Békés megye, (németül: Komitat Bekesch, latinul: Comitatus Bekesiensis, románul: Comitatul Bichiș, szlovákul: Békešská stolica) közigazgatási egység Magyarországon, az Alföldön, az Dél-Alföld régióban és Kelet-Magyarország déli részén. 5631,05 km2-es területével hazánk 7. legnagyobb vármegyéje, amely Magyarország teljes területének mintegy 6,05%-át adja. Illetve közel 315 ezer fős lakosságával a 12. legnépesebb vármegyénk, ezzel hazánk népességének 3,28%-ával rendelkezik, népsűrűsége bőven az országos átlag alatt van.
Északról Hajdú-Bihar vármegye, északnyugatról Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, nyugatról Csongrád-Csanád vármegye, délről és keletről pedig Románia határolja. Székhelye "a Viharsarok fővárosa", a híres gasztronómiai különlegességeiről és rendezvényeiről, például a hungarikumnak számító csabai kolbászról és az erre alapozott fesztiválról híres Békéscsaba. De nevezetesebb települései közé tartozik a középkori várkastélyáról, húsiparáról, illetve várfürdőjéről ismert Gyula, a fontos ipari és mezőgazdasági város, illetve fürdőváros Orosháza, illetve az arborétumáról és a Mini Magyarországról nevezetes Szarvas.
Magyarország délkeleti részén, az Alföldön helyezkedik el, Romániával határos. Területe síkvidéki, amelyet elsősorban a Körösök folyórendszere határoz meg, így jelentős a vízrajzi hálózata. A Körösök (Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös) mellett a Holt-Körös is fontos természeti érték. Talaja termékeny, elsősorban csernozjom, ezért a megye az ország egyik legfontosabb mezőgazdasági területe, ahol szántóföldi növénytermesztés és állattenyésztés dominál. Az éghajlat kontinentális, meleg nyarakkal és hideg telekkel. A megye jelentős részét természetvédelmi területek borítják, például a Körös-Maros Nemzeti Park, amely gazdag madár- és növényvilágáról híres. Földrajzi fekvése kedvez a turizmusnak, különösen a termál- és gyógyfürdők körében. Legmagasabb pontja a megye délkeleti részén található, Battonya térségében levő Livius-halom, mely mindössze 107 méteres magassággal rendelkezik.
Területe a Kr.e. 5. évezred óta lakott, majd a magyarok honfoglalása után a Csolt nemzetség birtoka lett. Az államalapítás idején I. István király hozta létre a vármegyét, amely fontos királyi közigazgatási egységgé vált. A tatárjárás idején a megye elnéptelenedett, majd a török hódítás alatt is súlyos pusztítás érte; több város, köztük Gyula és Békés is elpusztult. A 18. században, az oszmánok kiűzése után, a megye újra benépesült, magyarok mellett szlovákok, németek, szerbek és románok is érkeztek. Az 1858-ban megnyitott Pest-Békéscsaba vasútvonal fellendítette a gazdaságot, és a megye mezőgazdasági központtá vált. Az I. világháború után a megye periférikus helyzetbe került, de Békéscsaba, 1950 óta a megye székhelye, fontos gazdasági és közigazgatási központ maradt. Az iparosodás a 20. század második felében újabb fejlődést hozott a térségnek.
Nevének eredete Békés megye neve a "Békés" település nevéből származik, amely eredetileg egy földvár volt, és valószínűleg az első várúr nevét viselte. A "Békés" név személynévi eredetű, és valószínűleg a "béke" főnévből származik.
Címer középre|100x100px Az 1724-es leírás szerint Békés vármegye címere egy függőleges tengely mentén kétfelé osztott (hasított) reneszánsz pajzsot ábrázol. A jobb oldali kék mezőben, a zöld hármashalmon, természetes színű, fegyverzett oroszlán ágaskodik. A nyitott szájából vörös nyelv hajlik ki, és felemelt kettős farkát a háta mögött tekergetve balra fordul, mellső bal mancsában három aranyló búzaszálat tart, míg jobb mellső mancsában meztelen ezüst szablyát villogtat. A feje fölött lebegő Szent Koronára tekint. A pajzs bal oldali zöld mezőjét három ezüst pólya osztja fel, amelyek a Fehér-, a Fekete- és a Sebes-Körösöket szimbolizálják, amelyek a megyén végighaladnak. A pajzsot három oldalról arany barokk ráma övezi, és a közöttük lévő vörös tér ezüst rutákkal és pontokkal damaszkozott. A pajzs felső élén nyitott, arany leveleskorona helyezkedik el, amely zafírokkal és rubintokkal van díszítve. bélyegkép|Békés vármegye történelmi címere
Földrajz Domborzat bélyegkép|283x283px|Békés vármegye domborzati térképeMagyarország délkeleti részén, az Alföld területén fekszik, és az ország egyik legsíkabb megyéje. Területének jelentős részét a Körös-Maros köze és a Körösök-Berettyó vidéke alkotja, ahol a felszín szinte tökéletesen sík. A megye tengerszint feletti magassága 81 és 106 méter között ingadozik, ami rendkívül csekély szintkülönbséget jelent, így Békés az egyik legalacsonyabban fekvő térség Magyarországon.
A domborzat kialakulásában a folyók játszották a legnagyobb szerepet. A megye területét egykor mocsarak és folyók uralták, amelyeket az emberi beavatkozás – ármentesítések, folyószabályozások – jelentősen átalakított. A Körösök és a Maros hordalékkúpjai, valamint az árvizek által lerakott üledékek formálták a térséget. Ennek köszönhetően a területen alig található természetes kiemelkedés, és a síkságot csak néhány dűnesor és folyómenti magaslat tagolja.
A vármegye legmagasabb pontjai a délkeleti részen, a Csanádi-háton találhatók, különösen Battonya térségében, ahol egyes halmok meghaladják a 106 méteres magasságot is. Ezzel szemben a legalacsonyabb pont Szarvas és Békésszentandrás között helyezkedik el, a Hármas-Körös partján, mindössze 81 méteres tengerszint feletti magassággal.
A síkság jellegéből adódóan a megye nagy részén az alföldi mezőgazdasági táj dominál. A termőföld kiváló minőségű, amit a folyók által lerakott hordalék és a löszös talajrétegek biztosítanak. Az enyhe hullámzású felszín és a mélyfekvésű területek miatt a belvízveszély is jelentős probléma lehet, különösen csapadékos időszakokban.
Békés vármegye síkvidéki jellege nemcsak a mezőgazdaságot határozza meg, hanem a településhálózatot és az infrastruktúrát is. A nagyobb városok – Békéscsaba, Gyula, Orosháza – jól megközelíthetők, mivel a sík terület kedvező a közlekedés számára.
Éghajlat Éghajlata mérsékelten kontinentális, amelyet a síkvidéki fekvés és a Kárpát-medence belső elhelyezkedése határoz meg. Az időjárást a nagy hőingadozások, az erős napsugárzás, valamint a mérsékelt csapadékmennyiség jellemzi. A megye Magyarország egyik legmelegebb és legszárazabb területe, ahol a hőmérsékleti és csapadékviszonyok nagyban befolyásolják a mezőgazdaságot.
Az éves középhőmérséklet 10,5–11 °C között mozog, ami valamivel magasabb az országos átlagnál. A nyár hosszú és forró, júliusban a napi maximum-hőmérséklet gyakran meghaladja a 30–35 °C-ot, különösen a száraz, csapadékmentes időszakokban. A téli hónapok viszonylag enyhék, de a sík terület miatt a hideg légtömegek akadálytalanul áramlanak be, így előfordulhatnak erős fagyok is. Januárban az átlaghőmérséklet -1 és -2 °C között mozog, de keményebb teleken akár -15 °C alá is csökkenhet.
A csapadékmennyiség éves szinten 500–600 mm között változik, ami az országos átlaghoz képest alacsonynak számít. A csapadék eloszlása egyenlőtlen: a legtöbb eső tavasszal és nyár elején hullik, míg az őszi és téli időszak jellemzően szárazabb. A nyári záporok és zivatarok gyakoriak, ezek néha jégesővel és viharos széllel is járhatnak.
A viszonylag kevés csapadék és a magas hőmérséklet miatt Békésben gyakori a szárazság, ami komoly kihívásokat jelent a mezőgazdaság számára. A csapadékhiányos időszakokat időnként aszályok kísérik, amelyek különösen nyáron okoznak problémát a növénytermesztésben. Az évi napfénytartam meghaladja a 2000 órát, ami kedvez a mezőgazdasági termelésnek, különösen a gabonafélék és napraforgó termesztésének.
A sík terület miatt a megye területén gyakran előfordul erős, tartós szél, amely főként az északnyugati és délkeleti irányból érkezik. Tavasszal és ősszel gyakoriak az élénk szelek, amelyek a mezőgazdasági munkákat is befolyásolhatják. Téli időszakban a hideg szelek ronthatják a hőérzetet, míg nyáron a forró, száraz szelek hozzájárulnak az aszály kialakulásához.
Éghajlati adottságai nagyban meghatározzák a mezőgazdasági termelést. A hosszú, meleg nyár és a magas napfénytartam ideális környezetet biztosít a szántóföldi növények, például a búza, kukorica és napraforgó számára. Ugyanakkor a gyakori aszályos időszakok és a csapadékhiány kihívást jelent, ezért az öntözés egyre nagyobb szerepet kap a mezőgazdaságban.
A forró nyarak miatt gyakoriak a hőhullámok, amelyek különösen az idősek és a krónikus betegek számára jelentenek veszélyt. Télen a síkvidéki területeken a hótakaró ritkán marad meg tartósan, de a hideg szelek miatt a téli hónapokban is kellemetlen lehet az időjárás.
Geológia A megye területét vastag homokos-löszös üledékréteg borítja, amely az évezredek során a folyók és a szél által lerakott anyagokból alakult ki.
A felszín alatt jelentős mélységben találhatók a Pannon-tenger üledékei, amelyek homokból, agyagból és mészkőből állnak. Ezek az üledékek gazdag ásványkincseket rejtenek, amelyek közül kiemelkedik a földgáz. Békés megye az ország egyik legjelentősebb földgázlelőhelye, az ország készletének mintegy egyötöde itt található.
Vízrajz A megye síkvidéki elhelyezkedése miatt a vízrendszerek döntően folyókhoz, csatornákhoz és holtágakhoz kötődnek, amelyek egykor kiterjedt mocsárvidékeket és ártereket alkottak. A 19. századi folyószabályozások és ármentesítések drasztikusan átalakították a megye vízhálózatát, létrehozva a ma ismert vízrendszert.
A vármegye legjelentősebb vízfolyásai a Körösök, amelyek a térség meghatározó vízrendszerét alkotják. A Körösök több ágra oszlanak, amelyek különböző forrásokból származnak és Békés vármegye területén egyesülnek. A Körösök szabályozásáig a megye területének jelentős részét mocsarak és árterek borították. A folyószabályozások következtében ma már főként mesterséges gátak és csatornák irányítják a vízfolyásokat.
A síkvidéki elhelyezkedés miatt a vármegye mindig is ki volt téve az árvizeknek. Az ármentesítési munkálatok már a 19. században elkezdődtek, és a folyók szabályozásával jelentősen csökkent az árvizek kockázata. Ma a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság felelős a vízgazdálkodásért és árvízvédelemért. Az árterek gátakkal történő leválasztása csökkentette a nagyobb áradások veszélyét, azonban a sík terület miatt továbbra is fennáll a belvízveszély, különösen csapadékos időszakokban.
Vízrendszerei meghatározó szerepet játszanak a mezőgazdaságban. A folyók által lerakott üledékek rendkívül termékeny talajokat hoztak létre, amelyek kedvezőek a növénytermesztés számára. Ugyanakkor a csapadékhiányos időszakok és a nyári aszályok miatt az öntözőrendszerek kiépítése egyre fontosabbá válik. A folyók és holtágak a turizmus szempontjából is jelentősek. A Körösök mentén számos vízi sportolási lehetőség található, beleértve a horgászatot, kajakozást és evezést. A természetvédelmi területek és holtágak különleges ökoszisztémát biztosítanak, amely kedvelt célpont a természetjárók és madármegfigyelők számára.
A síkvidék folyamatosságát a viszonylag sűrű folyóhálózat tagolja. A vármegyének szám szerint 8 folyóvize van: Körösök (Fehér,- Fekete,- Kettős,- Sebes-és Hármas-Körös) Berettyó Száraz-ér Hortobágy-Berettyó
Nagyobb állóvizek: Biharugrai halastavak Kákafoki-holtág (Magyarország 5. legnagyobb állóvize) Békéscsabai Téglagyári tavak
Csatornák: Élővíz-csatorna
Élővilág, természetvédelem A természetes növénytakaró eredetileg erdős-ligetes sztyeppe volt, azonban ezt legkésőbb a 19. század végére mindenhol feltörték, majd a nagy folyószabályozások idején maradék természetes jellegét is elvesztette, szántófölddé és kultúrtájjá alakult. A vármegye területén így mára kb. 25 ezer hektárra csökkent az erdős terület, az is főleg a vármegye északkeleti részén található (Mályvádi erdők és a Körös folyók ártéri erdői). A terület mai állatvilága is ehhez alkalmazkodott, de apróvadak viszonylag nagy számban találhatók a területen.