Magyaróvár (németül Ungarisch-Altenburg) egykor önálló város, ma Mosonmagyaróvár északi városrésze, a mai várost alkotó egykori települések egyike.
Fekvése Magyaróvár egykori település volt Magyarország nyugati határvidékén, ahol a Lajta a Mosoni-Dunába ömlik. Fekvéséből adódóan síkvidéken feküdt és fekszik ma is.
Bár a mai Magyaróvár városrészt délen érinti az 1-es főút és a 86-os főút is, igazi főutcája a Rajka felé vezető 15-ös főút. A Szigetköz déli felének településeivel (és azokon keresztül Győrrel) az 1401-es, az északabbra fekvőkkel az 1408-as út köti össze.
Története A település a római korban Ad Flexum néven katonai erőd volt. Bélyeges téglák tanúsága szerint, illetve a várkapufolyosóba másodlagosan befalazott antik feliratos kövek szerint a XIV. római légió állomásozott itt.
Először magyarul egy 1263-as Ouwar, míg németül egy 1271-es írásos emlék Altenburh néven említi.
Magyaróvár a trianoni békeszerződés előtt Moson vármegye törvényhatóságának, a Magyaróvári járás szolgabírói hivatalának és járásbíróságának, telekkönyvi hivatalnak, királyi közjegyzőségnek, államépítészeti hivatalnak, adófelügyelőségnek és királyi tanfelügyelőségnek volt a székhelye.
Magyaróvár régi várában működött a Magyaróvári Királyi Gazdasági Akadémia. 1888-tól ezen az akadémián tanult Székács Elemér növénynemesítő is. Az oktatást segítette a település főgimnáziuma is. Működött kórház is (Karolina-kórház), takarékpénztár, óvoda, sőt, az Osztrák–Magyar Bank is fenntartott egy fiókot itt.
A királyság korában Frigyes főherceg birtoka volt.
A legközelebbi állomás a szomszédos megyeszékhely-előd, Moson szélén található.
Ipara is jelentékeny volt. Volt itt sörgyár, tehenészet, sajtgyár, gőzfűrész, gőzmalom, tölténygyár, sőt téglagyár is. Az első világháború alatt épített lőpor- és ekrazitgyárnak, amely 10 000 munkást tudott volna foglalkoztatni, még a háború után is legalább a fele üresen állt. Később új iparágak bevezetésével próbálták meg fokozatosan kihasználni a már felépült gyárat.
Magyaróvár mezőváros volt, a 19. század végétől nagyközség, majd 1921-től rendezett tanácsú város, illetve 1929-től – az előbbi jogállás átnevezésével – megyei város. 1905-ben hozzá csatolták Lúcsonyt, majd 1939-ben Mosonnal egyesítették Mosonmagyaróvár néven (történetét lásd részletesebben a Mosonmagyaróvár cikknél).
Lakosságszáma Az akkor még csak falu lakosságát először a hozzácsatolt Lúcsony község emelte meg, de Magyaróvár lakossága az XX. század elején egyébként is emelkedni látszott: ÉvLakosság (fő)19105 27319207 09819308 584
Híres emberek Itt született Szále János Ignác megyei hivatalnok, festő 1810. április 14-én, majd itt is halt meg 1870. április 13-án; Hóman Ottó klasszika-filológus, egyetemi tanár, tankerületi főigazgató 1843. szeptember 30-án; Gottlieb Haberlandt osztrák botanikus 1854. november 28-án; Michael Haberlandt osztrák etnológus 1860. szeptember 29-én; Valentin Haecker német zoológus 1864. szeptember 15-én; Hutás József bíró, felsőházi tag 1869. december 25-én; Richard Hönigswald németajkú filozófus 1875. július 18-án; Chalupetzky Ferenc magyar sakkmester, győri városbíró 1886. április 6-án; Csiszár József tejgazdasági szakember 1901. augusztus 19-én; Farkas Mihály gépészmérnök, vállalatvezető, kohó- és gépipari miniszterhelyettes 1919-ben; Kovács K. Zoltán a Demokrata Néppárt országgyűlési képviselője 1924. március 27-én.
Itt élt Balás Árpád gazdasági akadémiai tanár Bauer Rudolf sportoló, földbirtokos Berzsenyi-Janosits László növénynemesítő Bíró Gyula mezőgazdász Czéh Sándor nyomdász Deininger Imre gazdasági akadémiai tanár Giesswein Sándor pápai prelátus, politikus, író, társadalomtudós, az MTA levelező tagja Gratz Ottó állatorvos, tejgazdasági szakember és szakíró Grábner Emil növénynemesítő Groffits Gábor akadémiai tanár, majd igazgató Gyárfás József mezőgazdasági tudós Haberlandt Frigyes osztrák tanár, agrártudós Hankóczy Jenő mezőgazdasági tudós Hensch Árpád gazdasági akadémiai tanár, majd igazgató Huszár Gál író, nyomdász, plébános, esperes, püspök Kadocsa Gyula egyetemi tanár, rovartani tudós Kern Herman gombaszakértő, növényvédelmi szakember Kosutány Tamás gazdasági akadémiai tanár, az MTA levelező tagja Legány Ödön akadémiai tanár, növénynemesítő Mezey Gyula akadémiai tanár Nikolaus Lenau osztrák költő Nuricsán József akadémiai tanár Pabst Henrik Vilmos tanár, igazgató Pulay Gábor egyetemi tanár Rázsó Imre egyetemi tanár, növénynemesítő Sass Gábor egyetemi tanár Sattler János Mosonmagyaróvár első polgármestere Székács Elemér növénynemesítő Szily Pál orvos, biokémiai kutató Tallós Prohászka István festő Thallmayer Viktor akadémiai tanár Tomka Gábor kandidátus Villax Ödön növénynemesítő Vladár Endre tanszékvezető, akadémiai igazgató Vörös Sándor akadémiai igazgató Wittmann Antal jószágigazgató
Itt halt meg Masch Antal akadémiai tanár 1884. augusztus 27-én Ivánfi Ede tanár, történetíró 1900. január 28-án Sőtér Ágost ügyvéd, régész 1905. január 8-án Cserháti Sándor tanár, gazdasági szakíró 1909. április 13-án Sporzon Pál gazdasági akadémiai tanár 1917. március 27-én Linhart György gazdasági akadémiai tanár 1925. január 27-én Cselkó István gazdasági akadémiai tanár 1930. július 24-én Bánvárth Sándor a Magyaróvári Királyi Gazdasági Akadémia igazgatója 1930. szeptember 11-én Habsburg Frigyes osztrák császári herceg, magyar királyi herceg 1936. december 30-án Krolopp Alfréd gazdasági akadémiai tanár, igazgató 1939. június 25-én
Kategória:Magyarország volt megyeszékhelyei Kategória:Magyarország megszűnt települései Kategória:Mosonmagyaróvár Kategória:Moson vármegye települései