Habsburg–Lotaringiai Mária Anna (ismert még mint Ausztriai Mária Anna főapátnő, , ; Firenze, 1770. április 21. – Neudorf, 1809. október 1.), a Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főhercegnő, I. Péter Lipót toscanai nagyherceg (későbbi német-római császár) és Spanyolországi Mária Lujza gyermeke, aki 1791 és 1800 között a prágai Szent Teréz apácakolostor főapátnője.
Élete Származása, testvérei left|60px Édesapja a Habsburg–Lotaringiai-házból való Lipót toszkánai nagyherceg (1747–1792), a későbbi II. Lipót osztrák főherceg, német-római császár, magyar és cseh király, édesanyja a Bourbon-házból való Mária Ludovika spanyol infánsnő (María Luisa de España, 1745–1792), később német-római császárné volt. Az uralkodópár 16 gyermeke közül Mária Anna főhercegnő született negyedikként.
A felnőttkort megérő testvérek: Mária Terézia Jozefa főhercegnő (1767–1827), aki I. Antal szász királyhoz ment feleségül. Ferenc József Károly főherceg (1768–1835), a későbbi II. Ferenc német-római császár, I. Ferenc néven osztrák császár, magyar és cseh király. Ferdinánd József János főherceg (1769–1824), később III. Ferdinánd néven Toszkána nagyhercege. Mária Anna főhercegnő (1770–1809). Károly főherceg (1771–1847) tábornagy, Teschen hercege, Napóleon legyőzője az asperni csatában. Sándor Lipót főherceg (1772–1795), 1790-től haláláig Magyarország nádora. József Antal János főherceg (1776–1847), 1795-től haláláig Magyarország nádora (József nádor). Mária Klementina főhercegnő (Maria Klementine von Österreich, 1777–1801), aki Ferenc nápoly–szicíliai trónörököshöz ment feleségül. Antal Viktor főherceg (1779–1835), Köln püspöke, 1816–1828-ig a Német Lovagrend Nagymestere. János főherceg (1782–1859) tábornagy, a „stájer herceg”. Rainer József főherceg (1783–1853) tábornagy, a Lombard–Velencei Királyság alkirálya. Lajos főherceg (1784–1864) tábornagy, 1836–1848-ig az Államkonferencia vezetője. Rudolf főherceg (1788–1831) bíboros, Olmütz hercegérseke, Beethoven mecénása.
Pályafutása Ifjúkorát Firenzében, majd Bécsben és Prágában töltötte, belépett egy apácarendbe. Apja, Lipót császár trónra lépése után átvette a prágai Hradzsinban lévő Szent Teréz nemesi apácakolostor apátnői hivatalát, majd 1791-ben ő lett e kolostor főapátnője („Äbtissin des k.u.k. Theresianischen adeligen Damenstifts ob dem Prager Schlosses”). Az apátságot Mária Terézia alapította 1755-ben. A kolostor főapátnője 1766-tól kezdve egyházfejedelmi méltóságot viselt, amely magas jövedelemmel és csak időszakonként végzendő hivatalos feladatokkal járt.
1791-től a Szent Teréz kolostor főapátnőjére ruházták a cseh királynék megkoronázásának jogát. A prágai Szent Teréz kolostor főapátnő-főhercegnője Csehországban (a császári házon kívül) a második legmagasabb hivatali rangot jelentette a kancellár mögött. Mária Anna főhercegnő, 4 nappal főapátnővé való felszentelése után, a cseh püspökök segédlete mellett a prágai Szent Vitus-székesegyházban vezette saját édesanyjának, Mária Ludovika spanyol infánsnőnek cseh királynévá koronázását.
bélyegkép|jobbra|Mária Anna főhercegnő síremléke a temesújfalui templomban, az Eötvenesi Lovász-család sírboltjában. Mária Anna főhercegnő 1800-ban visszavonult, és 1809. október 1-jén, 39 éves korában hunyt el Temesújfalun Eötvenesi Lovász Zsigmond császári-királyi kamarás vendégeként, annak helyi kastélyában.
További információk http://www.guide2womenleaders.com/czech_eccleastical.htm Csehországi női egyházfejedelmek http://www.guide2womenleaders.com/womeninpower/Womeninpower1770.htm Életrajzi adatai. http://www.thepeerage.com/p89.htm#i889 ÉLetrajzi adatai. Hugh Montgomery-Massingberd: Burke's Royal Families of the World, 1. kötet, London, 1977.
</center>
Maria Anna 1770 Kategória:Katolikus apácák Kategória:Osztrák nők Kategória:1770-ben született személyek Kategória:1809-ben elhunyt személyek