A Primo egy magyar fejlesztésű hobbi- és otthoni számítógép volt, amelyet 1984-től 1986-ig gyártottak.
Története A Microkey Kutatási Fejlesztési Termelési Társulást 1983-ban alakította a SZTAKI, az Elektromodul és a sárisápi Új Élet MgTsz. A társulás egy éves fejlesztési munka után 1984 tavaszán jelentette be a nyilvánosságnak, hogy egy egyszerű és olcsó otthoni számítógép gyártásába kezd. Ez a számítógép a Primo volt. 1986-ig, a gyártás befejezéséig összesen mintegy 7000 darab készült belőle, ebből 1000 darab valódi billentyűzettel.
Elnevezése A gép eredeti (munka) elnevezése Microter volt, a gyártó cég nevének és a computer szónak összevonásával, a tápegység fantázianeve pedig Energoter volt. Később ezeket a neveket (a forgalomba hozatal előtt) Primora és PSU-ra változtatták. A gép dobozára (valószínűleg adminisztrációs hiba folytán) a Microter nevet nyomtatták. A tápegység pedig a garancialevélen szerepel Energoter néven.
Felépítése Belső A gép belsejébe tekintve szocialista gyártmányú áramköröket találunk, kézzel beforrasztva az alaplapba. Az MgTsz mint összeszerelő üzem mély nyomokat hagyott a belső kivitelezésen. Erre jó példa az alumíniumlemezből lemezollóval kivágott és összeforrasztott modulátordoboz, ragasztóval felerősítve a műanyag házba.
A gép alapja egy 8 bites, Zilog Z80-as processzor NDK megfelelője (U880), "egykártyás" TRS-80 alapú ROM-ba (4×4K-s EPROM-ba) égetett BASIC interpreterrel. Háromféle memóriamérettel forgalmazták (16K, 32K, 48K RAM). A hozzá csatlakoztatható perifériákat a televízió és a kazettás magnetofon jelentette, bár az alaplapon van bővítő port, az A sorozatnál nincs nyílás a hátlapon. A gép elnevezése a RAM és ROM memória méretét adta meg, azaz pl. a Primo A–64 16K ROM-ot és 48K RAM-ot tartalmazott.
A grafikai lehetőségek 192×256 képpontra korlátozódtak, fekete-fehér színekben. Érdekesség, hogy a gépnek nem volt külön karakteres és grafikus üzemmódja, a szöveges és grafikus adatok szabadon keveredhettek a képernyőn. A képernyőre egyébként 16 sorba, soronként 42 karaktert lehetett írni. A kép előállításának feladatát a CPU látta el, érdekes módon a CPU-n kívül más funkcióáramköröket nem találhatunk a Primóban, a technikai design igen ötletes, mondhatni egyedülálló a maga nemében.
Külső, változatok Az A változat billentyűzete kapacitív elven működő "érintős" kivitel. Nincsenek mozgó alkatrészei, nem koszolódik, igaz, használni sem nagyon lehet.
Az első sorozat hiányosságain próbált meg enyhíteni a B sorozat, amelyben a fóliabillentyűzetet felváltotta egy valódi nyomógombos billentyűzet, kialakították a hátsó busz csatlakozónyílását és két plusz I/O port is helyet kapott a hátlapon. Ebből a változatból mindössze 1000 darabot gyártottak.
A C típus nem más, mint egy színes bővítőkártyával kiegészített és lecserélt EPROM tartalommal rendelkező A típusú ("tappantyús") Primo. A színes bővítés 32 szín használatát tette lehetővé 256-os palettáról 192x256 illetve 256x256 felbontásban. A C típusból sorozatgyártásra nem került sor, csak a SZTAKI-ban készültek prototípuspéldányok. Nevét onnan kapta, hogy a BASIC bejelentkezéskor a következőt írja ki: Primo BASIC SYSTEM 85.2-C.
Pro/Primo A Pro/Primo-ba ugyanaz a színes opciós panel került, mint a C szériába, viszont az alaplap, az EPROM, a doboz, a billentyűzet és a táp teljesen más.
Míg a C típusban a színes opció kivezetései az alaplap megfelelő pontjaira voltak kötve, addig a Pro/Primo alaplapján már kialakították a megfelelő csatlakozási felületet a szalagkábel számára. Az EPROM-okból 24 helyett 28 lábú, nagyobb tárolókapacitásúakat alkalmaztak és négyről kettőre csökkent a számuk. A tartalmukban is volt némi változás. A színkezelésen felül ki lett egészítve további grafikát támogató BASIC utasításokkal. A RAM-okban is van eltérés. Míg az A illetve B szériánál a teljes kiépítésű változatokba 3×8 db, azaz 24 db RAM-ot építettek be, addig a Pro/Primo alaplapján már csak 8 db nagyobb tárolókapacitású RAM befogadására alakítottak ki helyet. Az alaplap egyéb kiegészítő áramköreiben is van eltérés. A billentyűzet valóban SZKI-gyártmány, mely technikailag megegyezett az SZKI által gyártott Uniboard professzionális billentyűzeteivel. Ennek érdekessége, hogy a billentyűk nyomóerejét nem rugók, hanem mágnesek segítségével valósították meg. A nyomógombok nem szitázottak, hanem gravírozással készültek. Az Uniboard billentyűzetet kapta meg a későbbi SZKI professzionális számítógépcsaládja, a Proper8 és Proper16. A billentyűzet relatív nagy magassága miatt kellett az eredeti dobozt kiegészíteni egy műanyag magasítókerettel.
A tápegység-elektronika is eltérő. A plusz panel áramfelvétele és az ismert melegedése miatt nagyobb teljesítményű a trafó. A panel is más, rákerült egy UA723 IC is.
Tervezői Méder István (memória, I/O, magnó) Manno Sándor (képernyő, szinkron generátor) Szikszai István (vezérlések, nagyfrekvencia, alaplap) Pál István (mechanika) Örley Gábor (billentyűzet) Tiszai Tamás (szoftver) Tick József (szoftver)
További információk Primo számítógép weboldala Az előző évezred számítógépei – Primo A-64 és B-32 Interjú a készítőkkel 40 éves a Primo, a magyar csodaszámítógép, amiről életedben nem hallottál, Qubit, 2024. május 15.
Kategória:Hardver Kategória:8 bites számítógépek Kategória:Személyi számítógépek Kategória:Magyarországi számítástechnika Kategória:Technika Magyarországon