Felek (románul Avrig, németül Freck) város Romániában, Szeben megyében.
Fekvése Nagyszebentől 25 km-re délkeletre, az Olt bal partján, a Nagyszeben–Brassó főút mellett fekszik.
Nevének eredete Nevének első említése 1364-ból való, Affrica alakban. További névalakjai: Ebrek és Ebreg (1413), Fryk (1468), Frech (1488), Freck (1582). Mai román neve először 1733-ban, a magyar 1854-ben tűnik fel. Mârșa a Valea Mârșa patakról kapta nevét.
Johannes Tröster szerint a nevet a gótok adták, és Freyja (Friga, Frea) istennő nevére vezethető vissza. Valójában valószínűleg a fleck ('földdarab') szóból való.
Lakossága 1760-ban 2070 román és 213 szász lakosa volt. 1850-ben 2520 lakosából 2203 volt román, 168 német és 144 cigány nemzetiségű; 2340 ortodox és 165 evangélikus vallású. 1900-ban 3195 lakosából 2665 volt román, 415 német és 109 magyar anyanyelvű; 2635 ortodox, 271 római katolikus, 219 evangélikus, 37 református és 27 görögkatolikus vallású. Lakosainak 42%-a tudott írni-olvasni és 8%-uk beszélt magyarul. 2002-ben 9302 lakosa volt, közülük 8996 román, 181 magyar és 69 német nemzetiségű; 8789 ortodox, 87 római katolikus, 76 pünkösdista és 58 baptista vallású. Mirsán 3009 lélek élt, többségük ortodox román.
Története 1200 körül várat építettek a mai Mirsától délkeletre fekvő, 846 méter magas, Culmea Cetățiinek nevezett hegycsúcsra. A vár 60 × 30 méteres volt, a Curtea de Argeșbe vezető utat védte és legkésőbb a 15. században pusztulhatott el.
1468-ban huszonhárom háztartást írtak össze benne. 1583-as statútumában a tisztségeket paritásos alapon osztották meg a szász és a román etnikum között, viszont folnagy csak szász lehetett. A kiadásokat a két nemzetiség közösen viselte, de a románok kötelesek voltak kaszálni a szebeni tanácsnak és a szász iskola fenntartásához is hozzájárultak.
1705 novemberében a Rabutin vezette császáriak itt verték meg Orosz Pál kuruc csapatát.Cserei Mihály: Erdély históriája. Bp., 1983, 365. o. Román lakói a 18–19. században transzhumáló juhtartást folytattak. Román iskolájáról az első híradás 1802-ből származik, amikor Ioan Barac tanította a helyi román gyerekeket.
A 18. és a 19. században végig határvitát folytatott Rákovicával a Szurul hegy tulajdonáért. A helyi monda szerint az eredetileg Rákovicához tartozó hegyet a felekiek az ősidőkben egy szürke lóért () vásárolták volna meg. Végül 1907-ben a budapesti kúria Felek községnek ítélte a hegyet.
1839 után Ludwig v. Schuler szebeni polgár alapította papírmalmát, amely indulásakor az egyik legnagyobb és legjobb minőségű papírt előállító erdélyi üzem volt.Jakó Zsigmond: Az erdélyi papírmalmok feudalizmuskori történetének vázlata. 2. 1712–1848. Cluj, 1964, 78. o. 1849 elején egy román határőrzászlóalj állomásozott itt. Az abszolutizmus idején járási székhely is volt. 1830-ban üveggyára létesült, amely az 1886–1892-es és 1917–1920-as évek kivételével máig működik.Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig. Eger, 2006, 258. o., Dan Mircea Lazăr: ‘Câteva date din istoria fabricii de sticlă din Avrig, județul Sibiu.’ Corviniana 6 (2000): 284–88. o. és Sághelyi Lajos: A magyar üvegipar története. Bp., 1938, 342. o. A gyár mellé mindjárt kezdetben stájerországi szakmunkások érkeztek, akik a gyár körüli telepen laktak (1889-ben 19 munkáslakás), és akik számára a gyár római katolikus templomot építtetett. A két világháború között kb. 150-160 munkása volt, közöttük sok volt a külföldi. 1937-ben a Flessig családtól egy helyi szövetkezet tulajdonába került. Az 1960-as években a gyár akkori dolgozóinak egy részét tömbházakban juttatták új otthonhoz.
Szebenszékhez, majd 1876-tól Szeben vármegye Nagyszebeni járásához tartozott. A 19. század végén ortodox esperesség központja volt.Remus Roșca: Lexiconul comunelor bisericesci din archidiecesa gr.-or. rom. a Transilvaniei. Sibiiu, 1894 1886-ban a Brukenthal-palota mellékszárnyában gyógyszertár nyílt.
Mirsán 1936 és 1939 között a Škoda Művek leánygyára fegyvergyárat épített. A munkák befejezése előtt két, sínekkel megrakott vagon elszabadult, vakvágányra tért és egy tóba zuhant. A balesetben 21-en meghaltak. A fegyvergyárnak 1940-ben 1170 munkása volt. A szocializmus alatt kibővítették a profilját és a vidék egyik legnagyobb munkaadója maradt. 1937-ben a Fogarasi-havasokban, Poiana Neamțului-ban a román hadsereg katonai szanatóriumot létesített.
1944 januárjában a szász iskolában gyűjtötték össze a környék szász lakosságát, hogy Krivoj Rogba indítsák őket kényszermunkára. 1989-ben kapott városi rangot.
bélyegkép|jobbra|200px bélyegkép|jobbra|200px bélyegkép|jobbra|200px bélyegkép|jobbra|200px|Az ortodox templom bélyegkép|jobbra|200px|A római katolikus (volt evangélikus) templom
Látnivalók Erődített római katolikus (eredetileg szász evangélikus) templomát támpilléres kőfal övezi, amely hajdan magasabb volt. Az 1270-es években román stílusban épült, majd a 16. században gótikus stílusban átalakították és oldalhajóit lebontották. Az ortodox templom 1755-ben épült, falfestményei 1762-ből valók. Kertjében nyugszik Gheorghe Lazăr. A barokk Brukenthal-kastélyt eredetileg Buccow tábornok építette 1762-ben és 1771 között és később lett Samuel von Brukenthal nyári rezidenciája, aki 1780–1785-ben átalakíttatta. Parkja az egyetlen, eredeti állapotában megőrzött barokk park Romániában. Ma a Brukenthal Alapítvány működik benne. A falumúzeumban néprajzi tárgyak, üvegipari termékek, ikonok és egy Lazăr-emlékszoba láthatóak. A városközpont és Mirsa között kis sóstó található.
Híres emberek Itt született 1779-ben és itt halt meg 1823-ban Gheorghe Lazăr román pedagógus, író, teológus. Tizenéves korában az üveggyárban dolgozott Török Sándor író.
Gazdasága Üveggyárában festett üvegedényeket készítenek. A gyárnak 1998-ban 1122 alkalmazottja volt, és túlnyomóan exportra termelt. Mirsán haszongépjárműveket (billenős teherautókat, mezőgazdasági vontatókat, utánfutókat) és szeszes italokat gyártanak. A fegyvergyári részlegnak 1998-ban 430, a civil részlegnek 1200 alkalmazottja volt. Vízerőmű (1997 óta).
Oktatás Német nyelvű oktatás 1949 óta csak alsó tagozaton működik, a német iskolai tagozat azonban még a 2015/16-os tanévben is létezett, bár a szászok kivándorlása óta román gyerekekkel.
Testvérvárosai Plérin, Franciaország Cookstown, Írország
Jegyzetek
Források Marianne Seidler: Freck: Orte der Erinnerung. Dössel, 2004 Binder Pál: Közös múltunk. Bukarest, 1982
További információk A szász templom a „varak.hu” honlapon Képek a Brukenthal-kastélyról és parkjáról A Samuel von Brukenthal Alapítvány honlapja Légifelvétel
Képek
Kategória:Erdélyi városok Kategória:Szeben megye települései Kategória:Szeben vármegye települései