey Farkas fia. Bázelben és Göttingenben végzett jogi tanulmányokat. 1806-tól 1835-ig Doboka vármegye főispánja volt,Kis-Rhédei gróf Rhédey Ádám, aranykulcsos, előbb az erd. kir. kamaránál fogalmazó, később rendes táblabiró. 1806-ban avatták főispáná. 1835 márczius havában kir. táblai ülnök lett.* (Szolnok-Doboka vármegye monográphiája) majd 1835-től a Királyi Tábla, majd a Kincstartóság elnöke. 1800-ban császári és királyi kamarási címet kapott, valóságos felső titkos tanácsos és a Szent István–rend középkeresztese lett.
1817-től haláláig a Kolozsvári Református Kollégium főgondnokaként és állandó mecénásaként ismerték. 1830-ban annak a bizottságnak az elnökéül választották, mely a magyar nyelvű oktatásra való áttérést készítette elő. Támogatta a könyvtár berendezését, a nyomda felújítását. Több iskolai alapítvány fűződik a nevéhez.
A könyvtáralapító gróf Teleki Sámuel erdélyi kancellár lányát, gróf Teleki Máriát vette feleségül. E házasságnak is köszönhetően Rhédey Ádám rövidesen Erdély leggazdagabb főura lett. Kelemen Lajos említi a vele kapcsolatos anekdotát: „midőn egy nagy debreceni vásáron nem kapott szállást, az első kényelmes eladó házat nyomban kifizette, csakhogy nyugodtan megszálhasson”.
Írásai Rhédei Ádám útinaplója, 1788–1792; sajtó alá rend., jegyz., utószó S. Sárdi Margit; Attraktor, Máriabesnyő, 2019 (Élet-utak)
Jegyzetek
Források Rhédey családfa
Katona Zsigmond útinaplója 1789-1790. (I. rész)
További információ A millennium századában Erdélyben kihalt főúri családok s visszaemlékezés végső sarjai szereplésére – EPA
Kapcsolódó szócikk Rhédey Klára
Kategória:Doboka vármegye főispánjai Adam Kategória:1768-ban született személyek Kategória:1849-ben elhunyt személyek