bélyegkép|200px|Pärnu belvárosa éjszaka bélyegkép|Drón videó Pärnuról 2022 Pärnu város Észtország balti-tengeri partvonalán, a Pärnu-öböl mentén. Pärnu megye és Pärnu városi önkormányzat székhelye; közkedvelt üdülőhely, számos szállodával, étteremmel, és széles fövenyekkel. A várost kettészeli a Pärnu-folyó. Területe 33,22 km², lakosainak száma 39 748 fő, a népsűrűség 1 234 fő/km² (2005). A város és közvetlen környezetének légi forgalmát a Pärnui repülőtér szolgálja ki.
Története A középkor folyamán két kisebb város is létrejött a Pärnu-folyó mentén. Az egykori Peronát Ösel-Wik érseke alapította 1251 körül. A települést a későbbi források latinul Antiqua Peronának, németül Alt-Pernaunak, illetve észtül Vana-Pärnunak hívták. A folyó mentén fekvő másik várossal folyó hatalmi harcának köszönhetően Perona elpusztult az 1600-as évekre.
A város másik elődjét, Embekét (később németül Neu-Pernau, észtül Uus-Pärnu) 1265-ben hozták létre. A város részt vett a hanza kereskedelemben. A Lengyel Királyság 1560 és 1617 között birtokolta a terület fölött az uralmat. Már 1609-ben megvívtak egy csatát a város közelében a lengyel és svéd csapatok, de Svédország csak a később szerezte meg a várost, amit 1721-ben a nystadi békeszerződés aláírásával át kényszerült engedni az Orosz Birodalomnak.
Pärnu a független Észtország részévé lett az első világháború lezárultával.
Népessége
Közismert lakói Carl Gustav Jochmann, publicista Ivar Grünthal, költő Rein Helme, történész Georg Wilhelm Richmann, fizikus Friedrich Martens, jogász Nikita Panin, államférfi Lydia Koidula, költő Ewald Ammende, újságíró, emberjogi aktivista
Jegyzetek
További információk
Hivatalos honlap A pärnui idegenforgalomról
Kapcsolódó szócikkek Pärnu JK Vaprus
Kategória:Hanza-városok Kategória:Észtország települései