Bőcs község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.
Fekvése Az Alföld és az Északi-középhegység határán, a Hernád folyó két oldalán fekszik, Miskolctól 14 kilométerre délkeletre. A környező települések: Berzék 2, Hernádnémeti 4, Sajólád pedig 5 kilométerre, a legközelebbi város: Alsózsolca 10 kilométerre. Hernádnémetivel és Berzékkel a 3607-es, Sajóláddal a 3609-es út köti össze.
A hazai vasútvonalak közül a érinti, melynek itteni megállási pontja Hernádnémeti-Bőcs vasútállomás a belterület északi szélén. Közúti elérését a 3607-es útból kiágazó 36 303-as mellékút biztosítja.
Története Bőcs (Bölcs, Belcs) már a honfoglalás előtt lakott volt, térségében avar temetőt tártak fel. Először 1222-ben említette fennmaradt oklevél, Bulch néven. Neve feltehetőleg a Bulcsú személynévből ered. A település birtokosai bőcsi nemesek, az ónodi Czudar család ősei voltak. Bőcs két különálló faluból, Belső- és Külső-Bőcsből alakult ki, a kettőt a megyehatár Hernád folyó választotta el. A török időkben elpusztult, de újra benépesült. Belső-Bőcs 1859-ig Abaúj vármegyéhez tartozott, de Borsod vármegye elcserélte Aszaló faluért. Külső-Bőcs Zemplén vármegye része volt, de 1882-ben Borsodhoz csatolták. A két település 1950-ben egyesült Bőcs néven.
1854–55-ben a Hernád folyó áradásai, 1877-ben pedig tűzvész pusztította el.
A Borsodi Sörgyár 1969-ben épült a faluban.
2000 óta a település legnagyobb reklámhordozója a Bőcs Sport Kft. Bőcs KSC labdarúgó- és kézilabdacsapata.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Lippai Lajos (független) 1994–1998: Lippai Lajos (független) 1998–2002: Lippai Lajos Szabolcs (Zempléni Településszövetség) 2002–2006: Lippai Lajos Szabolcs (Zempléni Településszövetség) 2006–2010: S. Nagy László Győző (független) 2010–2014: Nagy László Győző S. (független) 2014–2019: Nagy László Győző (független) 2019–2024: Nagy László (független) 2024– : Nagy László Győző (független)
A településen a 2006. október 1-jén megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 9 jelölt indult a polgármesteri posztért. Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak három másik település (Abda, Buják és Mezőfalva) lakói szavazhattak, ennél több, 10 aspiránsra pedig egyedül Csonkahegyháton akadt példa.
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a lakosság 92%-át magyar, 8%-át cigány nemzetiségűA nemzetiségi népesség száma településenként emberek alkották.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,6%-a magyarnak, 10,4% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 19%, református 49%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 3%, felekezeten kívüli 8,4% (16,8% nem válaszolt).Bőcs Helységnévtár
2022-ben a lakosság 91,5%-a vallotta magát magyarnak, 7,9% cigánynak, 0,1% lengyelnek, 0,1% németnek, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 14,6% volt római katolikus, 36,5% református, 2,9% görögkatolikus, 3,1% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 11,8% felekezeten kívüli (30% nem válaszolt).Bőcs Helységnévtár
Nevezetességek Református templom Borsodi Sörgyár Borsodi Sörgyár Látogatóközpont
Híres emberek
Ónodi Czudar Imre (1345–1389) egri és erdélyi püspök Itt született Benyovszky Imre (1758–1821 után) mérnök, földmérő. Pocsai László (1884–1966) nemzetgyűlési képviselő Koncz József (1922–2012) festőművész.
Testvértelepülés Gömörhorka (Gemerská Hôrka), Szlovákia
Források Györffy György: Abaúj vármegye
Jegyzetek
További információk Bőcs hírei Bőcs Község hivatalos honlapja Bőcs Községi Sport Club hivatalos honlapja Földhivatalok Gyalogló
Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései