A Debian elnevezés egy gyűjtőfogalom.
A többség azonban a népszerű Linux-disztribúciót érti rajta, aminek a helyes megnevezése Debian GNU/Linux, ezzel is jelezve, hogy az adott rendszer a Linux kernelt és nyílt forráskódú, szabad felhasználású (GNU licenc alatt publikált) szoftverek együttesét használja.
Legfőbb jellemzői: teljesen ingyenes és megfelel a Debian szabad szoftver irányelveknek, tehát szabad szoftver;. számtalan résztvevő tartja karban; fejlett csomagkezelő rendszerrel rendelkezik, ami könnyűvé teszi a programok frissítését, telepítését és eltávolítását.
A felhasználókkal való kapcsolatot a Debian társadalmi szerződés írja le.
A név eredete
A Debian elnevezés Ian Murdock (a projekt alapítója) és Deborah (Ian kedvese) nevének összevonásából állt össze.
Debian GNU/Linux Története
Ian Murdock indította útnak a világ (talán) legnagyobb nem kereskedelmi Linux terjesztését, a Debiant.
Az indulás Ian levelévelLinuxPlanet , Ian Murdock levele kezdődött, amelyet 1993. augusztus 16-án postázott a comp.os.linux.development hírcsoportba.
Akkoriban még csak néhány tízezer rajongó használt Linuxot, nagy részük valamilyen saját összeállítású („homebrew”) rendszert, vagy Peter MacDonald nevével fémjelzett SLS-t (Softlanding Linux System) használt.
Ian 1993 januárjától használt Linuxot. Egy idő után azonban elégedetlen lett. Mint a legtöbb Linux felhasználó, ő sem a Linuxszal kapcsolatban volt elégedetlen, hanem a körülötte formálódó közösséggel.
Ezt felismerve Ian 1993 közepén megfogalmazta célját: egy szépen csomagolt Linux terjesztést kell létrehozni.
Abban az időben néhány más terjesztés is létezett. Ilyenek voltak az MCC Interim a Manchester Computing Centre-től, vagy a TAMU a Texas A&M Egyetemtől, de ezek a fejlesztések szép csendben eltűntek. 1993 elején kétségtelenül az SLS volt a király.
Minek köszönhette az SLS a népszerűségét?
Annak, hogy a legtöbb disztribúció akkoriban nem tartalmazott mást, mint a Linux kernelt, az alaprendszert és a fejlesztéshez használt alapvető programokat (toolchain). Az SLS volt az első olyan disztribúció, amely Linuxot szállított a szélesebb közönségnek, és nem csak a fejlesztőknek. A SLS tartalmazott ablakozó rendszert, dokumentum formázó programokat, játékokat és más olyan programokat amelyet a szélesebb felhasználói réteg igényelt.
Ennek ellenére az SLS számos dologban hiányt szenvedett, és ezt ismerte fel Ian Murdock. Összeszedte az SLS hiányosságait, kijavította azokat, különböző patcheket készített az SLS-hez, amelyek később a Debian alapját képezték. Ekkortájt született a cikk elején említett levél.
Aztán néhány „majdnem kész” levél után Ian rájött, hogy ezt egyedül nem tudja csinálni. Úgy gondolta, hogy itt az ideje annak, hogy elővegye a korai elképzeléseit, és implementálja a nyílt fejlesztési modellt a munkájában.
1993. augusztus 27-én megszületett az a levél, amelynek a subject-jében már a Debian szó szerepelt, és amely már egy hivatalos státuszjelentés volt a projekt állásáról.
From: Ian A Murdock ([email protected]) Date: August 27, 1993 8:22:14 PST Newsgroups: comp.os.linux.development Subject: Debian: a brief status report
Ian Murdock azóta megpróbálkozott saját cégén keresztül egy Debian-ra alapozott üzleti disztribúció értékesítésével, amely sikertelen próbálkozásnak bizonyult. Azóta a Sun Microsystems alkalmazásában a Project Indiana nevű projekten dolgozik, amelynek érdekessége, hogy openSolaris alapra helyezett, a modern Linux disztribúciók vetélytársának szánt operációs rendszert fejleszt.
Debian kiadások A Debian mindig legalább három verziót tart fenn: „stable”-t (stabilt), „testing”-et (teszt verziót) és „unstable”-t (instabilt).
A „stable” az aktuális ajánlott verzió, legtöbbször csak biztonsági frissítések jelennek meg hozzá. Mivel az új Debian verziók megjelenése jelenleg hosszas ellenőrzési procedúrát igényel, ezért a stabil változat gyakran régebbi programokat tartalmaz.
A „testing” a váróterem a következő „stable” előtt, először ide kerülnek azok a csomagok az „unstable”-ből, melyeknél egy adott idő alatt nem került elő hiba; végül ebből fejlődik majd ki a következő stabil kiadás.
A „unstable” változat a legfrissebb programokat tartalmazza, azonban mivel ezeket még a közösség nem tesztelte alaposan, semmi garancia nincs arra, hogy a csomagok működnek egyáltalán, nemhogy helyesen. Csak bátraknak és tapasztaltaknak ajánlott, hiszen előfordulhat, hogy egy hibás csomag után a rendszerben kézzel kell javításokat végezni ahhoz, hogy működőképes maradjon. Az ilyen szoftvert, vagy szoftvercsomagot szokás a "bleeding-edge" jelzővel illetni.
Név szerinti kiadások A kódnevek a Pixar nagy sikerű animációs filmjéből, a Toy Story-ból valók. Verzió(Kódnév)DátumMegjegyzésLeírás 1993. augusztus-december(nem volt kódneve) 1994. január(nem volt kódneve) 1995. március(nem volt kódneve) 1995. november(nem volt kódneve) nem adták ki (nem volt kódneve) Az InfoMagic CD forgalmazó egy félreértés miatt a fejlesztői verziót adta ki CD-n, és nevezte el 1.0-s kiadásnak. A Debian fejlesztői és az InfoMagic az eset után közös nyilatkozatban ismerték el a hibát, és visszavonták ezt a változatot. (Buzz) 1996. június 17. Buzz Lightyear volt a (z)űrhajós, (Rex) 1996. december 12. Rex volt a tyrannosaurus, (Bo) 1997. június 5. Bo Peep volt a pásztorlány, (Hamm) 1998. július 24. Hamm volt a malac (Slink) 1999. március 9. Slinky Dog volt a játékkutya, (Potato) 2000. augusztus 15. Mr. Potato (Krumplifej Uraság), (Woody) 2002. július 19. Woody volt a cowboy, (Sarge) 2005. június 6. Sarge a műanyagkatona (eredetileg: Army Men). (Etch) 2007. április 8. Etch a mágneses rajztábla. (Lenny) 2009. február 14. Lenny a kis, lábakon járó távcső (Squeezy) 2011. február 6. Squeeze a zöld, háromszemű gumiűrlény a Toy Story 2.-ből (Wheezy) 2013. május 4. Wheezy egy piros csokornyakkendőt viselő gumipingvin a Toy Story 3.-ból (Jessie) 2015. április 25. Bazzoka Jane, a tehenészlány a Toy Story 2.-ből (Stretch) 2017. június 17. Stretch egy lila polip a Toy Story 3.-ból (Buster)2019. július 6. Buster egy barna kutya a Toy Story – Játékháború 2. – ból (Bullseye)2021. augusztus 14. Bullseye egy szamár a Toy Story 2-ből (Bookworm) 2023. október 7. Bookworm (kis zöld szemüveges könyvmoly) (Trixie) 2025.augusztus 9. Trixie (Forky) 2027 Forky (Duke) 2029 Duke (instabil) Rolling release Így hívták a szomszéd rossz gyereket, aki kínozta a játékait. A név egyúttal egy szójáték, a Still in Development – Fejlesztés alatt rövidítése. (experimental) Rolling release
A Debian Trixie bejelentett várható megjelenése: 2025. augusztus 9, ebben már a telepítéskor használhatók a különféle érdeklődési területekre fókuszáló Tiszta Debian válogatások is.
A Debianra épülő disztribúciók
Ubuntu és a sok származéka: Kubuntu, Xubuntu, Fluxbuntu, Edubuntu; Linux Mint, ... Aptosid, egy Sid-re épülő terjesztés asztali rendszerekre, friss alkalmazásokkal Knoppix egy Live CD, valamint ennek sok származéka (Damn Small Linux, Kanotix, Morphix, KnoppMyth, Sulix és még több). Linspire és Freespire – ezek és származékaik főként kevésbé hozzáértő felhasználók számára készülnek otthoni, vagy irodai használatra. CrunchBang Linux, újabban Ubuntu helyett Debian alapokra épülő "pehelysúlyú" disztribúció, alapértelmezetten Openbox környezettel; a tapasztaltabb felhasználók számára. Fejlesztését befejezték. Bunsenlabs Linux a korábbi Crunchbang Linux továbbfejlesztése közösségi alapon, szintén Openbox ablakkezelővel. LMDE: Linux Mint Debian Edition. Az elsődlegesen Ubuntura épülő Linux Mint disztribúció fejlesztői újabban egy közvetlenül Debian-alapú rendszert is fejlesztenek. MEPIS – egy Live CD kezdőknek, ami telepíthető is. Elive – Enlightenment ablakkezelőre épülő disztribúció. Raspbian – Raspberry Pi-re optimalizált kiadás. SparkyLinux – lengyel fejlesztés, (rolling release) És számos, azóta eltűnt terjesztés, mint például a Storm Linux.
Debian GNU/Hurd Folyamatban van a Debian fejlesztése más kernelekre is, elsősorban a GNU Hurdra. A Hurd szerverprogramok gyűjteménye, amelyek egy mikrokernel (mint például a Mach) felett futnak, és különböző funkciókat implementálnak. A Hurd szabad szoftver, és a GNU projekt eredménye. Innen ered a Debian GNU/Hurd elnevezés.
Debian GNU/kFreeBSD Az első nem Linux-alapú – FreeBSD kernelre épülő – port a Debian 6.0 "Squeeze" verzióban debütált technológiai újdonságként.
Nem támogatott Debian változatok Debian GNU/Darwin: Egy csoport tervezte a kiadását is, mely a Mac OS X Darwin nevű kernelére épült volna, de a projekt tagjai jelenleg leállították/szüneteltetik tevékenységüket. Mivel a Darwin kernel BSD licenc alatt érhető el, a Debian Projekt nem támogatja. Nexenta: Egy, az Ubuntu -ra (így közvetetten a Debianra) épülő komplett operációs rendszer, amely az openSolaris kernelt, GNU eszközkészletet, X11-et, asztali programokat szállít.
Jegyzetek
További információk
debian.org hivatalos honlap debian hivatalos honlap (magyar) HUPWiki Debian leírás HUPWiki Debian segítségek
Kategória:Linux-disztribúciók Kategória:GNU projektek