Arnold Alois Schwarzenegger (Thal, Ausztria, 1947. július 30. –) Primetime Emmy- és Golden Globe-díjas osztrák származású amerikai színész, üzletember és politikus; az USA Kalifornia államának 38. kormányzója volt. Fiatalkorában testépítő eredményeivel ért el komoly sikereket, majd hollywoodi akciófilmjeivel vált világhírűvé.
Schwarzenegger 15 évesen kezdett el súlyemeléssel foglalkozni, és 20 évesen megnyerte a Mr. Universe testépítő bajnokságot. Hét alkalommal nyerte el a Mr. Olympia címet, ezzel holtversenyben Phil Heath-tel a második legtöbb győzelmet arató versenyző. Testépítő karrierje idején az „osztrák tölgy” becenevet kapta, és minden idők egyik legnagyobb testépítőjeként tartják számon. Írt könyveket és cikkeket a testépítésről, köztük az önéletrajzi Arnold: The Education of a Bodybuilder (1977) és a The New Encyclopedia of Modern Bodybuilding (1998) című műveket. Az Arnold Sports Festival, a Mr. Olympia verseny után a második legrangosabb testépítő esemény, róla kapta a nevét. Szerepelt a Acélizom (1977) című testépítő dokumentumfilmben, amely elindította filmes karrierjét.
Miután visszavonult a testépítéstől, Schwarzenegger hollywoodi akciósztárként szerzett világhírnevet. Áttörését a Conan, a barbár (1982) című film főszerepe hozta meg, amelyet a folytatás, a Conan, a pusztító (1984) követett. Ezt követően a Terminátor szerepét játszotta a Terminátor – A halálosztó (1984) című tudományos-fantasztikus filmben, és a szerepet négy folytatásban is eljátszotta. Schwarzenegger további filmjei között szerepelnek az akciófilmek: a Kommandó (1985), A menekülő ember (1987), a Ragadozó (1987), Az emlékmás (1990) és a True Lies – Két tűz között (1994), valamint a vígjátékok: az Ikrek (1988), az Ovizsaru (1990) és a Hull a pelyhes (1996). Karrierje csúcsán Schwarzenegger a Sylvester Stallone-nal való rivalizálásáról volt ismert. Azok a filmek, amelyekben szerepelt, világszerte több mint 5,4 milliárd dolláros bevételt hoztak. Ő az Oak Productions filmgyártó cég alapítója.
A Republikánus Párt bejegyzett tagjaként Schwarzenegger a George H. W. Bush-kormányzás ideje alatt a legtöbb időt az Elnöki Testnevelési és Sporttanács elnökeként töltötte. 2003-ban egy rendkívüli visszahívási választáson Kalifornia kormányzójává választották Gray Davis helyére. A szavazatok 48,6 százalékát szerezte meg, 17 ponttal megelőzve a második helyezett Cruz Bustamante-t a Demokrata Pártból. November 17-én esküt tett, hogy betöltse Davis hivatali idejének hátralévő részét, majd a 2006-os kormányzóválasztáson 55,9 százalékos szavazati aránnyal újraválasztották egy teljes hivatali időszakra. 2011-ben elérte kormányzói hivatali idejének határát, és visszatért a színészkedéshez. 2025-ben Schwarzenegger és Steve Poizner biztosítási biztos az utolsó két republikánus, akik Kaliforniában állami tisztséget nyertek el vagy töltenek be, miután mindketten 2006-ban nyerték meg a választásokat.
Fiatalkora Schwarzenegger egy Graz közeli kis stájer faluban, Thalban született. Édesapja Gustav Schwarzenegger rendőrfőnök (1907. augusztus 17. – 1972. december 13.), édesanyja pedig Aurelia Jadrny (1922. július 29. – 1998. augusztus 2.). A család, jó katolikusként, minden vasárnap templomba járt. Viszonylag nehéz körülmények között éltek.
Fiatalként Schwarzenegger – apja hatására – több sportot kipróbált, először 1960-ban fogott kezébe súlyzókat, amikor futballedzője csapattársaival együtt a helyi edzőterembe küldte. Arnold 14 évesen a futball helyett testépítéssel kezdett foglalkozni; egy grazi edzőtermet látogatott. Az itteni mozikban látott először olyan neves sportolókat, mint Reg Park, Steve Reeves és Johnny Weissmuller.
Előbb letöltötte egyéves kötelező sorkatonai szolgálatát az osztrák hadseregben, majd 1965 és 1980 között hétszer elnyerte a Mr. Olympia, és ötször a Mr. Universe címet. (Csak két embernek sikerült többször (nyolcszor) felállnia a Mr. Olympia dobogója legfelső szintjére: Lee Haney-nek és Ronnie Colemannek.)
1971-ben, autóbalesetben elvesztette Meinhard nevű bátyját.
Hazájában színészként és sportemberként nagy népszerűségnek örvendett, a grazi sportcsarnok is az ő nevét vette fel. Kaliforniai kormányzóként, Bush politikájának támogatójaként és főképp a kivégzések kaliforniai engedélyezése miatt ausztriai népszerűsége csökkent.
Színészként 1968-ban kivándorolt Amerikába. Első filmszerepét az 1969-es Hercules New Yorkban című filmben alakította, partnere Arnold Stang, a híres amerikai komikus volt. Amerikában kiejthetetlen neve és butának tűnő akcentusa még évekig akadályozta a továbblépésben. 1982-ben hozta meg számára a világhírt az első rászabott szerep, a „Conan, a barbár”. Akciófilmjei révén sztárrá vált, később könnyedebb, humorosabb szerepei is népszerűvé tették. Felesége Maria Shriver, John F. Kennedy egykori amerikai elnök unokahúga, négy gyermekük van.
2011 májusában nyilvánosságra került, hogy Schwarzeneggernek van egy 10 éves, házasságon kívül született gyereke, Joseph Baena az egyik korábbi házvezetőnőjüktől. Valószínűleg ez áll a hátterében annak, hogy a házaspár röviddel azután különvált. Gyerekei részben kibékültek vele, de az asszony beadta a válókeresetet.
Politikusként A Republikánus Párt képviselőjeként 2003-ban Kalifornia állam kormányzója lett. 2007 óta egyre erőteljesebben sürgeti a globális felmelegedés elleni küzdelmet. Miután 28 milliárdos hiányt halmozott fel, 2011-ben lemondott hivataláról. A pénzügyi bajok mellett a drasztikus vízhiány, az elektromos hálózat összeomlása miatti áramszünetek, valamint korrupciós ügyek és börtönlázadások is megkeserítették a kaliforniaiak életét a kormányzása alatt. „Hibáztam, hogy be akartam tartani a választási ígéreteimet, ahelyett, hogy szembeszálltam volna a választóimmal, és megszorításokat vezettem volna be” – fogalmazott a politikus, aki ma már sajnálja, hogy az első hónapokban 15 milliárd dolláros hitelt szavaztatott meg, az akkori költségvetési lyukak betömködésére. Schwarzenegger hét év alatt megtriplázta Kalifornia adósságállományát, 2011 decemberében pénzügyi szükséghelyzetet hirdetett, és azt javasolta, hogy fogadjanak el egy 9,9 milliárd dolláros megszorító csomagot az elkövetkező két évre, de ennek megvalósítása már utódjára hárult.
Válogatott filmográfia
Herkules New Yorkban (1970) A hosszú búcsú (1973) Maradj éhen! (1976) Acélizom (1977) Kaktusz Jack (1979) The Jayne Mansfield Story (1980) Conan, a barbár (1982) Conan, a pusztító (1984) Terminátor – A halálosztó (1984) Kommandó (1985) Vörös Szonja (1985) Piszkos alku (1986) A menekülő ember (1987) Ragadozó (1987) Vörös zsaru (1988) Ikrek (1988) Total Recall – Az emlékmás (1990) Ovizsaru (1990) Terminátor 2. – Az ítélet napja (1991) Az utolsó akcióhős (1993) True Lies – Két tűz között (1994) Junior (1994) Végképp eltörölni (1996) Hull a pelyhes (1996) Batman és Robin (1997) Ítéletnap (1999) A hatodik napon (2000) Az igazság nevében (2002) Terminátor 3. – A gépek lázadása (2003) 80 nap alatt a Föld körül (2004) The Expendables – A feláldozhatók (2010) The Expendables – A feláldozhatók 2. (2012) Erőnek erejével (2013) Szupercella (2013) Szabotázs (2014) The Expendables – A feláldozhatók 3. (2014) Terminátor: Genisys (2015) Maggie – Az átalakulás (2015) Utóhatás (2017) Nyírjuk ki Gunthert (2017) A sárkánypecsét rejtélye (2019) Terminátor: Sötét végzet (2019) Stan Lee szuperhősképzője (TV, 2021)
Díjai és jelölései
Filmes díjai és jelölései
2021 – Arany Málna díj jelölés – a legrosszabb férfi epizódszereplő – A Sárkánypecsét rejtélye 2015 – Arany Málna díj jelölés – a legrosszabb férfi epizódszereplő – The Expendables – A feláldozhatók 3. 2005 – Arany Málna díj jelölés – a legrosszabb férfi epizódszereplő – 80 nap alatt a Föld körül 2001 – Arany Málna díj jelölés – a legrosszabb színész – A hatodik napon 2001 – Arany Málna díj jelölés – a legrosszabb férfi epizódszereplő – A hatodik napon 2001 – Arany Málna díj jelölés – a legrosszabb páros – A hatodik napon 2000 – Arany Málna díj jelölés – a legrosszabb színész – Ítéletnap 1998 – Arany Málna díj jelölés – a legrosszabb férfi epizódszereplő – Batman és Robin 1995 – Golden Globe-díj jelölés – a legjobb vígjáték vagy musical színész – Junior 1994 – Arany Málna díj jelölés – a legrosszabb színész – Az utolsó akcióhős 1983 – Arany Málna díj jelölés – a legrosszabb színész – Conan, a barbár 1977 – Golden Globe-díj – a legjobb színészi debütálás – Maradj éhen!
Testépítői elismerései 1980 – IFBB Mr. Olympia (Ausztrália): 1. helyezés 1975 – IFBB Mr. Olympia (Dél-Afrika): 1. helyezés 1974 – IFBB Mr. Olympia (USA): 1. helyezés 1973 – IFBB Mr. Olympia (USA): 1. helyezés 1972 – IFBB Mr. Olympia (Németország): 1. helyezés 1971 – IFBB Mr. Olympia (Franciaország): 1. helyezés 1970 – IFBB Mr. Olympia (USA): 1. helyezés 1970 – Mr. World (USA): 1. helyezés 1970 – NABBA Mr. Universe – Profi (Anglia): 1. helyezés 1969 – IFBB Mr. Olympia (USA): 2. helyezés 1969 – NABBA Mr. Universe – Profi (Anglia): 1. helyezés 1969 – IFBB Mr. Universe – Amatőr (USA): 1. helyezés 1968 – IFBB Mr. International (Mexikó): 1. helyezés 1968 – Német Erőemelő Bajnokság (Németország): 1. helyezés 1968 – NABBA Mr. Universe – Profi (Anglia): 1. helyezés 1967 – NABBA Mr. Universe – Amatőr (Anglia): 1. helyezés 1966 – Nemzetközi Erőemelő Bajnokság (Németország): 1. helyezés 1966 – Mr. Európa (Németország): 1. helyezés 1966 – Európa Legjobb Testépítője (Németország): 1. helyezés 1965 – Mr. Európa – Junior (Németország): 1. helyezés
Magyarul megjelent művei Arnold Schwarzenegger–Douglas Kent Hall: Utam a csúcsra. A testépítés nagykövete; ford. Kósa Edit; Hírnök Marketing Szolgáltató Tanácsadó Kisszövetkezet, Bp., 1988 Arnold Schwarzenegger–Douglas Kent Hall: Arnold tanácsai hölgyeknek; ford. Kapronczi Orsolya; Lap-ics, Debrecen, 1994 (Fireside) Kérdezzétek meg Arnoldtól! Útmutató az egészséges testedzéshez és táplálkozáshoz születéstől ötéves korig; közrem. Charles Gaines, ford. Nemes László; Ciceró, Bp., 1996 A testépítés nagy enciklopédiája; közrem. Bill Dobbins, ford. Cserna György; Alexandra, Pécs, 2000 Emlékmás. Életem hihetetlenül igaz története; közrem. Peter Petre, ford. Kelemen László; Libri, Bp., 2012 Az önerő mítoszáról – 2017-es avatási beszéd a Houston-i Egyetemen; ford. Bán Dénes; Online, 2023 Tedd magad hasznossá: az élet hét szabálya; ford. Babits Péter, Libri, Budapest, 2023
Képgaléria
Jegyzetek
Források Arnold Schwarzenegger Wendy Leigh: Arnold Schwarzenegger regényes élete; ford. Falvay Mihály; Árkádia–Panoráma "90", Bp., 1991 Brooks Robards: Arnold Schwarzenegger; Hajja, Debrecen, 1994 Arnold Schwarzenegger. A színfalak mögött; szerk. Henry Moore; Vintage Media, Bp., 2015 Erdős László: Zöld hősök. Assisi Szent Ferenctől Arnold Schwarzeneggerig; Cser, Bp., 2016
További információk
Kategória:1947-ben született személyek Kategória:Élő személyek Kategória:Osztrák színészek Kategória:Amerikai színészek Kategória:Amerikai testépítők Kategória:Kalifornia állam kormányzói Kategória:Kennedy család Kategória:Golden Globe-díjasok Kategória:Emigráns osztrákok Kategória:Emmy-díjasok Kategória:Amerikai filantrópok Kategória:Az Amerikai Egyesült Államok tagállamainak republikánus kormányzói Kategória:A Becsületrend lovagjai