Bükkszentkereszt

Bükkszentkereszt (1940-ig Újhuta, szlovákul Nová Huta) község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.

Földrajz 600 méteres tengerszint feletti magasságávalBükkszentkereszt község honlapja a Bükk-vidék keleti vonulatai között, Miskolctól 20 kilométerre nyugatra lévő falu az ország második legmagasabban fekvő települése. Hegyekkel körbezárt völgykatlanban épült, ahol a hóréteg vastagsága január–februárban rendszerint eléri a 30–40 centimétert. Hollóstető is Bükkszentkereszthez tartozik.

Éghajlata 600 méteres tengerszint feletti magassága ellenére is kiegyensúlyozott, nincs érezhetően hidegebb, mint az alacsonyabban fekvő településeken. A falut körbezáró hegyek védik az erős szelektől, és a köd is ritkább, mint Miskolcon. Novembertől februárig általában hideg, de a többi hónapban egyenletesen kellemes a levegő hőmérséklete.

Az átlagos éves csapadékmennyiség országos viszonylatban magas, 820 mm körül van. A legcsapadékosabb hónap a június.

Környező települések

Bükkszentlászló (7 km), Répáshuta (11 km), Lillafüred 10 km. A legközelebbi város: Miskolc (20 km).

Megközelítése Közúton a Miskolcról Felnémetre vezető 2505-ös útról Hollóstetőnél dél felé leágazó bekötőúton (2519-es út) közelíthető meg; ezen érhető el Miskolc déli része felől is. Cserépfaluval a 2511-es út köti össze, amelynek egyes szakaszai szilárd burkolat nélküli erdei utak.

Autóbusszal az 1383-as és 3755-ös járatokkal érhető el.

Élővilága A falu környékének növényritkaságai a fekete áfonya, a kockás kotuliliom, a turbánliliom és a szártalan bábakalács.

Madárvilága is gazdag; különlegessége a süvöltő, valamint a telente erre vonuló fenyőrigó és a csonttollúak.

Története bélyegkép|250px|Bükkszentkereszt domborzata bélyegkép|250px|Bükkszentkereszt főutcája bélyegkép|250px|A Völgy utca bélyegkép|250px|Az 1801-ben épített templom

1514-ben a Bükk hegység jelentős részét koronauradalommá nyilvánították, az uradalom központját Diósgyőrben rendezték be. A kor szokása szerint az üveggyártás fő telepítő tényezői az erdőbirtokok voltak, mert a gyártáshoz szükséges hamuzsírt (amint ezt neve is mutatja) fa hamujából állították elő. Ma a Bükki Üveghuták Ipartörténeti Múzeumában láthatók e kor fennmaradt emlékei.

A hegység viszonylag száraz déli lejtőin az üveg gyártására épített huták körül alakultak ki a 18. században a falvak, először a mai Bükkszentlászló (eredeti neve Hutta, később Óhuta volt), majd Bükkszentkereszt (eredeti neve Újhuta volt) és Répáshuta helyén, végül a mára elpusztult Gyertyánvölgyben (amelynek helyén ma turistapihenő áll).

A község tulajdonképpeni alapítójának Simonides János, az itt már meglévő üveghuta egyik (második?) bérlője tekinthető, az alapítás évének pedig 1755; az első bérlő Sztraka Ferenc volt. A hutában főleg szlovák és ruszin munkások dolgoztak. Újhután egyidőben csak szlovákok laktak; a lakosság egy része ma is szlovák anyanyelvű. Az itt élők szabad emberek voltak, nem uradalmi szolgák, hanem szakmunkások, és e jogállásukat 1735-ben a szepesi magyar királyi kamara is megerősítette.

A fából épült, zsindellyel fedett műhelyben ablaküveget és öblösüveget egyaránt gyártottak; utóbbit formába fúvó eljárással. Simonides János bérlősége alatt, a huta virágkorában a munkások száma meghaladta a 30-at. Ebben az időben ez volt Borsod vármegye második legnagyobb ipari üzeme (az ómassai vasgyár után). A műhely 1774-ben leégett, de a koronauradalom és a vármegye anyagi támogatásával újjáépítették, és 1775-ben újra termelni kezdett. 1796-ban bezárták, és Répáshutára telepítették át (ahol 1834-ig működött).

Simonides igyekezett gondoskodni falujáról: fakápolnát, kocsmát, kuglipályát építtetett, és saját költségén szlovák nyelvű papot hozatott. Amikor a fakápolna mintegy húsz év után leomlott, a helyére 1800–1801-ben kőtemplomot emeltek; a templom berendezésének nagy részét az 1786-ban feloszlatott pálos rend diósgyőri kolostorából vitték át. A falu gyorsan fejlődött, ahogy egymás után települtek be a környéken dolgozó favágók és más erdei munkások (mészégetők, szénégetők). A lakosok száma az 1790-es években elérte a 274 főt (Óhutának ebben az időben 283 lakosa volt).

Mivel a koronauradalomban csak római katolikus vallású munkásokat alkalmaztak, a falu lakosainak nagy többsége mindig katolikus volt. 1895-ben a római katolikus plébános nyomására a szlovák lakosok elkezdték magyarosítani nevüket. A régi, szlovák családnevek mára szinte teljesen kivesztek, viszont feltűnően gyakoriak a Petőfi, Rákóczi, Kinizsi és hasonló „történelmi nevű” családok.

A falu határának területe 4697 kataszteri hold, de ebből csak 180 hold volt a lakosoké, a többi mind a koronauradalomé (erdőkincstáré). Föld híján a falusiak főleg favágással, szén- és mészégetéssel, fuvarozással foglalkoztak; mészégetők még ma is élnek a településen. Az uradalom megszűnése újabb fejlődésre nyújtott lehetőséget, és a falu a 19. század közepétől felvirágzott. Lakossága 1939-ben elérte az 1536 főt: közülük 1526 volt római katolikus (hat görögkatolikus, négy pedig református).

Az első községházát a millennium évében építették. Mivel ez kicsinek bizonyult, 1943-ban lebontották, és helyette nagyobbat építettek. Az 1930-as évektől a község kezdett a turizmusra is berendezkedni. Az első panzióból később reprezentatív üdülő, majd turistaház, aztán fogadó lett.

A település 1940. február 16-án vette fel a Bükkszentkereszt nevet. A szlovák etnikumú Bükkszentkeresztről az 1940-es évek elején a jobb élet reményében egyes családok átköltöztek Csehszlovákiába, nagy részük Rozsnyó környékére.

1949-ben Bükkszentkeresztre is bevezették a villanyt; 1951-ben mozi, 1968-ban pedig könyvtár nyílt a faluban. A vezetékes vízhálózatot 1969-ben építették ki; a 310 m szintkülönbséget légcsőrendszer beiktatása nélkül hidalták át. Ugyanebben az évben 180 üdülőtelket parcelláztak. 1970-ben megépítették a kisdéli sífelvonót, s a következő évben az 1026/1971. (VI. 22.) kormányhatározat országos jelentőségű üdülőterületű községgé nyilvánította a falut. 1973-ban orvosi rendelő épült és orvosi tanácsadó szolgálat kezdett működni a településen. A higanygőzlámpás közvilágítást két ütemben (1973, 1986) helyezték üzembe. 1980-ban új, 50 gyereket befogadó óvoda nyílt. 1984-ben ravatalozót építettek a temetőben; azóta nem kell a halottakat eltemetésükig otthon tartani.

A falut 1985-ben kötötték be a vezetékes telefonhálózatba. 1986-ban alakították ki az idősek napközi otthonát. 1987-ben nyílt meg a napközis étterem. Ugyanebben az évben építették meg az iskola tornatermét is.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Bodnár Tibor (SZDSZ) 1994–1998: Bodnár Tibor (független) 1998–2002: Halász Rezső (független) 2002–2006: Halász Rezső (független) 2006–2010: Halász Rezső (független) 2010–2014: Jámbor Flórián (független) 2014–2019: Jámbor Flórián (független) 2019–2024: Solymosi Konrád Ferenc (független) 2024– : Solymosi Konrád Ferenc (független)

Híres emberek Eszlári Gergely (1983-): a magyar felnőtt férfi vízilabda-válogatott gyúrója, világbajnok, Európa-bajnok, olimpiai 3. helyezett, Universiade-győztes.

Népesség A település népességének változása:

2001-ben a településen a lakosságnak 80%-át magyar, a 20%-át szlovák származásúA nemzetiségi népesség száma településenként emberek alkották. Ezenkívül 1, magát cigánynak valló személy is élt a településen.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,3%-a magyarnak, 0,4% németnek, 0,2% románnak, 22,1% szlováknak mondta magát (18,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg több lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,6%, református 4,6%, görögkatolikus 0,6%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 8% (28,3% nem válaszolt).Bükkszentkereszt Helységnévtár

2022-ben a lakosság 92,7%-a vallotta magát magyarnak, 27,9% szlováknak, 0,7% németnek, 0,4% ukránnak, 0,1-0,1% horvátnak, örménynek, románnak, ruszinnak, cigánynak, szlovénnek és szerbnek, 2,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,2% volt római katolikus, 5,8% református, 2,1% görögkatolikus, 1,2% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 7,1% felekezeten kívüli (35% nem válaszolt).Bükkszentkereszt Helységnévtár

Gazdasági élet A lakosok többsége hagyományosan mészégetéssel, szénégetéssel vagy fuvarozással keresi kenyerét. Néhányan Miskolcra járnak be dolgozni. Egyre többen élnek a fejlődő idegenforgalomból is.

Turizmus A Bükkszentkereszten lévő Hollóstető a Bükk-vidék egyik legszebb üdülőhelye, ahol turistaház és hegyi kemping várja a természet kedvelőit. A tiszta, magaslati levegő kedvezően hat a pajzsmirigy működésére; a levegőkúrával enyhíthetők a bazedov-kór tünetei. Hasonképp előnyösen hat egyes légzőszervi megbetegedésekre (asztma), ezért a falut szubalpin gyógyhellyé minősítették. A vérszegénység gyógyításában előkúrának javasolják. A téli sportok kedvelőinek népszerű üdülőhelye. A településen található a fokozottan védett Pénz-pataki-víznyelőbarlang és a megkülönböztetetten védett Rejteki 1. sz. kőfülke is.

Látnivalók bélyegkép|188px|IV. Béla emlékműve a Lófő-tisztáson A bükki üveghuták ipartörténeti múzeuma és tájház 1989 júliusában nyílt meg egy 1870 táján épült csordaházban. A több mint 400 darabból álló gyűjtemény zömét az alapító, Balog Sándor gyűjtötte. A múzeumot bensőséges ünnepség keretében nyitották meg 1989. július 1-jén. A gyertyánvölgyi üveghuta rekonstrukciója Hegyikockák kiállítás és játszósarok: 8 m²-es terepasztal, távirányítós vonatok, kaszkadőr autó, appról vezérelhető robot stb.a bükki üveghutákat bemutató kiállítással egy épületben Szabadtéri néprajzi gyűjtemény Kitömött állatok, helyi fafaragók és ásványok kiállítása 2025. július 12-én megnyílt a Motylka lepke-terasz, az ország legmagasabban fekvő bemutató helye, ahol élő trópusi lepkék láthatók. A Bükki Ízek Vendégasztal udvarán található egyedi turisztikai látványosság májustól szeptember végéig látogatható hétvégenként. Kosáryné Réz Lola háza IV. Béla emlékműve a Lófő-tisztáson, ahol állítólag utoljára ütközött meg a tatárokkal Boldogasszony köve Kilátó A bükki füvesember (Szabó Gyuri bácsi) látogatható gyógynövénykertje Millenniumi emlékpark: a park közepén álló, fából faragott emlékművet Császári Domokos helybéli vállalkozó tervezte, és 2000-ben, a falu alapításának 245. évfordulójára állították föl a falu főutcáján, a Kossuth Lajos úton. Az emlékművet körülvevő stilizált kapuval megszakított alacsony kőfalat helybéli közhasznú munkások építették. A falu vezetői a megnyitó ünnepségen, 2000. szeptember 16-án vették át a millenniumi országzászlót. A művész alkotásában egységbe komponálta a falu múltjának három szimbólumát, a huta-üveggyártásra utaló üvegpoharat, a lakosság hagyományos mesterségére utaló mészégető kemencét és a falu nevét adó keresztet.

A település az irodalomban, filmekben A település lényeges helyszín Kondor Vilmos magyar író Budapest noir című bűnügyi regényében.

Képtár

Jegyzetek

Források Körtvélyessi Erzsébet (szerk.), 2000: Vendégváró. Látnivalók Miskolcon. Well-Press Kiadó, Miskolc. p. 84. A Bükki üveghuták ipartörténeti múzeumának tárlói Köztérkép: Bükkszentkereszt szobrai

További információk A legenda szerint Szűz Mária ült le ide: gyógyulni vágyók zarándokhelye a bükki szikla Bükkszentkereszt község honlapja Bükkszentkereszt a www.bukk.info-n Bükkszentkereszt, látnivalók; összeáll. Bükkszentkereszt Önkormányzatának Idegenforgalmi Bizottsága; TKM Egyesület, Bp., 1993 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára) Veres László: Bükkszentkereszt; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2000 (Száz magyar falu könyvesháza) Bükkszentkereszt monográfiája; szerk. Veres László, Viga Gyula; Önkormányzat, Bükkszentkereszt, 2001 Dénes József naplója - Határeset Borsodban

Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései Kategória:Magyarország télisport-központjai Kategória:Borsod vármegye települései